Románia lassan az egyetlen olyan ország marad a térségben, ahova továbbra is érkezhet az Ukrajnából érkező gabona. A gazdák követeléseinek eleget téve, Lengyelország és Magyarország után Szlovákia is leállítja az ukrán importot. Hasonló lépésre készül Bulgária is. Bukarest vélhetően a román–ukrán viszony kiélezésétől, s a brüsszeli bírálatoktól tart.       

Szlovákia is ideiglenesen leállítja az Ukrajnából származó gabona és néhány más termék behozatalát – közölte a szlovák kormányhivatal sajtóosztálya az MTI pozsonyi irodájával hétfőn. Samuel Vlcan, a szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be Pozsonynak az ukrán gabonával kapcsolatos első korlátozó döntését, amely szerint egészségkárosító növényvédőszer-tartalma miatt betiltották az ukrán gabona és liszt feldolgozását és felhasználását az országban. A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a szlovák agrártárca az ukrán gabona behozatalával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az veszélyezteti, sőt ellehetetlenítheti a szlovákiai termelők helyzetét. 

Szlovákia a harmadik térségbeli ország, amely bevezette az ukrán gabona importjának ideiglenes tilalmát. Varsó azt is megtiltotta, hogy lengyel területen keresztül szállítsák a Ukrajnábó érkező gabonát. Bulgária hasonló lépést fontolgat. Javor Gecsev mezőgazdasági miniszter egyebek mellett arra hivatkozott, hogy meg kell védeni az ország érdekeit, tekintettel a lengyel és a magyar intézkedéseire. A tárcavezető szerint, ha Szófia nem tesz hasonló lépéseket, akkor még több ukrán gabona kerülhet Bulgáriába. 

Mint arról már beszámoltunk, március végén néhány uniós tagállam vezetője arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság vezetőjét, hogy avatkozzon be az Ukrajnából beáramló gabona okozta válságba. A levélben Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia miniszterelnökei rámutattak a gabona, olajos magvak, tojás, baromfi, cukor, almalé, bogyós gyümölcsök, alma, liszt, méz és tésztafélék behozatalának példátlan mértékű növekedésére. A gazdák mindegyik érintett országban tiltakoztak amiért az Ukrajnából más országokba történő későbbi exportra behozott gabonát a fentebb említett államokban lerakják és értékesítik. Szerintük az ukrán gabona minősége nem megfelelő, a helyi termékek árai drasztikusan csökkentek, és a raktárakban nincs elég hely az új termés számára.

Pénteken a román, a magyar, a bolgár, a cseh, a lengyel és a szlovák agrárminiszter videokonferencián egyeztetett, s abban állapodtak meg, hogy egységesen lépnek fel az ügyben. A bukaresti szaktárca közleménye alapján az egységes fellépés érdekében politikai szinten is elfogadnak egy közös állásfoglalást, amelyet április 25-én előterjesztenek az uniós mezőgazdasági miniszterek tanácsülésén, de az Európai Bizottság illetékeseinek is továbbítják majd azt.

Románia – lassan egyedüliként a térségben – továbbra sem döntött az importtilalom mellett. A két nagy koalíciós párt egymásnak passzolja a felelősséget. A Szociáldemokrata Párt (PSD) a román piacra szánt ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztéséről sürget tárgyalásokat Bogdan Aurescu külügyminisztertől. A PSD lépése azért furcsa, mert egy ilyan jellegű román–ukrán államközi megállapodást a két ország mezőgazdasági tárcavezetői is tető alá hozhatnak, az agrártárcát pedig a szociáldemokrata Petre Daea irányítja, akinek egyébként a lemondását követelték a gazdatüntetéseken. Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának RMDSZ-es alelnöke nemrég a Maszolnak azt mondta, maximálisan egyetért a PSD javaslatával a tárgyalásokat illetően. „Az ukrajnai gabonaimport felfüggesztését tartanám az egyedüli megoldásnak a jelenlegi helyzetben” – fogalmazott a képviselő. 

A kormány vélhetően azért igyekszik elkerülni, vagy halogatni a döntést, mert ez egy újabb konfliktusos ügyet jelentene a két ország kapcsolatában. Korábban a mintegy négyszázezerre becsült ukrajnai románság helyzete miatt alakult ki feszültség román–ukrán vonatkozásban. A 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvény értelmében az iskolákban a 2022/23-as államnyelven kell oktatni. Klaus Johan­nis államfő és a külügyi tárca is bírálta az időközben elfogadott új ukrán kisebbségi törvényt. Kevéssel az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója előtt ismét kiéleződött a román–ukrán viszony, miután a kijevi infrastrukturális minisztérium közölte: a független Ukrajna történetében először 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége, így hatékonyabbá válik a hajózás a Fekete-tenger és a Duna között. A medermélyítés eredményeként a tengeri hajók is használhatják a csatornát. Bukarest szerint az ukrán kotrás veszélybe sodorhatja a nyolcvan százalékban Románia területét képező Duna-delta élővilágát és biodiverzitását, ráadásul Kijev lépése számos nemzetközi környezetvédelmi szerződést sért. 

A román kormány vélhetően Brüsszeltől is tart, az Európai Bizottság ugyanis elfogadhatatlannak nevezte a importtilalomra vonatkozó döntéseket.