Az automata pénztárgépek terjedése általános folyamat, sok hasonlóval fogunk találkozni más helyzetekben – véli Rab Árpád jövőkutató, szociológus az Auchan lépése kapcsán kialakult botránnyal kapcsolatban. A világot egyre inkább elárasztó robotizáció időszakában a szakértő szerint lényeges, hogy jól határozzuk meg azokat az értékeket, melyekről nem akarunk lemondani, azokat ne hagyjuk, és határozzuk meg, mi az, amit nem mi akarunk csinálni, hanem egy gép.

Kisebb népharag kerekedett abból, hogy az Auchan néhány üzletében  önkiszolgáló pénztárakkal váltotta a hagyományos kasszákat. Adódik a kérdés: a robotizáció térnyeréséről, vagy egyszerű profitnövelési lépésről van-e szó, hiszen, bár a cég szerint a pénztárosok csak más munkakörbe kerülnek (segítik a szkennelő vásárlókat), aligha kétséges, hogy nem számolnak velük hosszútávon. Erről, és általában a robotizáció térnyeréséről kérdeztük Rab Árpád jövőkutatót, szociológust, aki évtizedek óta foglalkozik a trendek kutatásával. 

„Az emberiség alapvetően egy eszközhasználó faj, a robotizáció terjedése messze mutató folyamat, melynek legmagasabb szintje, hogy az emberiség olyan társadalmi változásokat él át, és olyan technológiákat fejlesztett, illetve fejleszt, mellyel az elmúlt száz sikerei nyomán felhalmozódott kihívásokat meg tudja oldani, ezzel újakat termelve, később azokat oldva meg. A robotizáció terjedését alapvetően az adott technológia megoldóértéke, illetve az üzleti modellek befolyásolják, a társadalmi környezet egyes csoportjai sikerként, mások veszteségként élik meg. A fő cél természetesen az előbbi csoportok számának növelése, az utóbbiak csökkentése, de ezt nehezíti a helyzet összetettsége” – mondta a Maszolnak a budapesti Információs Társadalom Kutatóintézet vezető kutatója. 

A gyergyószentmiklósi származású szakember szerint egy új technológiai megoldás általában fejlesztés, vagy kármentés miatt jelenik meg, terjed el. Mint mondta, az automata pénztárgépek terjedése általános folyamat, sok hasonlóval fogunk találkozni más helyzetekben. „Nem megszűnnek az emberi pénztárosok, hanem kevesebb kell belőlük, vagy több pénztár tud egy időben üzemelni. Ez új munkahelyeket teremt (a gépek, a szoftver karbantartása, háttér logisztikai műveletek fejlesztése), de nem pénztáros munkahelyeket. Ezeket a lépéseket általában nem azért teszik meg, mert egy jól működő helyzetet akarnak felborítani, hanem mert valamit meg kellett oldani. Tegyük fel, hogy nem volt már elég pénztáros, de az áruháznak működnie kell. Kevesebb pénztárossal a sorok hosszabbak, ez nem jó a vevőknek sem. Ha egyre kevesebb a pénztáros, akkor egyre nagyobb bérért lehet találni, ami a termékek árában megjelenik a vásárlók felé. Az automata pénztárakkal ugyanakkora helyen több pénztár tud működni, ez is gyorsítja a fizetési folyamatot” – vázolta a helyzetet az egyetemi kutató. 

Rab Árpád úgy látja, a robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedésével minden iparágban, minden munkakörben hatalmas léptékben kell számolni. „Nincs iparág, folyamat, termék, vagy munkakör, egy sem, mely elé ne kerülne tükör a következő öt évben, mely tükör kényelmetlen kérdéseket tesz fel: mit dolgozik az ember, mit a gép, és látni kell, nem attól félünk, hogy a munkánkat elveszik, hanem hogy a pénzünket. Nagyon izgalmas időszak lesz ez, melyet okosan tervezve hatalmas sikerré kovácsolhatunk, de létező forgatókönyv széles embertömegek termékké, kiszolgáltatott helyzetbe szorulása is” - mondta a szakember.  

Hogyan tud, hogyan kellene beavatkoznia ebbe a folyamatba az államnak, a kormányzatnak, amely nyilván nem akadályozhatja a fejlődést, de a „szavazó” munkaerőre is figyelnie kell? – kérdeztük a szakértőtől. Rab Árpád szerint a kormányzat beavatkozásának mértéke, célja és iránya ezekben a helyzetekben összetett. „A szabad és a szabályozott piac közötti helyes csúszka örök kérdés és kihívás. Ha a szavazók számát nézzük, a jól működő áruházak, elégedett vásárlók, a fogyasztói elvárások teljesítése szélesebb tömegeket érint, mint egy adott iparág képviselői. Ami nem azt jelenti, hogy szép lassan, lépésről lépésre erodálnunk kell az értékeket, sőt. Az állami beavatkozás pontosan azt tudja megcélozni, hogy az átalakulásnak ne legyen vesztesei, csak nyertesei, ehhez meg kell érteni a folyamat minden elemét. A kormányzat érdeke hogy ez a folyamat úgy fusson le, hogy ne érezze magát veszélyben a dolgozók széles tömege, hogyan tudjon alternatívát kínálni, képezzen, forgatókönyveket adjon az emberek kezébe, és teljes költség haszon elemzéssel gondolkodjon” – fogalmazott a szociológus.   

A robotok nem fizetnek személyi jövedelemadót és társasági adót sem, ezáltal pedig igazságtalan előnyökhöz jutnak az emberekkel szemben – mondta hat évvel ezelőtt Bill Gates, a Microsoft informatikai óriásvállalat társalapítója, aki azt javasolta, hogy a kormányok vessenek ki robotadót az automatizálás lassításának és más típusú foglalkoztatási formák felkutatásának érdekében. Hol tart most ezügyben a világ? – kérdeztük. „A robotokat tulajdonló, üzemeltető cég fizet adót, felelősséget vállal, befektet saját működése, vagy a nagyobb profit érdekében. Nem várható olyan robotok, vagy algoritmusok terjedése, mely felett ne állna egy cég, amely anyagilag ne lenne megfogható, korlátozható, vagy éppen támogatható” – válaszolta a kutató.  

A robotizáció előnyeit és hátrányait firtató kérdésünkre Rab Árpád azt mondta, a technológia önmagában nem akar semmit, emberek más emberektől a technológián keresztül viszont igen. Mint fogalmazott, a robotizáció értékei kármentés esetében egyértelműek, fejlesztés esetében nehezebben megítélhetők. „Az elmúlt évben több száz elemzést készítettem különböző cégek, iparágak, kormányzatok számára, és mindenhol máshol van az érték-kár arány, ezért erre általánosan nem tudok válaszolni. Ami lényeges, hogy jól határozzuk meg azokat az értékeket, melyekről nem akarunk lemondani, azokat ne hagyjuk, és határozzuk meg, mi az, amit nem mi akarunk csinálni, hanem egy gép. Mit old meg, kinek jó, kinek káros, és mennyire fenntartható ez a hatás? Ezeket a kérdéseket kell mindig megválaszolnunk. Pozitív és negatív példák százait lehet hozni, de a fő üzenet az, hogy mi alakítjuk a jövőnket, saját tudatosságunk, és értékrendszereink függvényében” – mondta Rab Árpád.