Ugyan már hetekkel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy egyre drágább „mulatság” a tarlóégetés, mert a módszerhez folyamodó gazdáktól megvonják a területalapú támogatásokat, máig látni lángokban álló gyepeket, nádasokat és szántóföldeket. A nagyobb állatok a tüzet észlelve elmenekülnek, de a földön fészkelő madarak fiókái, a hüllők, az ízeltlábúak, a puhatestűek és más apró állatok megszenvedik a „tűzzel kaszálást”, ahogyan a növények is: ha nem az életük, akkor az élőhelyük válik a lángok martalékává. Hegyeli Zsolttal, a környezetvédő Milvus Csoport alelnökével jártuk körül a témát: kiderült, a csak Erdélyben őshonos mezőségi földikutyák, a veszélyeztetett és egyre ritkuló populációjú mezei hörcsögök, háromszéki mocsári békák, Kolozsvár környéki magyar szöcskeegerek is áldozatául eshetnek az ember kényelmének és felelőtlenségének. Tehát nem csupán pénzüket kockáztatják a gazdák, hanem jövőjüket is – egyetlen szikra elegendő ahhoz, hogy az élővilág láncreakcióját lobbantsa lángra: élőhelyek, fajok, táplálékok semmisülnek meg, ami mind az emberre hat vissza.

Általában a kistermetű, és ez alapján kis mobilitású állatfajok a legveszélyeztetettebbek tűzesetek alkalmával, vagy azok, amelyek életük valamely szakaszában gyepekhez, nádasokhoz, tarlókhoz kötődnek – magyarázta Hegyeli Zsolt biológus, a Milvus Csoport alelnöke, hangsúlyozva, hogy a kisemlősöket elsősorban nem a közvetlen pusztulás veszélye fenyegeti – hiszen földalatti járataikban gyakran átvészelik a tüzeket –, hanem az élőhelyük és táplálékforrásaik megsemmisülése. Mivel táplálék és felszíni búvóhely nélkül maradnak, nagyobb a kockázata a ragadozók támadásának is ellenük.

Az ország égetéséről a Milvus Csoport térképet is készített. A szakemberek tapasztalatai azt mutatják, tarlókon a gyakoribb fajok szenvednek többnyire az égetés következményeitől: a mezei pocok, a közönséges erdei egér, a mezei és a keleti cickány rendszerint szembesül a lángok okozta kiszolgáltatottsággal, de a védett fajok közül is többet fenyeget baj, például a nádasokban meghúzódó törpeegér is megszenvedi élőhelye gyors pusztulását, de globálisan veszélyeztetett rágcsálónkat, a mezei hörcsögöt, vagy a partiumi és bánsági gyepek védettnek nyilvánított ürgéjét, a Mezőség különböző földikutyafajait is veszélybe sodorja a felelőtlen égetés. Pedig a mezőségi földikutya az egyetlen bennszülött erdélyi emlősfajunk, vagyis a világon csak itt fordul elő.

Kapcsolódó

Drága a „tűzzel kaszálni” – megvonják a területalapú támogatást a tarlóégető gazdáktól

Azonosítják a gazdákat és azonnal megvonják a támogatást, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan meggyújtották a száraz növényzetet a támogatott területeiken.

tarlóégetés

A szakember felvilágosított, nem csupán emlősöket érint az égetés: a madarak közül különösen nagy bajban vannak a nádasban korán költő fajok, azaz a bölömbika, a nagy kócsag, a vörös gém, a barna rétihéja, mert ezek már az új nádas felnövése előtt, az avas nádasban kezdenek költésbe, amit általában égetéssel „tisztogatnak” az illetékesek. Ha nem direkt pusztulás vár rájuk, akkor az élőhelyük folyamatos szűkülése, és ezzel együtt a kiszorulás, mert a kis vöcsök, a guvat, a nádiposzáta fajok, a barkóscinege vagy a nádi tücsökmadár tűz után nem telepszik meg égetett állományban.

