Az energiaárak elszabadulásáról, ennek okairól és következményeiről, valamint a várható áringadozásról beszélgettünk a Maszol Fórum csütörtök esti adásában Nagy-Bege Zoltánnal, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökével.

Nagyon összetett a kérdés, hogy mitől nőttek ilyen mértékben az energiaárak, ugyanis nagyon sok minden befolyásolja azt, hogy Romániában például hogyan alakul a villamosenergia- és a földgázpiac, ezek ugyanis csatlakoztatva vannak más európai uniós tagállamok piacaival, „nem vagyunk már egy független sziget, ahol a politikum, a kormány vagy a parlament dönti el, hogy milyen energiapolitikát folytatunk” – kezdte Nagy-Bege Zoltán ANRE-alelnök Varga-Mihály Márton moderátor kérdésére.

Hozzátette, a fölgázpiacon például európai szabályzatot és irányelveket kell követnünk és betartanunk. „Az elmúlt időszakban nagyon sok helyen olvashattuk, hogy az áremelkedések egyik okaként a piaci árliberalizációt hozták fel. Azt tudjuk, hogy a földgázpiacon a lakossági fogyasztók számára a szabályozott árak 2020. július 1-jén szűntek meg, a villamosenergia-piacon pedig 2021. január 1-jén. Azt emelném ki, hogy a szabályozott árak megszűnése csak a lakossági piacot érintette, ami a villamosenergia-piacon kevesebb, mint 20 százalékot jelent, a földgázpiacon pedig körülbelül 30 százalékot. A többi, ipari fogyasztók számára már 2014–2015-ben eltűntek a szabályozott árak” – emlékeztetett a szakember.

Az árrobbanást nem a liberalizáció okozta

„Annak ellenére, hogy sokan a liberalizálás számlájára írnák az áremelkedéseket, szeretném leszögezni: semmi köze nincsen az áremelkedésnek a romániai piacon bekövetkezett liberalizációhoz. Annyiban nyilván fájó a dolog a fogyasztóknak, hogy az áremelkedés és az energiaválság – ami egész Európát érinti – egy olyan pillanatban jött, amikor éppen megszűntek ezek a szabályozott árak és mondhatjuk, hogy valamilyen védőháló nélkül maradtak a kiszolgáltatott fogyasztók” – magyarázta Nagy-Bege Zoltán.

A villamosenergia árliberalizációjának idején körülbelül kilencmillió romániai fogyasztói háztartásból körülbelül hatmillió részesült korábban a szabályozott árakból, a maradék hárommillió már szabadpiaci szerződést kötött, és ők maguk választottak egy olyan árat a piacról, ami számukra a leginkább megfelelt – mondta a szakértő. Hozzátette: azok számára, akik nem kötöttek korábban szabadpiaci szerződést, a szabályozott árak megszűnésével 15–20 százalékos áremelkedés következett be az árliberalizációt követően. „Viszont ez a hatmillió fogyasztó Románia villamosenergia-fogyasztásának körülbelül tíz százalékát teszi ki. Ha valaki azt mondja, hogy a fogyasztás tíz százalékának liberalizálása miatt az árak a négyszeresére nőnek a piacon, akkor valószínűleg nem ért a piacokhoz, vagy nem elemezte ki megfelelően a történéseket” – nyomatékosította Nagy-Bege Zoltán.

Az ANRE elnöke ugyanakkor közölte: Románia villamosenergia-piaca szinte az összes EU-tagállammal csatlakoztatva van, nemcsak fizikailag, hanem a piaci mechanizmusok is közösek, és a központosított piacon a kereskedés is közösen történik. Tehát egy romániai villamosenergia-kereskedő, szolgáltató megteheti azt, hogy elmegy például az ausztriai tőzsdére, és ott vásárol villamos energiát a fogyasztói számára, magyarázta.

