A szabványcsokoládé nemrég még száz grammos volt, ma már nyolcvan grammos, a korábban kétliteres kiszerelésben kapható folyékony mosószer már csak 1,75 literes, a kétszáz grammos vaj százhetven grammos. Az áruk viszont nem változott, rosszabb esetben még emelkedett is. Mindannyian a saját bőrünkön, illetve a pénztárcánkon és a vásárolt termékeken tapasztaljuk a zsugorinflációt, vagy másként a rejtett áremelést. A jelenség már a kormány ingerküszöbét is elérte, a miniszterelnök beavatkozást ígért. A Maszol által megszólaltatott szakértők szerint, hatóságilag nehéz fellépni ellene, viszont a tudatos vásárlás visszaszoríthatja.

Nem törvénytelen – az árakat a piac szabályozza

Világos, egyértelmű szabályozásra van szükség, hogy felléphessenek a zsugorinfláció ellen, jelenleg nincs semmilyen eszközük a megfékezésére, hiszen a piacgazdaságban az árak a kereslet-kínálat alapján alakulnak, szögezte le a Maszol megkeresésére Onica Csaba, a Brassói Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség főfelügyelője.Hangsúlyozta, az árakat nem vizsgálják, ha nagyon ritkán érkezik arra vonatkozó bejelentés, hogy a fogyasztó sokallja egy termék árát, azzal nem is foglalkoznak, azt a választ adják, hogy az árak szabadok, minden eladó úgy árazza be a termékét, ahogy arra számításai szerint vásárlót is talál. A zsugorinfláció, bár rejtett áremelés, azért nem nevezhető megtévesztési praktikának, mert a gyártó, a forgalmazó feltünteti a termék árát és a mennyiséget, tehát ha valaki alaposan megvizsgálja, kiderítheti, hogy valójában a ugyanazért a pénzért, vagy esetleg még többért kisebb mennyiséget, vagy rosszabb minőséget kap.

A félrevezető üzleti praktikák pontosan szabályozottak

A fogyasztók megtévesztését a törvény szabályozza, kimondva, az minősül megtévesztésnek, ha a fogyasztó olyan információt kap, amelynek tudatában olyan döntést hoz, hogy megvásárolja az adott terméket. A jogszabály azt is meghatározza, hogy mivel lehetnek kapcsolatosak ezek az információk, például a termék karakterisztikájával, az árával, az összetételével, vagy éppen a garanciával. Előfordul, hogy a textilneműnek más az összetétele, mint amit a címkén feltüntetnek, vagy más ár van kitéve a polcon, és mást számolnak fel a pénztárnál.Onica Csaba kifejtette, a félrevezető üzleti praktikákra vonatkozó jogszabályt csak alapos indokkal alkalmazzák, hiszen ezek esetében borsosak a bírságok, a forgalom alapján számolják, több tízezer lejre emelkednek. Arra is kitért, ritkák az erre vonatkozó panaszok, bejelentések, inkább a tematikus ellenőrzéseik során derítenek fényt hasonló szabálytalanságokra. Az árakkal kapcsolatos bejelentések pedig gyakran nem igazolódnak be, a vásárlók félreértik a tájékoztatást, ám ilyen esetben a fogyasztóvédelem nem tud fellépni.

Érdemes tájékozódni, bár nem egyszerű

Tudatos vásárlóként védekezhetünk a zsugorinfláció, a rejtett áremelések ellen, az tudja szabályozni, visszaszorítani a jelenséget, ha a vásárláskor rászánjuk az időt, az energiát, utánanézünk az információknak, alaposan elolvassuk a címkét, tájékozódunk a termékről, amit megveszünk, szögezte le megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa. Azt is rögtön hozzátette, ez nem egyszerű feladat, hiszen ha ráírnak a címkére apró betűkkel negyven-ötven mondatot, akkor már eleve nem fogjuk elolvasni, és ha mégis megtesszük, nehezen igazodunk el az információk tömkelegében. Sok a bolt, a reklám, az árcédula, a leírás, könnyen eltévedünk ezek között.Másrészt agresszív reklámmal, nevetségesen alacsony árakkal tarolnak a kínai webáruházak, az emberek mindenfélét megvásárolnak onnan csak azért mert a boltokhoz képest egynegyed, egyötöd áron kínálják a termékeket, holott nincs semmilyen garancia sem a mennyiségre, sem a minőségre.