A nádasban fészkelők mellett a gyepen, tarlón vagy földön fészkelő madarak szintén veszélybe sodródnak. A kárvallottak között említhetjük a március-áprilisban költésbe kezdő bíbicet, az Erdélyben mára nagyon megritkult fogolymadarat, a fürjet, a mezei és a búbos pacsirtát – ez utóbbi európai állományai sokat csökkentek az elmúlt évtizedekben –, a rozsdás- és a cigánycsukot vagy a sárga billegetőt. „Emellett, mivel a vizes élőhelyek partvidékét szinte beteges rendszerességgel felgyújtják, a nádasokban, zsombékosokban élő hüllők és kétéltűek – különben is lassú, kevésbé mobilis állatok lévén – gyakran elszenvedik a tüzek általi pusztítást. Közülük a mocsári teknős az egyik legsebezhetőbb a nádasok felégetésekor, de a Háromszéki-medencében a mocsári béka apró populációinak szaporodóhelyeit, a gyepeken található zsombékosokat is rendszerint felperzselik tavasszal, éppen a szaporodási időszakban” – részletezte a szakember.

Kapcsolódó

Ezentúl bűncselekménynek minősül a hulladék égetése és elásása

Sürgősségi kormányrendeletet fogadtak el szerdán, amelynek értelmében tilos minden fajta hulladék, anyag vagy tárgyak felgyújtása, valamint a szemét elásása. Ezekért vagy a hulladék nem megfelelő helyen történő kidobásáért nemcsak pénzbírság, hanem akár 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható – írja közleményében az RMDSZ.

szemetelés tarlóégetés Környezetvédelmi Minisztérium

Hozzátette, a gerinctelenek szintén vesztesei a folyamatnak, ugyanis egyes rovarok növényi szárakba vagy levelekre petéznek, amelyek szaporulata megsemmisül, ha felcsapnak a lángok. Mint mondta, kutatások igazolják, hogy bizonyos ízeltlábú-közösségek fajösszetétele megváltozik az égetett területeken, a hangyafajok esetében pedig a fészek túlmelegedése fejt ki káros hatást a kolóniára nézve. Nem beszélve arról, hogy a talajban élő szervezetek sok esetben jelentősen károsodnak, ezenkívül a tűz homogenizálja az élőhelyeket, így segítve egyes, jól alkalmazkodó, esetenként idegenhonos fajok terjedését.

„A növények egy része átvészeli a tüzeket, de nem mindegyikük képes erre. Égetéssel a magvakról szaporodó növények csírázását kompromittáljuk, így ezek a fajok nem képesek szaporodni” – fűzte hozzá, kiemelve, hogy termésérési időszakban a tűz egy sor növényfaj állományát károsítja. Noha sokaknak meggyőződése, hogy a lángok tisztán tartják a területet, és termővé teszik azt, valójában a gyep vagy nádas égetésével nyitnak utat a gyorsan terjedő gyomfajoknak, amelyek között inváziós növények is találhatók.

Ha az égetett területen nem folytatnak hatékony kezelést, következő évben ismét csak égetéssel tudnak a gyomosodás ellen harcolni, és ezzel kezdetét veszi az ördögi kör. Égetések folyamán rendszerint nem csak az adott terület válik a lángok martalékává, hanem a gyepeket vagy tarlókat szegélyző cserjék, kisebb fák is gyakran megégnek, hegyvidéki legelőkön például kifejezetten könnyen elégnek a borókabokrok a növény magas illóolajtartalmának következtében. „Ugyanakkor a kontrollálatlan tűz csaknem bármelyik fajnak képes károkat okozni, akár hegyvidéken is: ismert, hogy az Erdélyi-szigethegységben elszabadult tüzeknek már több, sziklára épített szirti sasfészek is áldozatául esett”.