Exportőrből importőrök lettünk

Olvasói kérdésre válaszolva Nagy-Bege Zoltán elmondta, Románia 2018 végéig nettó villamosenergia-exportőr volt. Mivel az elmúlt harminc évben viszonylag kevés beruházás történt Romániában, jelenleg az ország összesen mintegy 18 ezer megawattnyi termelőkapacitással rendelkezik, „ami papíron nagyon jól néz ki”. A szakértő hangsúlyozta: „A probléma az, hogy ebből egyrészt van ötezer megawattnyi teljesítményű megújuló energiát felhasználó kapacitás, ami nem kontrollálható, mert nem akkor termel, amikor szükségünk van rá, hanem amikor süt a nap vagy fúj a szél, másrész van több ezer megawattnyi termelőkapacitás olyan szén- és gázerőmű révén, amelyek évtizedek óta nem voltak beindítva, tehát csak papíron léteznek. Mi elkezdtünk egy tisztogatást, és csak 2021-ben mintegy kétezer megawattnyi teljesítményű, papíron létező erőműtől vontuk vissza az engedélyeket” – közölte az ANRE alelnöke.

Nagy-Bege Zoltán ismertette, „jelenleg az ország olyan helyzetben van, hogy elméletileg rendelkezik 18 ezer megawattnyi termelőkapacitással, miközben a napi fogyasztás nagyon ritkán haladja meg a kilencezer megawattot, ennek ellenére, miután több villamosenergiát exportáltunk, mint importáltunk, 2019-től kezdődően ez az arány megfordult, és gyakorlatilag nettó importőrök lettünk”.

Általában van lehetőség kedvezőbb ajánlatot találni

Az európai szinten „dühöngő energiaválságban” elsősorban a termelőknek keletkezik extraprofit és nem a szolgáltatóknak, hiszen ők is drágán veszik a villamosenergiát és a földgázt a piacról. Az áremelkedésnek tehát az első számú nyertesei a termelők – szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Részletesen ismertette azt is, hogyan alakul ki a villanyáram lakossági ára: az energiatermelés költségén és a szállításán, elosztásán át a jövedéki adóval, a zöldigazolvány-rendszer fenntartásához szükséges díjjal, illetve a kapcsolt termelés díjával, amire rájön még az áfa, a szolgáltatói díj és az árrés. Ha számszerűsítjük a kiadásokat, az összes díjjal együtt gyakorlatilag megduplázódik a megvásárolt energia ára, mire eljut a fogyasztóhoz.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hatósági árkompenzáció után, áprilistól mekkorák lesznek az árak. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, „nagyon fontos az, hogy ha valakinek ebben a félévben lejár a szerződése, legalább 30 nappal a lejárta előtt értesítést kell kapnia a szolgáltatótól, amelyben kötelesek értesíteni a fogyasztót arról, hogy a szerződés lejárta után milyen feltételekkel hajlandók folytatni a szerződéses viszonyt. Ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak közölnie kell az új árat, és ebben a harminc napos időszakban a fogyasztó eldöntheti, hogy neki az megfelel vagy sem. Fel kell tünteni, hogy mekkora áremeléssel számol a szolgáltató, mert az sem kizárt, hogy akár a háromszorosára nőhet a villamos energia ára”. Van lehetőség arra, hogy más árral kössünk szerződést – akár ugyanannál a szolgáltatónál –, a kötelező módon kiküldött értesítőben szereplő ártól eltérően is. Az ANRE honlapján elérhető árösszehasonlítóban ugyanis lehet jobb ajánlatokat találni.

A szakember szerint az energiaárak a következő két-három évben biztosan nem térnek vissza a tavalyi, tavalyelőtti szintre, ezért erre mindenkinek fel kell készülnie, tehát odafigyeléssel kell kiválasztania a szolgáltatót, akitől az energiát vásárolja.

Nagy-Bege Zoltán közölte, mindazok, akik nem kapnak számlát, vagy a számláikon nem megfelelően tüntették fel az árakat, netán a szolgáltatók nem alkalmazták a jogosultak esetében a hatósági árkompenzációt, esetleg az energiaszolgáltató elmulasztja időben értesíteni a fogyasztót a szerződése lejártáról, valamint az árak változásáról az anre@anre.ro e-mail címre írhatnak panaszt, az energiaár-szabályozó hatóság pedig kivizsgálja a jelentéseket.