A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures rendezvénysorozatán prof. dr. Torbjørn Netland a legújabb, ipari vezetőkkel együttműködve végzett kutatásait mutatta be. Négy példán keresztül ismertette, hogy milyen innovációs és teljesítménynövelő potenciál rejlik a gyártásban alkalmazott új technológiákban, ugyanakkor arra is kitért, hogy szerinte a mesterséges intelligencia (AI) milyen változásokat hozhat a munkaerőpiacon.

Dr. Torbjørn Netland a zürichi ETH (Szövetségi Technológiai Intézet) professzora, az intézmény Termelés - és Üzemszervezés Tanszékének vezetője. Tagja a Világgazdasági Fórum fejlett gyártással és értékláncokkal foglalkozó globális tanácsának és az Európai Ipari Menedzsment Akadémiának. A gyártási kiválóság elérésével és fenntartásával kapcsolatos kutatásai vezető tudományos folyóiratokban jelennek meg. Az EthonAI társalapítója, amely a legkorszerűbb AI-megoldásokat kínálja a minőségirányításban.

A beszélgetés moderátora dr. Szász Levente, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatért felelős dékánhelyettese és professzora volt, aki rögtön ismertette is a helyi viszonyokat. Mint elmondta, a digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) szerint Románia a legutolsó helyen áll a digitalizáció terén az Európai Unióban, ugyanakkor itt a legkisebb a növekedés mértéke is, tehát a leglassabban növekvő ország vagyunk a digitalizáció terén. Úgy vélte, ezért fontos, hogy megismerjünk jó példákat a digitalizáció kapcsán, amelyekből tanulhatunk.

Leltározás Verity drónokkal

Dr. Torbjørn Netland olyan technológiákról beszélt, amelyek még nagyon frissek, és csak az elmúlt néhány évben kezdték el őket használni. Mint elmondta, a svájci Verity, amelyet 2014-ben alapítottak Zürichben, vezető szerepet tölt be az autonóm beltéri drónrendszerek terén. 13 országban alkalmazzák drónjaikat, amelyek teljesen önállóan kezelik a készletkövetést. Ezek a drónok pontosan navigálnak raklapról raklapra, és éjszaka vagy hétvégén gyűjtenek leltáradatokat, amelyeket a rendszer kritikus információkká alakít, majd közvetlenül továbbítja őket a felhasználói irányítópulthoz vagy a meglévő raktárkezelő rendszerhez.

Dr. Torbjørn Netland szerint kulcsfontosságú problémákat kell a drónoknak ma megoldaniuk. Az IKEA-ban minden nap több mint ezer egységet kell átrendezni a készlet pontossága érdekében, hogy az emberek mindig megkapják azt, amiért elmentek az üzletbe. Ez óriási erőfeszítés lenne emberi munkával. „2016 óta sok cég próbálta bevezetni a dróntechnológiát, ami az elején nagyon nagy kihívásokkal járt, ám később jött az áttörés, ami teljesen automatizálta az egész folyamatot, így ma már nem kell ember vezesse a drónt. Az IKEA 2020-ban kezdett Verity drónokat használni, így amikor az emberek hazamennek a munkából, a drónok beindulnak, és lefényképeznek, bescannelnek minden terméket, amit áthelyeztek az üzletben, majd minden információt betáplálnak a rendszerbe, és maguktól fel is töltődnek” – ismertette.

Hozzátette, a Verity raktári drónjai képesek mindenféle számlálást elvégezni, legyen szó napi helyváltoztatásról vagy faltól falig tartó készletellenőrzésről, így sok munkától megszabadítják a raktári személyzetet, hogy az inkább értékteremtő feladatokra koncentrálhasson. A professzor elmondta, az IKEA-nak jelenleg 16 raktárépületében van több mint száz drónja, ám a legtöbb cég esetében nincs értelme ilyen technológiát alkalmazni.

Minőségellenőrzés XAI-al, gépjavítás VR-szemüveggel

Dr. Torbjørn Netland arra is kitért, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés a magyarázható mesterséges intelligencia (XAI) iránt, így számos cég használja már minőségellenőrzéskor. A professzor a Siemens vállalat esetében mutatta be, hogy milyen előnyökkel jár az új technológia. Mint elmondta, a minőségellenőrzés nagyon fontos része minden cég működésének, a munkát eddig minőségellenőrök végezték. A magyarázható mesterséges intelligencia azonban kiegészíti a minőségellenőrök munkáját, és sokkal könnyebben felismer egy hibás terméket, mint az emberi szem, ugyanakkor hőtérkép segítségével képes azt is elmagyarázni, hogy hol van a hiba.

„Ez a technológia kiegészíti az ember munkáját, de végső soron az embernek kell eldöntenie, hogy mit csináljon a termékekkel. Különböző kutatásokból kiderül az is, hogy míg a szakképzett minőségellenőrök pontosabban végzik a munkájukat, mint a mesterséges intelligencia, a magyarázható mesterséges intelligencia kiegészülve emberi munkával a leghatékonyabb” – magyarázta a professzor.

Másik példaként felhozta az amerikai ipari szerszámokat és háztartási hardvereket gyártó céget, a Stanley Black & Deckert, amely gépjavításkor szintén a mesterséges intelligencia és virtuális valóság technológiáit használja a hatékonyság érdekében. Dr. Torbjørn Netland elmondta, a gépjavítást szakértők végzik, ám csak nagyon kevés szakember van országszerte, és mivel a Stanley Black & Deckernek a világon mindenhol van raktára, a szakértőknek nincsen lehetőségük mindenhol fizikailag jelen lenni. Erre találták ki megoldásként azt a technológiát, amelynek segítségével online, valós időben, egy VR-szemüveggel lehetőség van követni a szakértő utasításait, így megjavítva a gépeket a világ bármely pontján.

Az előadó végezetül elmondta, szerinte az új technológiáknak ki kell egészíteniük az emberi munkát, semmiképp sem szabad helyettesíteniük azt, hiszen a kutatások szerint minden esetben a mesterséges intelligenciával kiegészült emberi munka felülmúl mindent. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az emberek nem elveszítik a munkájukat a mesterséges intelligencia miatt, hanem inkább jobb munkákat kapnak, hiszen nem kell például egész nap csomagokat számolniuk az IKEA raktárakban. „Az AI-nak ki kell egészítenie az emberi munkát, nem helyettesítenie azt, hiszen így az emberek életét teszi jobbá, és segít nekik jobban végezni a munkájukat, ami így kevesebb stresszel is jár” – összegezte Dr. Torbjørn Netland.