Nagyon ritka, védett erdélyi fajok is megsemmisülnek, ha tűzzel „kaszál” a gazda

Az állat- és növényfajokat ért bármilyen élőhely-károsodás drasztikus következményekkel, egész populációk kihalásával is járhat – figyelmeztetett a szakember, hangsúlyozva, hogy könnyedén a lángok martalékává válhat az Erdélyben nagyon ritka, védett, gyepekhez kötődő sztyeppi faj, a rákosi vipera, ami csak néhány gyepfoltban lelhető fel; a magyar szöcskeegér, amelynek csupán egyetlen élőhelye ismert Kolozsvár szomszédságában; vagy az egyhajúvirág, amelynek a kolozsvári Szénafüvek környékén élnek jelentősebb állományai.

Bár tüzek után a növényzet viszonylag gyorsan kiújul, egyes fajok a tűz miatt nem tudnak kicsírázni, így helyüket más, alkalmazkodóbb növények veszik át, ezáltal megváltozik a vegetáció összetétele, amelynek következtében bizonyos fajok növénytáplálékát, egyes rovarok gazdanövényeit jelentős pusztulás sújthatja. Ami ennél is jelentősebb, az a rovarok pusztulása, ami egy sor más gerinctelen és gerinces állat táplálékát jelenti. Többek között sok rovarevő énekesmadár, rovarevő emlős (denevérek, sün, cickányok), gyík- és békafaj maradhat táplálék nélkül, ami szaporodásukat és túlélésüket is befolyásolja. A kisemlősök pusztulása ugyancsak negatívan érinti a baglyokat és a nappali ragadozó madarakat, vagy éppen a menyétféléket, tehát láncreakció indul el az „egyszerűnek” mutatkozó égetés következtében.

Égetéskor sok gazda és pásztor nem veszi figyelembe a változó szélirányt és szélerősséget

Tavasszal és ősszel a növények nedvességtartalma nagyon alacsony, a holt biomassza mennyisége pedig magas. Emiatt a tűz terjedésének ebben az időszakban a legnagyobb az esélye. Égetéskor sok gazda és pásztor nem veszi figyelembe a változó szélirányt és -erősséget, így amikor csak kis területet akar égetni, akkor is gyakran kicsúszik a kezéből az irányítás, a tűz pedig átterjed a szomszéd földjére, és tovább – részletezte Hegyeli Zsolt, aki szerint a tarló- és legelőtüzek mellett nem véletlenül nem látunk embert: mindenki tudja, hogy a gyújtogatás törvénytelen, ezért rövid időn belül otthagyja a tüzet, mert nem akarja, hogy rajtakapják.     

Kapcsolódó

RO-Alert üzenetben figyelmeztették a Hargita megyeieket, hogy ne égessék fel területeiket

A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség RO-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a lakosságot, hogy ne gyújtsák meg a száraz növényzetet mezőgazdasági területeiken, illetve az erdők közelében. A jelenség ugyanis aggasztóan elharapódzott az elmúlt időszakban.

felhívás RO-ALERT tűzoltóság tarlóégetés Hargita megye

Nálunk a törvény egy földterület, parcella felügyelt égetését sem engedi meg, annak is ugyanúgy megvannak a fent említett káros hatásai. Ugyanakkor a kontrollált, szakaszos égetés lehetséges, egyes országokban ezt természetvédelmi céllal is alkalmazzák, többek között inváziós növényfajok visszaszorítására vagy egy terület mozaikosságának növelésére. A tűz terjedése megakadályozható helyi oltással, árkolással, a növényzet sávokban való levágásával, viszont ez csak a felügyelt tüzeknél lehetséges.

Jó tudniuk a gazdáknak, hogy égetés során csökken a talaj termőképessége és vízmegtartása, a füst pedig rontja a levegő minőségét, ami sok élő szervezet számára egészségtelen. Ilyenkor üvegházhatású gázok szabadulnak fel – ezek a klímaváltozás legfőbb okozói –, például nagyon magas lesz a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége. Csökken a felégetett gyepek szén-dioxid megkötő képessége, így ezek nem tudják ellátni fontos szerepüket a klímaváltozás mérséklésében.