Egészségesebb lenne, ha sokkal több szilvát aszalnának meg, illetve főznének belőle lekvárt. 

Románia az Európai Unió leső számú, s a világ második legnagyobb szilvatermesztője, írja a Ziarul Financiar. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint kb. 67 ezer hektáron termesztünk szilvát, ami a gyümölcstermesztésre használt összterület mintegy 48 százaléka, az éves termés mennyisége pedig 600 ezer tonna körül van. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) ennél többről, hozzávetőleg 83 ezer hektárról és 655 ezer tonna termésről tud.

Bármennyi is a hazai termés pontos mennyisége, annak a 80 százalékából pálinkát főznek.

„Nagyon fontos volna, hogy a szilva más irányokba is menjen, íz, lekvár, kompót és természetesen aszalt szilva is készüljön belőle. A gyümölcstermesztés nagyon felaprózódott az utóbbi években, nagyon sok kisméretű gazdaság jelent meg, a szövetkezetbe való tömörülés jobb lehetőséget teremtene a gyümölcs felhasználására és kereskedelmi értékesítésére„ – nyilatkozta Mădălina Butac, a Piteşti-Mărăcineni-i Gyümölcstermesztési Kutatási-Fejlesztési Központ (ICDP) igazgatója.

Idén rekordmennyiségű termést szüreteltek a gazdák, azonban a nyári aszály miatt a minőség kívánnivalót hagyott maga után, a gyümölcsök az ideálisnál kisebbek, kevésbé lédúsak voltak.

Az 1967-ben alapított ICDP szakemberei azt tapasztalták, hogy a klímaváltozás erősen érezteti hatását a gyümölcsösökben is. Az utóbbi 55 évben végzett fenológiai megfigyelések azt mutatják, hogy az utóbbi időben a rügyek 19 nappal korábban kezdenek el fejlődni, a virágzásra pedig 10 nappal korábban kerül sor. Ez sérülékenyebbé teszi a gyümölcsfákat a késői fagyokkal szemben.

Az utóbbi 10 évben öt alkalommal okoztak kárt a gyümölcsösökben a késői fagyok. A legnagyobb pusztításra 2017-ben került sor, amikor a fagypont alatti hőmérsékletek a termés nagy részét elpusztították Európa-szerte éppúgy, mint Romániában. Erre a jelenségre a nemesítők új, kései virágzású fajtákkal válaszolnak.

A gazdák számára kihívást jelent az egyre szárazabb időjárás is. „Egy hagyományos ültetvényen az öntözés nem kötelező, azonban a termés ingadozó, gyenge minőségű, és nagyban ki van szolgáltatva a környezeti viszonyoknak. Egy intenzív és szuperintenzív gyümölcsösben az öntözés nem lehetőség, hanem kötelező feltétel” – mondja a kutatóintézet vezetője.

A szakember szerint nem a természet jelenti az egyedüli problémát a termesztők számára. „A szilvát gyakran az önköltségi árnál olcsóbban értékesítik” – hangsúlyozza Mădălina Butac. Hozzáteszi, hogy gond a munkaerőhiány és a hűtőházak hiánya, ami miatt a termesztők kénytelenek a termést viszonylag rövid idő alatt értékesíteni, amikor a túlkínálat miatt alacsonyak az árak.