Az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott, a 2028 – 2034 időszakra terjedő, hétéves európai uniós költségvetés-tervezetének tartalma és a struktúrája elindított egy „háborút”, amely a következő két évben dúlni fog, szögezte le a Maszol megkeresésére Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

A szakpolitikus kifejtette, a költségvetést a három társ-törvényalkotó az Európai Bizottság (EB), a Európai Tanács (ET) – vagyis a tagállamok –, és az Európai Parlament (EP) fogják véglegesíteni: a három partner egyezsége nélkül nincs költségvetés.

A költségvetés-tervezet semmibe veszi az EP javaslatát. Már több mint egy hónappal ezelőtt a parlament elfogadott egy politikai jelentést, amelyben hosszas vita után leszögezték, milyen költségvetést várnak, ezt pedig az EB nem igazán vette figyelembe. „Egy dolog biztos, a jelenlegi állapotában ezt a javaslatot nem fogja támogatni az Európai Parlament” – mondta az erdélyi politikus.

Összecsomagolnák a mezőgazdasági és kohéziós alapokat – ez torzsalkodáshoz vezet

Az Európai Parlament számára a tervezetben az egyik „legkellemetlenebb hír”, hogy az EB egy úgynevezett „csomagolást” javasolt: a kohéziós alapokat összevonná a mezőgazdasági alapokkal, létrehozva egy „közös borítékot”, amelyet országos tervek alapján tudnak majd felhasználni a tagállamok, részletezte Winkler Gyula.

Ezeknek a forrásoknak felhasználását feltételekhez kötnék, hasonló módon, mint ahogy most a helyreállítási terv (PNRR) működik. Az EB elgondolása az, hogy a jövőben az uniós költségvetés forrásait is reformok meg valósításához, illetve jogállamisági kritériumokhoz kötné.

„Amikor kohéziós és mezőgazdasági alapokat összevonják egy közös borítékba, tulajdonképpen a társadalmi elégedetlenségnek és a torzsalkodásnak ágyaznak meg” – szögezte le az EP-képviselő.

Kifejtette, 2028 előtt és után a régiók, illetve a gazdák azt látják, hogy veszítenek a finanszírozásból és kompetenciájukból az országok kormányainak a javára, illetve az feltételekhez van kötve, akkor elkezdenek regionális szinten egymással versengeni, ami abszurd helyzeteket eredményezhet. Továbbá torzsalkodnak a kormánnyal, több pénzt követelve. Ez egy rossz megközelítés, fejtette ki Winkler Gyula.

Pozitív elemek a tervezetben

A bejelentésben vannak pozitívumok is, hiszen az EB is tudja, hogy meg kell nyerje a tagállamok támogatását, mutatott rá Winkler Gyula. Például jó hír a fiataloknak, hogy az Erasmus-program költségvetését 50 százalékkal növelik.

Az EP a jelenlegi költségvetés vitáján, vagyis 2018-2019-ben az Erasmus büdzséjének megháromszorozását kérte, sikerült elérnie, hogy megduplázzák, ez a kétszeresére emelt költségvetés most a tervezet szerint további 50 százalékkal nő.

Értelmezhető az, hogy a kultúrát támogató Kreatív Európa programot összevonják más programokkal, és megszületik az Agora Európa, amibe belekerül a nemkormányzati szervezetek jelenleg botrányoktól övezett finanszírozása, és félő, hogy ez a kultúra kárára megy, fogalmazta aggályait a politikus.

A versenyképességi alap létrehozása viszont egyértelműen jó hír: erre 410 milliárd eurót szánnak, ami egy jelentős összeg, összehasonlításképpen a tervezetben a mezőgazdaság 300 milliárd eurót kap. „Jól jön ez a plusz pénz, hiszen Erdélyben, Székelyföldön is szükség van újraiparosításra, új technológiák telepítésére, az energetika területén hálózatok építésére. Ugyanakkor ha ezt a pénzt a gazdák zsebéből vennék el, máris kérdéseket vet fel” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula.

A biztonságra új programok vannak. „Megszoktuk az évek során, hogy az EB-ben nagy tehetséggel találják ki a programcímeket. Most is javasolnak egy Katalizátor nevű programot, ez célozná meg a biztonsági, felfegyverkezési, hadiipar fejlesztéseket, a stratégiai infrastruktúra bővítését. Ezekre nyilvánvalóan szükség van. Románia határos a háborúval, tudatában vagyunk, hogy a közeljövőben sajnos a háború folytatására kell készülni, hiszen a helyzet bizonytalan” – részletezte a képviselő.

Tekintélyes összeggel számolnak – növelnék a tagállami befizetést

A tervezet szerint a teljes uniós költségvetés 1800 milliárd euró, az inflációs kiigazításokkal, tartalékalappal eléri 2000 milliárd eurót. Ez egy tekintélyes összeg, valamivel nagyobb mint a jelenlegi.

Az érvényben levő költségvetés a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének az 1,1 százalékát teszik ki, a következő pedig a tervezet értelmében 1,26 százaléka lenne, fejtette ki Winkler Gyula.

„Ez látszólag nem nagy növelés, de máris megosztja a tagállamokat. Három kategória van. Egyesek, például Németország azt mondja, ki van zárva bármilyen növelése a tagállami hozzájárulásnak, Franciaország álláspontja az, hogy szükséges a növelés, és a harmadik kategória még nem foglalt állást” – tette hozzá.

Románia „természetesen” ez utóbbiak közé tartozik, ez bizonyos szempontból érthető a jelenlegi politikai helyzetben – megismételt választás, új kormány – viszont prioritás kellene legyen a tagállami álláspont kidolgozása.

