Elvette a kedvünket a hitelfelvételtől a járvány
Az ingatlanhitelezés felszálló ágon maradt, azonban a fogyasztási hitelek értéke jelentősen csökkent.
Hét éve tartó tendenciának vetett véget a járvány és az azt kísérő gazdasági válság. A Román Nemzeti Bank adataiból kitűnik, hogy 2013 óta az új lakossági hitelek értéke évről-évre nőtt, 2020-ban azonban hozzávetőleg 7 százalékkal csökkentek 2019-hez viszonyítva.
Az ingatlanhitelek növekedésének nem tört meg a lendülete, 9,5 százalékos növekedést produkáltak. A lakosság tavaly 15 milliárd lej bankkölcsönt vett fel lakásvásárlás céljából, míg egy évvel korábban csak 13,7 milliárdot. A fogyasztási hitelek terén ellenben jelentős volt a visszaesés. Ilyen célra 19,3 milliárd lejt vettek fel magánszemélyek a pénzintézetektől, ami 16,8 százalékkal marad el a 2019-es összegtől. Ebben nincs semmi meglepő, gazdasági válság idején az emberek tartózkodnak a felesleges kiadásoktól, félnek az eladósodástól.
Kapcsolódó
A tavaly kötött hitelszerződések összértéke 34,3 milliárd lej volt, míg egy évvel korábban az abszolút csúcsnak számító 36,9 milliárd. A mélypontot 2009 jelentette a hitelezés szempontjából, akkor a lakosság 11,8 milliárdot kölcsönzött a bankoktól. A globális pénzügyi válság első teljes évében összezuhant a hitelpiac, a visszaesés mértéke meghaladta a 60 százalékot. 2008-ban még 34,2 milliárd volt a lakossági hitelek összértéke.
Kevesebb, mint másfél évtized alatt nagyot változtak a romániai lakosok hitelfelvételi szokásai. 2007-ben és 2008-ban egyértelműen a fogyasztási hitelek domináltak, akkoriban fűnek-fának osztogatták ezeket, elég volt hozzá egy személyi igazolvány. 2007-ben 6,2 milliárdnyi ingatlanhitelre 28,4 milliárd lej fogyasztási hitel jutott, egy évre rá pedig 6,8-27,4 volt az arány.
CSAK SAJÁT
Korábban népszerűek voltak a svájci frank-, euró-, illetve dolláralapú jelzáloghitelek, ez azonban a múlté. A tavalyi új lakossági kölcsönök 98,4 százalékát lejben vették fel.
(Nyitókép: Agerpres)
.jpg)