Szabó Árpád tapasztalatai szerint, bizonyos árszint felett alaposabban tájékozódnak a vásárlók, egy több száz lejbe kerülő termékről több információt begyűjtenek, míg az olcsóbb áru esetében gyakran fel sem tűnik a rejtett áremelés.

Az árverseny és az állami beavatkozás rontja a helyzetet

A marketing egyik szabálya, hogy a gyártók, a kereskedők ne menjenek bele az árversenybe, a többség mégis megteszi. Ennek következményeként rákényszerül, hogy csökkentse a gyártási, az előállítási költségeit, kisebb kiszerelésben dobja piacra a termékeit, vagy ami lehet még rosszabb, gyengébb minőségű alapanyagokat használ, mutatott rá a közgazdász.

Bár ezeket az információkat feltüntetik a csomagoláson, a vásárlók legtöbbször csak akkor jönnek rá, hogy kevesebbet, vagy rosszabb minőséget kaptak, amikor már megvették a terméket, hiszen a polcon ugyanazt a dobozt látják, amit megszoktak.

Szabó Árpád hangsúlyozta, a piacgazdaságban az árak elvileg szabadon mozognak, ha az államok megpróbálnak beavatkozni, az nem vezet jóra. Számtalan példa van arra, hogy az olcsó, árszabályozott termékekből keveset, vagy egyáltalán nem tartottak a polcokon, vagy kis családi vállalkozások mentek tönkre, mert nem tudták megfinanszírozni, hogy alig a beszerzési ár felett forgalmazzák az árut.„Az állam részéről nem tanácsos a beleszólás, fogyasztóvédelmi szempontból lehet ezt a kérdést szabályozni” – fogalmazta meg a közgazdász. Mint mondta, ha jól látható módon feltüntetik, hogy csökkent a mennyiség, akkor újra a vásárló térfelén pattog a labda, eldöntheti, hogy ilyen körülmények között, megveszi-e a megszokott terméket. A tapasztalat másrészt azt mutatja, hogy nem vagyunk öntudatosak, ritkán fordulunk jogorvoslatért, legfentebb a fogunk között elmorzsolunk egy szitkot, és leemeljük a polcról a terméket, összegezte Szabó Árpád.

Próbálkoznak szabályozással az államok

Mint megírtuk, a zsugorfláció elleni intézkedéseket jelentett be Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki szerint francia modellre a kormány megköveteli a gyártóktól, hogy amennyiben a termék ára nem változott, akkor a csomagoláson jól láthatóan jelezzék, hogy csökkentették annak mennyiségét. Ciolacu szerint a legrammozás csalás, és „egy álcázott és gazdaságilag indokolatlan áremelés”.

A miniszterelnök „minden román hatóság sürgős beavatkozását kérte”, miután egyesek „csökkentették a termékek mennyiségét, de az árakat magasan hagyták”, ami Ciolacu szerint a fogyasztók becsapásának, a csalásnak egy formája, „egy álcázott és gazdaságilag indokolatlan áremelés”. A francia modell arról szól, hogy a francia kiskereskedőknek tájékoztatniuk kell a vásárlókat, ha a termékek mennyiségét ennek megfelelő ármódosítás nélkül csökkentették. Júliustól két hónapon át kell feltüntetniük a francia kereskedőknek, ha az élelmiszerek és más általános fogyasztási cikkek, például a mosószer mennyiségét az egységárat növelő módon csökkentették.

Magyarországon 2024. március 1-től kezdődően a nagyobb élelmiszer-kereskedőket kötelezik arra, hogy figyelemfelhívó tájékoztatást adjanak a vásárlóknak, amennyiben az általuk kínált előrecsomagolt termékek kiszerelése csökkent a gyártó által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazott méretekhez képest.