Borzolja a kedélyeket a kormány terve, hogy korlátozza a készpénzfizetéseket. A készpénz-használat valóban a fekete-gazdaság, a fekete-munka melegágya, viszont a drasztikus korlátozása szinte kivitelezhetetlen olyan körülmények között, hogy Romániában nincs megfelelően kiépült infrastruktúra a bankkártyával történő fizetésekre, másrészt a lakosság jelentős része még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy kézbe fogja a bankjegyeket, fejtette ki a Maszol megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.

A tervek szerint első lépésben a jogi személyek közötti készpénzes kifizetéseket korlátoznák ötezer lejről ezer lejre. A magánszemélyek 2024. január elsejétől 5 ezer lejig, 2025. január elsejétől pedig 2500 lej értékig fizethetnek majd készpénzzel, azon túlmenően bankkártyás kifizetést vagy banki utalást kell igénybe venniük, vázolta az elképzelést Marcel Boloș pénzügyminiszter.

Az ezt követő felhördülésre Marcel Ciolacu miniszterelnök előrukkolt a magyarázattal, hogy ez nem azt jelenti, hogy betiltanák a készpénzzel történő fizetést. A miniszterelnök nyomatékosította, az intézkedés az adócsalások visszaszorítását hivatott szolgálni. Emlékeztetett, hogy uniós szinten Romániában „a legmagasabb az adóelkerülés", amely a GDP 10 százalékát teszi ki, és összesen 160 milliárd lejre rúg.

Adóelkerülésre van más lehetőség is, mint a készpénz-mozgás

A készpénz-mozgás valóban követhetetlen, éppen ezért a kezdeményezők abból indulnak ki, hogy ez a fekete-szürke gazdaság, a fekete-munka melegágya, mutatott rá Bordás Attila. Hozzátette, a kormány abban reménykedik, hogy a korlátozással az adócsalást is visszaszorítja. Viszont a nagy tételben történő áfa-csalás, pénzmosás már most nem készpénzzel valósul meg, a kriptovaluták világában ez már nem jelent kihívást, fogalmazta meg a közgazdász, emlékeztetve, hogy a terrorizmust is kriptovalutával finanszírozzák, ami átláthatatlan és követhetetlen. Lehet, hogy a készpénz-használat korlátozásával megnehezítik, hogy a falusi néni eladja a házi tojást, anélkül hogy a bevétel után adózna, de ez nem segít a államháztartás-hiányán.

A szakértő szerint mindezek ellenére akár még lehetne is pozitív hatása az adócsalás mérséklésében, de a korlátozásnak számos más akadálya is van.

Sok készpénz van a „párna alatt”

A lakosság jelentős része ugyanis még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy bankjegyekben, kézben tartsa a jövedelmét. Kelet-európai mentalitás, hogy a megtakarítás, a pénz a párna alatt van biztonságban. Ezt igazolja a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi kimutatása, amely szerint rekordszintre emelkedett a „párna alatt” tartott megtakarítások összege: ez a nyár végén országos szinten meghaladta a 65 milliárd lejt. A tavasz óta tartó növekedés viszonylag erős: több mint 5%-os az első negyedévről a másodikra. Az elmúlt 10 évben ez az összeg majdnem megháromszorozódott. Mélyen gyökerezett a mentalitás a készpénz biztonságával kapcsolatban, és a készpénz vonzereje tovább növekszik a bizonytalan gazdasági helyzetben, az emberek kevésbé bíznak a pénzügyi-banki rendszer szilárdságában. Bordás Attila hangsúlyozta, a fiatalok jobban bíznak az online rendszerekben, rugalmasabban és bátrabban használják a bankkártyát, ám az idősebbek egy része készpénzben teszi félre a megtakarításait a nehezebb időkre, még az infláció emelkedése sem riasztja vissza őket.

Másik akadály a pénzügyi kultúra hiánya, a lakosság jelentős részének még mindig nincs semmilyen banki terméke, még folyószámlája sem. Az arányuk 30-40 százalék körül van, ami jóval az uniós átlag felett helyezkedik el, vagyis megfordítva az alapvető pénzügyi szolgáltatások igénybevételének szintje a legalacsonyabb Európában. A nyugdíjasok nagy részének a postás még mindig készpénzben viszi a havi juttatását, de azok közül is, akiknek van bankkártyájuk, csak arra használják, hogy havonta egyszer elmennek a bankautomatához, és egy összegben kiveszik a nyugdíjt, és beteszik a párna alá.

Fehér foltok a bankautomaták térképén

Továbbá nehézséget okoz, hogy nincs kiépülve a megfelelő infrastruktúra, még mindig vannak „fehér foltok” a térképen, olyan térségek ahol nincs bankfiók, bankautomata, vagy a falusi boltban nem működik megfelelően az elektronikus pénztárgép, mert akadozik az internetszolgáltatás. „Ilyen helyzetben mit tehetnek azok az idősek, akiknek készpénzbe viszi a nyugdíjt a postás?” – tette fel a kérdést a szakértő.

Meglátása szerint, a lakossági készpénz-használat drasztikus korlátozása helyett inkább a pénzügyi rendszer átláthatóságát kellene növelni, hogy a pénzmozgásokat az elektronikus pénztárgépek követésével valós időben láthassa az adóhatóság. „Valószínű ebbe beletörik a kormány bicskája, a kultúránkhoz tartozik a készpénz, mint ahogy a háztáji kiskereskedelem is, a családok által megtermelt húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt még mindig sokan vásárolják számla nélkül, ehhez készpénzre van szükség” – összegezte Bordás Attila.

Az ellenzék ellenzi

Amint arról beszámoltunk, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszavazást szervezne annak érdekében, hogy alkotmányba foglalják a készpénzes kifizetésekhez való jogot. A másik ellenzéki párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője is megszólalt. Claudiu Năsui, volt gazdasági miniszter pénteken Facebook-bejegyzésben kifejtette, a készpénzfizetés korlátozása nem az adóelkerülés vagy a korrupció elleni küzdelem eszköze, mivel számos nyugati országban, ahol nem vezetettek be ilyen intézkedéseket, mégis magasabb az adóbehajtás szintje, mint Romániában.

„A szabadság korlátozása nem civilizált magatartás. Németországban, Észtországban, Ausztriában, Cipruson, Svédországban, Hollandiában, Magyarországon, Írországban, Máltán, Luxemburgban, Angliában nem korlátozzák a készpénzfizetést. Ezek az országok nemcsak azt engedik meg polgáraiknak, hogy megválasszák, hogyan akarják használni a pénzüket, de az adóelkerülés is alacsonyabb, mint Romániában. A készpénzfizetés korlátozása nem az adóelkerülés vagy a korrupció elleni küzdelemről szól, hanem a kontrollról" – írta a volt gazdasági miniszter pénteken a Facebookon. Claudiu Năsui megjegyzi, hogy vannak érvek a bankkártyás fizetés mellett, ahogyan a készpénzes fizetés mellett is, de az embernek jogukban áll megválasztani, hogyan költik el a pénzüket.