Az iráni háború már felborította a műtrágyaellátást, ráadásul szokatlanul erős El Nino jelenség várható az idén, ami tovább szítja a globális élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat, írja a Világgazdaság.

A jelek egyre egyértelműbbek: az amerikai meteorológiai intézet, a National Weather Service szerint három az egyhez az esélye annak, hogy október és december között erős, a bolygót felmelegítő El Nino jelenség alakul ki.

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts – ECMWF) éghajlati modelljei még ennél is nagyobb valószínűséget jeleznek egy nagyon erős, vagy „szuper El Nino” kialakulására, bár az ilyen korai előrejelzések még pontatlanok lehetnek.

El Ninóról akkor beszélünk, amikor a trópusi kelet-csendes-óceáni tengervíz hőmérséklete 0,5 Celsius-fokkal emelkedik a hosszú távú átlag fölé. Az idei más lesz: bár a szuper El Nino nem hivatalos tudományos kategória, kivételesen erős fázist, legalább 2 Celsius-fokos növekedést jelent.

Chris Jaccarini, a brit Energy and Climate Intelligence Unit élelmiszer- és mezőgazdasági vezető elemzője szerint ezért úgy tűnik, hogy 2026 is nagyon nehéz év lesz.

„Az élelmiszerárakra két oldalról is nyomás nehezedik: egyrészt a fő termőterületeken a termelést megzavaró szélsőséges éghajlati jelenségek, másrészt a fosszilis tüzelőanyagoktól még mindig függő élelmiszeripari rendszer, amely emiatt ki van téve a gáz-, műtrágya-, szállítási és csomagolási költségek hirtelen emelkedésének” – nyilatkozta, utalva az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta válságra.

Bizonyos agrártermékek különösen érzékenyek az időjárási jelenségekre: az El Nino általában felnyomja a kakaó, az étolajok, a rizs és a cukor árát. Emellett veszélyeztet más, a trópusokon előállított cikkeket is, mint például a banán, a tea, a kávé, a csokoládé és a szójával etetett állatokból származó hús.

Rosszabbkor nem is jöhetne a szuper El Nino, mivel a közel-keleti konfliktus már az egekbe lőtte az olaj, a földgáz és a műtrágya árát, és mindháromból jelentős globális hiány alakult ki.

Az olaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde, a tengeren szállított műtrágya nagyjából harmada halad át normális körülmények között a Hormuzi-szoroson, amelyet azonban Irán lezárva tart, és nem hajlandó átadni másnak felette az ellenőrzést.

A törékeny tűzszünet  ellenére több mint 800 megrakott hajó várja a Perzsa-öbölben, hogy megkapja az engedélyt a horgony felhúzására, és a forgalom addig nem is állhat helyre, amíg mindegyik át nem kel a szoroson.

Az agrártermelőket sújtó magas energia- és műtrágyaárak és hiány negatív hatása azonban eltörpülhet a szuper El Ninóé mellett.

 „Az aszály és a korlátozott vízkészletek sokkal nagyobb problémát okozhatnak, mint a nitrogén hiánya” – figyelmeztetett Paul Donovan, a svájci UBS bank vezető közgazdásza. A jelentős agrártermelő országok közül India, Ausztrália, Brazília és Argentína is erősen ki van téve ennek a jelenségnek.