Takarékosság terén Székelyföld élen jár az országban

Hargita megyében a legalacsonyabb a lakossági hitelek és a megtakarítások aránya, második Kovászna, harmadik pedig Maros megye.

Az erdélyi magyarok takarékosabbak, mint a románok. Bármennyire előítéletesnek és nacionalistának tűnik ez a kijelentés, nem az, ugyanis a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai egyértelműen ezt mutatják.

Összehasonlítva a lakossági hiteleket és a lakossági megtakarításokat megyei bontásban, a legalacsonyabb arányt Székelyföldön kapjuk. A BNR adatai szerint Hargita megyében a lakossági hitelek 493 millió lejt tettek ki 2020 végén, míg a magánszemélyek bankbetétei 1,755 milliárdot. A lakosság tartozásai tehát a megtakarításainak kevesebb mint egyharmadát, 28,1 százalékát tették ki. Háromszéken 48,6, Maros megyében pedig 50,2 százalék a hitel/megtakarítás arány.

A 10 legtakarékosabb megye között további négy erdélyi van: Szilágy (52,3 százalék), Beszterce-Naszód (55,6), Fehér (60,5) és Szatmár (61,8).

Az országban két olyan megye van csak, ahol a lakosság által felvett hitelek meghaladják a bankbetétek értékét: Temes és Iași. A bánsági megyében 6,896 milliárd értékű hitele és 5,243 milliárd lej megtakarítása van a lakosságnak, a kettő aránya 131,5 százalék. A tíz legmagasabb hitel/megtakarítás aránnyal rendelkező megye között Bukarest-Ilfov, Brassó, Arad, Konstanca, Szeben, Krassó-Szörény, Kolozs és Giurgiu szerepelnek még. 

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Ezek zöme az ország gazdaságilag legfejlettebb régiói közé tartozik, a két kakukktojás Krassó-Szörény és Giurgiu. Abban, hogy egy adott régió népe mennyire takarékos, szerepük van a kulturális különbségeknek, azonban gazdasági tényezőknek is. Abban, hogy Székelyföldön a legalacsonyabb a hitel/megtakarítás arány, azon túl, hogy a térséget zömében magyarok lakják, közrejátszik a viszonylag alacsony életszínvonal és a települések jellege is.

Ha nincs ingatlanfejlesztés, hitelfelvétel sincs

Marosvásárhely az egyedüli nagyváros a régióban, márpedig az ingatlanfejlesztőket főleg ezek vonzzák. Háromszéken és Hargita megyében nagyon kevés lakás épül, a lakossági kölcsönök javát pedig az ingatlanhitelek teszik ki. Hargita megye esetében nagyon jól látszik, hogy hitel/megtakarítás arány nem azért alacsony, mivel a helybelieknek rengeteg a megspórolt pénzük, hanem azért, mert nagyon kevés bankkölcsönt vesznek fel.Az ingatlanpiac nagyban befolyásolja a lakossági hitelezést / Fotó: Agerpres

Hargita megyében kb. 10 százalékkal élnek kevesebben, mint Szatmárban. A megtakarítások értéke között nincs lényeges különbség, előbbiben 1,755, utóbbiban 1,683 milliárd lej. Azonban a hitelek terén óriási a szakadék a két megye között, a szatmáriak 1,040 milliárd lejjel tartoznak a pénzintézeteknek, ami több mint duplája a hargitai hitelállománynak.

Azt, hogy az ingatlanhiteleknek mekkora súlyuk van a teljes hitelállományon belül, legjobban Kolozs megye példázza. Kolozsváron és vonzáskörzetében az ingatlanfejlesztés hatalmas fordulatszámon pörög, a lakossági hitelállomány pedig szintén nagy, 7,011 milliárd lej. Ez több mint Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Beszterce-Naszód, Fehér és Szatmár megye lakossági hitelei összesen, amelyek 6,73 milliárd lejt tesznek ki, bár a hét megye összlakossága háromszor akkora, mint Kolozs megyéjé.

Kapcsolódók

Kimaradt?