Két évtized alatt a meghároszorozódott a kitermelt homok mennyisége, aminek súlyos következményei vannak a környezetre nézve.

A víz után a homok a második leginkább túlhasznált természeti erőforrás, mutat rá az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfrissebb környezeti jelentése, az UNEP. A homok felhasználását nemigen szabályozzák, ami a nem is túl távoli jövőben súlyos gondok forrása lehet, állapítják meg a dokumentum szerzői.

A homokot főleg a beton és más építőanyagok előállítására, valamint az üveggyártásban használják. Az utóbbi két évtizedben a felhasznált mennyiség megháromszorozódott, jelenleg évi 50 milliárd tonnát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy az emberiség minden egyes tagjára hozzávetőleg évi 17 kg jut.

„Olyan helyzetben vagyunk, hogy a társadalmak igényeit és elvárásait nem lehet a homoktartalékok igazgatásának javítása nélkül kielégíteni. Ha most lépünk, lehetséges, hogy elkerülhető a homok-krízis” – nyilatkozta Sheila Aggarwal-Khan, az UNEP gazdasági részlegének a vezetője.

A tanulmány szerzői szerint a homok szabályozatlan kitermelése már érezteti a környezetpusztító hatását. A Mekong-deltában folytatott túlzott kitermelés a delta szintjének a csökkenéséhez vezetett, ami miatt egyes, korábban termékeny területek szalinizálódtak, s művelhetetlenné váltak. Sri Lankán, egy folyómederből végzett kitermelés következtében megváltozott a víz folyásiránya, ami felborította a teljes ökoszisztémát.

Az utóbbi időben fokozódik a kitermelés Afrikában, ami sok helyen tönkreteszi a tengerpartot, fokozottan kitéve a tengerszint emelkedése és a nagyobb erejű viharok miatt erősödő eróziónak.

A jelentés szerzői a kitermelés feltételeinek szabályozása mellett a felhasználás csökkentését is sürgetik. Erre az egyik kézenfekvő mód az építőanyagok, főleg a beton újrahasznosítása volna.