banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Ötmillió nyugdíjasból csak negyvenezernek jut az állami üdülési utalványból

Összesen mintegy ötmillió nyugdíjasból csak negyvenezren kapnak üdülőjegyet valamely fürdőhelyiségbe 2021-ben – jelentette be szerdán a Fürdőturisztikai Munkáltatói Szövetség (OPTB) elnöke.

Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozó Nicu Rădulescu azt mondta: az „Isten adta természetes gyógyulási lehetőségekre” minden korábbinál nagyobb szükség lenne.

„A gyógyvizek, termálvizek, sós vizek, jódozott vizek, iszap, tőzeg és egyéb gyógyító tényezők sokkal inkább elérhetőek az egyszerű ember számára, mert olcsóbbak, de nem utolsó sorban hatékonyabbak is. Sajnos, ebben az évben a társadalombiztosítási költségvetés, amely magában foglalja a nyugdíjasok költségvetését is, akik egy résztámogatott rendszerben járnak gyógyfürdőkbe, azaz a költségek felét fizetik, rendkívül alacsony. Míg az előző években 300, vagy 200 ezer nyugdíjasunk volt, 2019-ben is 125 ezer, idén csak 40 ezer nyugdíjasnak adtak pénzt. A szám tehát drasztikusan csökkent, a 2019-es 125 ezerről 40 ezerre. A költségvetés kevés, az embereknek nincs annyi pénzük, hogy megengedhessék maguknak, hogy gyógyfürdőkbe járjanak, pedig ez létfontosságú lenne számukra” – hangsúlyozta az elnök.

Nicu Rădulescu hozzátette: Románia volt az első ország Európában, amelynek sikerült a világjárvány kapcsán kidolgoznia a gyógyfürdőkezelésekre vonatkozó orvosi protokollt, de a hatóságok által bevezetett korlátozások miatt a vállaltok nem sokáig tudták alkalmazni azt.

A szakember szerint Románia az egyetlen olyan ország Európában, amely bezárta a gyógyfürdők kezelési bázisait, miközben vannak olyan országok, amelyek támogatják ezt a post-COVID terápiát.

„Tudományosan kimutatták, hogy a gyógyfürdők fokozzák az immunitást. És mit is csinál ez a vírus valójában? Ott rombol, ahol az immunitás gyenge, és ha már tudunk profilaxist végezni, tudunk post-COVID kezeléseket végezni, miért is ne tennénk meg? A gyógyfürdőkben Európa-szerte COVID utáni felépülési programokat indítottak, vannak olyan országok, mint Horvátország például, amelyek kormányzati programokkal finanszíroznak ilyen kezeléseket, azaz a gyógyturizmuson keresztül segítik az embereket egészségük megőrzésében és immunitásuk erősítésében” – magyarázza Rădulescu.

Úgy véli: természetes potenciálja ellenére Románia gyógyfürdői ágazata elmarad az olyan országoktól, mint Bulgária, amely sokkal jobban odafigyel a turizmus ezen ágára.

Számítás szerint a fürdőturizmus napi egymillió euró veszteséget „termel”, ezért állami segítség nélkül aligha maradhatnak fenn az ágazatban dolgozó cégek.

(Címplapképi illusztráció: Agerpres)

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?