Az elemi logika azt diktálja, hogy akkor is ha nehéz költségvetési helyzetben van az ország, Románia a költségvetés növelését támogassa, még ha ez a saját hozzájárulás emelését is jelenti, részletezte a politikus. Meglátása szerint, várhatóan 2028-ig csak rossz emlék marad a jelenlegi helyzet, a büdzsé a helyére zökken, beindul a gazdasági növekedés.

„Románia az Európai Unióban a nettó kedvezményezettek listáján előkelő helyen van. Tizennyolc év alatt háromszor többet kapott az EU-tól, mint amennyit befizettet. Konkrétan a 18 éves befizetés összege durván 33 milliárd euró, és a különféle programokkal, támogatásokkal éppen most az év elején haladta meg a 100 milliárd eurót a visszakapott összeg” – érvelt Winkler Gyula.

Törleszteni kell a kölcsönt – új bevételi forrásokra lesz szükség

Készülni kell arra is, hogy 2028-tól megkezdődik a kölcsönök visszafizetése, tudniillik a helyreállítási alapot (PNRR) kölcsönből finanszírozza az EU. A törlesztés évente 23-25 milliárd euró költséget jelent, 2030 után elérheti az évi 30 milliárd eurót is. A kölcsönt ugyanakkor úgy vették fel, hogy új saját forrásokat hoznak létre a finanszírozására.

Winkler Gyula példaként említette, a vámtarifák az EU költségvetésébe folynak be, és nem tagállamokhoz. Ha például Konstancán, vagy a bukaresti repülőtéren befizet valaki egy vámot, az az összeg az EU költségvetésébe vándorol.

Kapcsolódó

Rekord költségvetést szeretne az Európai Unió a 2028–2034-es időszakra

Eddigi legnagyobb hosszútávú költségvetését javasolja az Európai Bizottság a soron következő  ciklusra.

büdzsé Európai Unió költségvetés

„Vannak javaslatok új saját források bevezetésére, ám ezek rengeteg ellentmondást generálnak, nem tudnak megegyezni a tagállamok. A vita tulajdonképpen már több mint tíz éve zajlik” – magyarázta a politikus. A mostani saját-forrás javaslat három témára terjed ki.: az egyik a dohány, és dohánytermékek adójának növelése, a másik, hogy a nagy, jelentős cégeket kellene egy új uniós adóval sújtani, a harmadik az újra nem hasznosított elektronikus hulladékokra kivetett adó.

A nagy cégek megadózása az 50 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező vállalatokra vonatkozna, de ez esetben máris kirobbant a felháborodás, a versenyszféra szerint primitív megközelítés, hogy a forgalomra vetik ki az adót, nem a profitra.

Élénk vita várható – kompromisszumos megoldásra van szükség

Semmiben nincs egyezség, élénk vita várható, szögezte le Winkler Gyula. Hozzátette, annál is inkább, mert az EU-ban szinte minden tagállam nehéz helyzetben van: Németország és Franciaország költségvetése sem kiegyensúlyozott, óriásiak az államadósságok. Ehhez hozzáadódik a vámháború, Washingtonból minden héten újabb hírek érkeznek, ha nem sikerül egyezségre jutni Trump elnökkel, – erre a legutolsó határidő augusztus 1-je – az tovább nehezíti a helyzetet.

Kompromisszumos megoldás kell szülessen, meg kell találni a egyensúlyt, az Európai Parlament álláspontja szerint rá kell venni a tagállamokat, hogy egyezzenek bele az uniós költségvetés emelésébe, hiszen nyilvánvaló hogy több pénzre van szükség, fejtette ki Winkler Gyula. A közép-kelet-európai álláspont szerint, amit az Európai Néppárt is oszt, a mezőgazdaságban és a kohéziós alapokban minimum az infláció szintjével történő emelésre van szükség. „Nem fogunk és nem tudunk elfogadni kevesebb finanszírozást , mint jelenlegi. Elfogadjuk az új prioritásokat, mert látjuk, milyen világban élünk. De ezeket az új prioritásokat új forrásokból kell finanszírozni, ezért lenne fontos e téren is megegyezni” – mutatott rá Winkler Gyula.

A tagállamok egy része viszont azért nyugtalankodik, mert amikor az EU egy új adót vezet be, ez az általános adózást emeli: például egy székelyföldi cégnek teljesen mindegy, ha elektronikus hulladékadót kell befizetnie, a pénz Bukarestbe vagy Brüsszelbe megy.

Kapcsolódó

Orbán Viktornak nem tetszik Brüsszel költségvetés-terve

Brüsszel javaslata egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos, mint a nap: Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét – jelentette ki Orbán Viktor.

Európai Unió EU költségvetés Orbán Viktor

„Zajlik majd az élet, minden hónapban lesznek új információk, kompromisszumos megoldásra van szükség. Az RMDSZ kidolgozza álláspontját, amely a képviselőinek is mandátum lesz az EP-ben” – mondta a képviselő.

Hozzátette, bár csak ketten vannak, de eddig is tudták valamilyen mértékben befolyásolni a döntéseket. „Az EU-ban a fejlettségi, a gazdasági szintek távol állnak egymástól, de el tudjuk mondani egy holland politikusnak is, melyek az erdélyi realitások, mit jelent számunkra az energiaátállás, vagy hogy a mezőgazdaságban nem ajándékot kapnak a gazdák, az élelmezésbiztonság kérdése mindenki számára fontos kell legyen” – szögezte le Winkler Gyula.