A PSD azzal áltatja a választókat, hogy 2028-ra Románia lesz Kelet-Európa “legerősebb” gazdasága. Ehhez csak Lengyelországot kellene megelőzni, melynek a tavalyi GDP-je 134 százalékkal volt nagyobb a miénknél.

A politikusok imádnak proféciákat megfogalmazni országuk várható távlati fejlődését illetően, időnként annyira valószínűtlen forgatókönyvet felvázolva, hogy erősen kétséges, komolyan gondolják-e azt, amiről beszélnek. Arra bízvást számíthatnak, hogy a választók megfeledkeznek a pár évvel korábbi nevetséges ígéretekről, a sajtó azonban nem felejt egykönnyen.

Így aztán nem felejtettük el, hogy idén márciusban Marcel Ciolacu kormányfő azt a kijelentést tette, hogy 2028-ra Románia bruttó hazai terméke (GDP) eléri az 500 milliárd eurót, ami révén európai gazdasági nagyhatalommá válunk. A tavalyi GDP, az Országos Statisztikai Hivatal (INS) szerint 1600 milliárd lej volt, aminek kb. 2500 milliárdra kellene nőnie. Ez öt év alatt 56 százalékos növekedést feltételez.

Mivel 2024 első kilenc hónapjában a gazdasági növekedés az 1 százalékot sem érte el, az idei történések nagyon Ciolacu álma ellen dolgoztak. Valószínűleg nincs olyan gazdasági szakember, aki számottevő összegben fogadna az 500 milliárd eurós GDP délibábjára.

Látótávolságban az európai vásárlóerő?

A PSD választási programja egy évvel későbbre, 2029-re ígéri az 500 milliárd eurós GDP-t, ugyanakkor azt prognosztizálja, hogy 2028-ra a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP tekintetében elérjük az EU átlagának a 90 százalékát, s Kelet-Európa legnagyobb gazdasága leszünk, megelőzve Lengyelországot.

Ami a vásárlóerő-paritáson számolt GDP/főt illeti, mely mutató az ország gazdasági teljesítménye mellett figyelembe veszi az árakat is, a nagyobbik kormánypárt ígérete nem a valóságtól elrugaszkodott. 2019-ben 69 százalékon álltunk, az Eurostat legfrissebb adatai szerint pedig 2023 végén már 78 százalékon. Ez tekintélyes, 9 százalékpontos növekedést jelent négy év alatt, aminek fényében elképzelhető, hogy 2028-ig összejön még 11 százalékpont. Természetesen a kitűzött cél elérése egyáltalán nem biztos, attól függ, hogy teljesít majd a honi gazdaság az előttünk álló időszakban.

Jóval kétségesebb, s akkor még visszafogottan fogalmaztunk, hogy megvalósulhat-e a Lengyelország lehagyására vonatkozó jóslat. A Statista adatai szerint Románia tavalyi GDP-je 320 milliárd eurót tett ki, míg a kelet-európai térség legnagyobb gazdasága Lengyelország volt 750 milliárd euróval. Az, hogy öt év alatt Románia gazdasága behozzon ekkora lemaradást, az álmodozás világába tartozik.

A PSD 2025-2028-as kormányprogramjában az áll, hogy “Románia lesz a legerősebb gazdaság Kelet- és Délkelet-Európában az elkövetkező öt évben, megelőzve Lengyelországot”, azonban valószínű, hogy nem ezt a bruttó hazai termék abszolút értéke, ha egy főre eső értéke alapján gondolták.

Közeledés helyett távolodás

A nagyon megbízhatónak tartott Statista adatai szerint tavaly 17,03 ezer euró volt az egy főre eső GDP, míg Lengyelországban 19,84 ezer euró. Idén a lemaradásunk ahelyett, hogy csökkenne, nőni fog, mivel a lengyel gazdaság sokkal jobban teljesít, mint a miénk. Az Európai Bizottság arra számít, hogy a lengyel GDP 3 százalékkal nő idén, míg Románia esetében csak 1,4 százalékkal kalkulál.

A közlejövőre vonatkozó kilátásaink sem túl rózsásak. Az EB legfrissebb előrejelzése szerint a lengyel gazdaság jövőre 3,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal fog nőni, míg a miénk csak 2,5, illetve 2,9 százalékkal. Ha ez fog történni, akkor 2026 végén jobbal le leszünk maradva Lengyelországtól, mint 2023 végén voltunk.

Legjobban a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP tekintetében állunk Lengyelországhoz képest. Az Eurostat adatai alapján 2023-ban a mutató az Európai Unió 80 százalékának felelt meg Lengyelország, s 78 százalékának Románia esetében. Idén a lemaradásunk ezen a téren is nőtt, mivel egyrészt a gazdasági növekedés terén Lengyelország sokkal jobban teljesít, másrészt, ha csak kevéssel is, de nálunk nagyobb az infláció.  

A két gazdaság összehasonlításakor érdemes szem előtt tartani, hogy míg Lengyelország tavalyi külkereskedelmi mérlege pozitív volt, 11,44 milliárd dollárral, addig mi 31,3 milliárd dolláros deficitet hoztunk össze. Mindezek fényében nagyon kétségesnek tűnik, hogy 2028-ig gazdaságilag felébe kerekednénk Lengyelországnak.

Belgium, hol vagy?

Azt mindenképpen el kell ismernünk, hogy a PSD sokkal életszerűbb fejlődési pályát vázol fel az ország számára, mint tette azt Călin Popescu Tăriceanu. A liberális politikus 2008-ban azzal kampányolt, hogy 2014-re Románia lesz az EU hetedik, legrosszabb esetben nyolcadik legnagyobb gazdasága, majd 2016-ban ismét kirukkolt az előbbi prognózissal, de immár a 2020-as év távlatában.

Azt, hogy Călin Popescu Tăriceanu kampányígéretei mennyire nevetségesek voltak, jól mutatják a tavalyi adatok. Románia az EU 12. legnagyobb gazdasága volt, a 7. helyen pedig Belgium állt 580 milliárd euróval. Ez csekély 81 százalékkal haladta meg Románia bruttó hazai termékét.

Az, hogy a politikusok képtelen gazdasági célokat fogalmaznak meg, nem romániai specifikum. Magyarország több mint 30 éve „üldözi” Ausztriát, először 2004-ben kellett volna utolérni a sógorokat, majd 2021-ben, a legfrissebb időpont pedig 2030. A tavalyi GDP adatok és a magyar gazdaság halovány idei teljesítményének fényében utóbbi évszám is megmosolyogtatóan naivan hat.

Az egy főre eső GDP tekintetében 2023-ban Ausztria az EU 5. tagállama volt 52,25 ezer euróval, míg Magyarország 22., 20,48 ezer euróval. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP terén Ausztria az EU-átlag 123 százalékán állt, míg Magyarország Románia mögött, 76 százalékon.