Újabb globális élelmiszerpiaci válság közeleg: a meteorológiai előrejelzések szerint 2026 nyarán nagy valószínűséggel kialakul az El Nino időjárási jelenség, amely szárazságot, hőhullámokat, csapadékhiányt, máshol pedig özönvízszerű esőzéseket hozhat.

A mezőgazdaság számára ez különösen veszélyes időszak lehet, mert az időjárási sokk egyszerre érintheti a gabonát, a rizst, a pálmaolajat, a cukrot, a kávét és az állattenyésztés takarmánybázisát.

Az El Nino mezőgazdasági hatása elsősorban attól függ, hogy a kritikus vetési, virágzási és betakarítási időszakokban mennyi csapadék érkezik, írja a Világgazdaság. A szárazság visszafoghatja a hozamokat, gyengítheti a legelőket, megemelheti az öntözési költségeket, és drágíthatja az állati takarmányt is. Egy-egy terméskiesés ráadásul könnyen végiggyűrűzhet az egész élelmiszerláncon: a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedelemig.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) friss elemzése szerint az El Ninohoz kapcsolódó mezőgazdasági aszály kockázata különösen lehet a Száhel-övezetben, Dél-Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, Közép-Amerika száraz folyosóján és a Karib-térségben. 

Ezekben a régiókban egyes termő- és legelőterületeken 50 százalék feletti az aszály valószínűsége a következő hónapokban.

A legsérülékenyebb országokban a veszély nem merül ki abban, hogy kevesebb termény kerül a piacra. A FAO szerint az ismétlődő El Nino-ciklusok következménye lehet a terméskiesés, az állatállomány pusztulása, a háztartások eladósodása, valamint a víz- és élelmiszerhiány miatti kényszerű elvándorlás is. A 2015–2016-os El Nino több mint 60 millió embert érintett, és 23 országban összesen 5 milliárd dollárnyi humanitárius segítségnyújtási igényt váltott ki.

A Moreton Capital Partners szerint a piacok jelenleg alulárazzák az El Nino mezőgazdasági kockázatait. A Bloombergnek nyilatkozó fedezeti alapkezelő ezért 500 millió dolláros alapot készít elő, amely többek között dél-afrikai kukoricában, malajziai pálmaolajban és ausztrál búzában keresne kereskedési lehetőségeket.

A stratégia mögött az a várakozás áll, hogy az El Nino egyszerre zavarhatja meg több kulcsfontosságú exportőr termelését. Ausztráliában a szárazabb idő a búzatermelést fenyegetheti, Dél-Afrikában a kukoricát, Délkelet-Ázsiában pedig a pálmaolajat és a rizst. India esetében a gyengébb vagy később induló monszun különösen érzékeny kérdés, hiszen az ország a globális rizskereskedelem meghatározó szereplője.

A FAO arra is figyelmeztetett, hogy Indiában a nyári monszun gyengülése veszélybe sodorhatja az esőre alapozott rizs- és kukoricatermesztést. A 2015-ös El Nino idején India kukoricatermése 4 százalékkal, rizstermése pedig 1 százalékkal esett vissza.

A kockázat nem csak a növénytermesztést érinti. Ha a szárazság miatt romlanak a legelők, a gazdák drágábban tudják csak beszerezni a takarmányt, vagy kénytelenek csökkenteni az állományt. Ez később a hús-, tej- és tojástermelésben is megjelenhet, különösen azokban az országokban, ahol az állattartás erősen függ a természetes legelőktől.