Évi 50 literről 200 literre emelné a saját fogyasztásra szánt hagyományos alkoholos italok jövedékiadó-mentes előállításának felső határát az október 7-én elfogadott törvénymódosítás, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől lép életbe. A változás különösen jól jöhet a háztáji gyümölcsösök tulajdonosainak, hiszen a fölöslegből értékes termék készülhet. János András Előd pálinkafőző szerint azonban a nagyobb keret nem jelent korlátlan főzési lehetőséget: a törvényes előírásokat továbbra is be kell tartani, az első liter pálinka készítésétől kezdve.

A képviselőház által elfogadott módosítás várhatóan jövőtől érezteti majd a hatását, a pontos alkalmazási feltételeket azonban a végrehajtási szabályok tisztázzák – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre János András Előd. A pálinkafőző szerint a változás elsősorban a bőséges gyümölcstermésű években jelenthet könnyebbséget, amikor az 50 literes adómentes keret hamar szűknek bizonyulhat.

A nagyobb mennyiség lehetősége ugyanakkor nem mentesít a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek alól. A szakember arra figyelmeztet, hogy a saját főzőberendezést hivatalosan be kell jegyeztetni a vámhivatalnál, a gyümölcsösnek vagy a háztáji gyümölcsfáknak pedig szerepelniük kell a mezőgazdasági nyilvántartásban.

A főzés előtt és után is értesíteni kell a vámhivatalt

A tevékenység időpontját minden alkalommal, amikor főzni szeretnénk, le kell jelentenünk a vámhivatalhoz, a lepárlás kezdetét, a gyümölcs-cefre mennyiségét, a főzés időtartamát – hány napig fog tartani –, megközelítőleg a párlat hozzávetőleges mennyiségét és az alkoholfokát.

Ezt követően, amikor végeztünk, 72 órán belül jelentenünk kell a tényleges mennyiséget, a kihozatalt, valamint az alkoholfokot. Ez azét fontos, mert a hatóság ilyen formában követni tudja, hogy mikor érjük el a jövedékiadó-mentes mennyiséget. E fölött – jelenleg 50 liter, alkoholfoktól függetlenül – már jövedéki adóköteles. Mivel a vámhatóságnak jogában áll magánfőzőket is ellenőrizni, ha betartjuk a törvényeket, nem érhetnek meglepetések. Az adómentesség tehát nem jelenti azt, hogy a törvényben meghatározott párlatot, pálinkát előállíthatunk mindenféle kötelezettség nélkül.

Akinek nincs saját pálinkafőző berendezése, vagy nem rendelkezik a főzéshez szükséges szaktudással, bérfőzdébe is viheti a cefrét. A szakember tájékoztatása szerint ilyen esetben a bérfőzde gondoskodik a törvényes keretek betartásáról, a termelőnek pedig a főzés díját kell csak kifizetnie.

A kedvezmény kizárólag saját fogyasztásra vonatkozik, a kész párlat értékesítésére nem ad lehetőséget. Egy háztartásban élő több generáció sem számíthat külön-külön adómentes keretre: a mennyiségi határ háztartásonként értendő.

A fölösleges gyümölcsből értékes termék készülhet

János András Előd úgy véli, a módosítás a kereskedelmi pálinkapiacot nem fogja érdemben befolyásolni. A háztartások eddig is igyekeztek hasznosítani a fölösleges gyümölcsöt, a nagyobb keret pedig elsősorban azt segítheti, hogy mindez kiszámíthatóbban, törvényesen történjen.

Felhívta a figyelmet: a pálinkafőzésnek Székelyföldön régi hagyománya van. A szakember tréfásan meg is jegyezte: ha egy turista azt kérdezi, hol főznek pálinkát a faluban, a válasz úgy szól, hogy a templomtorony kivételével szinte mindenütt. A humor mögötti valóság az, hogy a saját termés feldolgozása sok család számára ma is a gyümölcs hasznosításának természetes része. A törvénymódosítás éppen ezért jelenthet nagyobb biztonságot azoknak, akik a saját fogyasztásukra készítenek párlatot törvényes keretek között.

Megtudtuk, hogy az idén Székelyföldön bőséges gyümölcstermés lett, az alma, a körte és a szilva, valamint az erdei gyümölcsök, például fekete áfonya, jól teremtek. A háztáji gyümölcsösök tulajdonosai a friss fogyasztás, a tárolás, a lekvár- és kompótfőzés, a fagyasztás, a gyümölcslé készítése, valamint állatoknak takarmányként való felhasználása után is jelentős fölösleggel maradhatnak. Az értékesítés sem mindig egyszerű, hiszen amikor sok háztartásban terem bőségesen gyümölcs, a piaci kínálat is megnő. „Ilyenkor kerül előtérbe a pálinkafőzés, amellyel új értéket adhatunk a megmaradt gyümölcsnek” – magyarázta János András Előd.

A saját gyümölcsösből származó termésnek külön értéke van, hiszen a tulajdonos maga tudja, miként gondozta a fáit, és milyen növényvédelmi kezeléseket alkalmazott. Sok háztáji gyümölcsösben kevésbé intenzív a növényvédelem, mint a nagyüzemi termesztésben – szinte bio minőségű gyümölcsről beszélhetünk –, amelynek feldolgozása értékes készterméket eredményez.

A pálinkakészítés előnye, hogy olyan értéket teremtünk, amely több éven keresztül megőrzi a minőségét és fogyaszthatóságát. A terméshozam évről évre változhat. Jó példa erre a múlt év, amikor a májusi fagyok miatt szinte kivétel nélkül mind a termesztett, mind az erdei gyümölcsök elfagytak. Rendkívüli bőséges gyümölcstermés egy évtizedben egy-két alkalommal akad.

A szakember szerint a most elfogadott módosítás ilyen helyzetekben jelenthet nagyobb mozgásteret. A cél nem az, hogy mindenáron minél több pálinka készüljön, hanem hogy a fölösleg ne vesszen kárba, hanem megfelelő feldolgozással értékes késztermékké alakulhasson.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőség

A székelyföldi pálinkakultúra az elmúlt években sokat fejlődött – mutatott rá a szakember. Ebben a pálinkakészítők munkája mellett a szakmai rendezvények és versenyek is szerepet játszottak. Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny például jó lehetőséget ad a pálinkák megmérettetésére, a szakmai fejlődésre. És nem utolsó sorban több jó minőségű pálinka-párlat készül, ezáltal a készítő baráti és ismerősi körében is van lehetőség minőségi terméket kóstolni, fogyasztani, így egyre szélesebb körben lesz ismert a minőségi pálinka és ennek kulturált fogyasztása. Meg tudják majd különböztetni a régi kerítésszaggató rossz minőségű pálinkát – amivel mindenkinek volt már rossz élménye – az értékes italtól.

János András Előd szerint a nagyobb mennyiségi keret mellett sem szabad szem elől téveszteni a legfontosabb szempontot: a jó pálinka minősége nem a lefőzött literek számától függ. Gondos munkával inkább kevesebbet, de jó minőséget készítsünk. „Ne az legyen az első kérdés a szomszédtól: „koma, hogy eresztett, mennyi lett?”, hanem az, hogy „milyen lett a pálinka, jól sikerült-e?” A kevesebb néha több. Törekedjünk a minőségi, tiszta párlatok készítésére, mert a jó gyümölcs megérdemli, hogy minőségi késztermékké váljon” – fogalmazott a pálinkafőző.

Végezetül megjegyezte: az új szabályozás, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép érvényben, és akkor válik egyértelművé, hogy mikortól és milyen feltételekkel lesz alkalmazható a 200 literes adómentes keret.