Az elmúlt években Románia sokat ledolgozott a Nyugattal szembeni hátrányából, azonban ennek a fő hajtómotorja a lakossági fogyasztás hitelekből táplált növekedése volt.

Közzétette az Eurostat a 2024-es GDP-adatokat. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Románia a 20. helyen állt tavaly az Európai Unióban, minimális előnnyel Lengyelország előtt. Mi az uniós átlagérték 77,9 százalékán álltunk, míg a lengyelek 77,3 százalékon. Magyarország tavaly az előző évhez hasonlóan az európai uniós átlag 77 százalékán állt, azaz továbbra is stagnált a felzárkózása a legfejlettebb tagországokhoz. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a 22. pozíciót foglalta el, ami azt is jelenti, hogy nem sikerült visszaelőzni a lengyeleket, akikkel egészen 2019-ig egy szinten volt.

Az elmúlt két évben Románia jobban teljesített gazdaságilag Magyarországnál, azonban a Világgazdaság (VG) szerint idén fordulópont jön. Jelenleg a budapesti és a bukaresti kormány egyaránt 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, azonban a magyar gazdasági lap emlélkeztet rá, hogy a mértékadó elemzők kizártnak tartják a román GDP ilyen arányú bővülését.

A horribilis költségvetési hiány miatt a román kormány kénytelen volt befagyasztani a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, s “az intézkedésnek mindenesetre biztosan lesz növekedési ára”. Ugyanakkor, mivel a magyar államháztartás állapota, bár nem fényes, de egyértelműen job, mint a románé, az Orbán-kormányon kisebb a nyomás, mint a Ciolacu-kabineten.

2010 és 2024 között Románia 27 százalékponttal közeledett az uniós átlaghoz a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP tekintetében. Ez kiemelkedő teljesítmény, hiszen ebben az időszakban Magyarország 12 százalékot dolgozott le a hátrányából, Csehország 6 százalékot, Szlovákia stagnált, Lengyelország és Horvátország egyaránt 16, Észtország pedig 14 százalékot.

Fogyasztunk, de nem termelünk

“A román gazdaság sikertörténet megértéséhez látni kell, hogy mi az alapvető probléma és valahol miért csoda, hogy nem állt földbe eddig és nem került fizetőképessége teljesíthetőségének határára. Tavaly úgy nőtt 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, hogy közben az ipar 1,7 százalékkal csökkent, ami nagyon rossz kombináció, mivel arra utal, hogy a gazdaság szerkezetében valami nagyon nincs rendben. Ez tükröződik a folyó fizetési mérleg hiányában, ami évek óriási mínuszokat produkál, tavaly már közel 30 milliárd eurónál járt. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokkal többet fogyasztanak a románok mint, amit megtermelnek, ami óhatatlanul fokozatos eladósodáshoz és a külső egyensúlyi pozíció romlásához vezet.

Az, hogy Románia sokáig megtehette, hogy belső fogyasztáson keresztül pörgeti növekedést, az egy dolognak volt tulajdonítható, nevezetesen kifejezetten alacsony adósságrátával rendelkezett” – olvasható a VG elemzésében. 2014 végén Románia államadóssága még csak 263 milliárd lej volt, ami 2024 végére 964 milliárd lejre emelkedett. Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, amely 2008-ben még a bruttó hazai termék 12,3 százalékát tette ki, tavaly decemberben azonban már 54,6 százalékon állt

“Nincs semmiféle román csoda, csak rengeteg hitel és eladósodás” – vonja le jogosan a konzekvenciát a VG elemzője.