Csak akkor fog csillapodni az energiaválság, ha Oroszországból Európába tartósan nagy mennyiségű földgáz érkezik, ez pedig becslések szerint a jövő év második felében várható – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, Nagy-Bege Zoltán. A szakembert a drágulások kompenzálásáról szóló törvény visszásságairól és az energiapiaci kilátásokról kérdeztük.

Egy bukaresti rendezvényen a napokban azt nyilatkozta: az ANRE-nél töltött közel 15 éve alatt soha nem zárult annyira komplikáltan az év az energiapiacon, mint idén. Kifejtené, hogy miért?

Románia már egy jó ideje része az európai földgáz- és árampiacnak, ezért bármi történik ezen a téren, az lecsapódik nálunk. Emiatt a nyár közepétől, végétől elkezdődött energiaár-emelkedések begyűrűztek Romániába is. Először a villamos energia drágult, amit elsősorban az egész Európa-szinten tapasztalható járvány utáni gazdasági fellendülés számlájára írtunk, aztán a gázárak kezdtek el növekedni. Elég furcsa módon, nyár közepén, ami mindeddig nem volt tapasztalható, hiszen a meleg hónapokban mindig alacsonyabbak a gázárak. Végül ebből szép lassan elég komoly energiaválság lett, ami egész Európát érinti. Senki nem számított arra, hogy az idei év második felében az áram ára megawattóránként 300 euróra, a földgáz ára 70 euróra nő a 2020-ban jegyzett 30–40, illetve 3–4 euróról.

Az uniós tagállamok, köztük Románia is megpróbálta valahogy megóvni a fogyasztókat a drágulásoktól. Jelenleg hatályban van egy törvény, amelyik egyfelől maximálja az energiaárakat, másfelől kompenzálja az árnövekedéseket a háztartási fogyasztók számára. Ön ezt a jogszabályt következetesen bírálta. Melyek a fő kifogásai?

Induljunk el a probléma gyökerétől: kivetettek egy többletadót az áramtermelőkre egy olyan időszakban, amikor egész Európában óriási a villamosenergia-hiány, a kínálat nem tudja követni a keresletet. Nem magával az adóval van bajom, hiszen az áremelkedésnek végül is az egyetlen nyertesei a termelők. Többletadót más európai országokban is kivetettek, sőt szerepel az Európai Bizottság által javasolt intézkedések között is. A problémám az, hogy a törvény szerint nem kizárólag a termelők által megtermelt energiából származó bevételt adóztatják meg pluszban, hanem a piacról beszerzett energiából származó bevételt is. Tudni kell, hogy a megújulóenergia-termelők konstans módon vásárolnak a piacról is energiát. Hullámzó a termelésük, és a hullámzó termelést nagyon nehéz eladni a piacon, ezért ők egy egyenletes termelést értékesítenek, és a különbségeket veszik vagy adják a rövid távú piacokon. Tehát mintegy káros mellékhatásként éppen a megújulóenergia-termelőket sújtja a törvény. Egyesek közülük úgy reagáltak erre, hogy inkább leállítják a termelést arra az öt hónapra, ameddig hatályban van ez a jogszabály, minthogy veszteséget termeljenek.

A másik kifogásom, hogy későn fogadta el a parlament a törvényt, ezért késett az alkalmazási szabályzata is. Az energiaszolgáltatók nem tudják, hogyan alkalmazzák, mert még a szabályzatban sincs minden világosan leírva. Patthelyzet alakult ki, ezért késnek a földgáz- és a villanyszámlák. Van szolgáltató, amelyik nem alkalmazza vagy rosszul alkalmazza a törvényt, de azért elvárja, hogy az ügyfelek fizessék ki a számlákat. Súlyos problémát okozott az is, hogy ebben az időszakban egy tucat szolgáltató csődbe ment vagy kivonult a piactól, és a több mint 70 ezer lakossági ügyfelüket átvette egy úgynevezett végső szolgáltató. Ez utóbbi nem volt felkészülve az új ügyfelek ellátására, ezért kénytelen volt rendkívül magas áron a rövid távú piacról beszerezni a szükséges plusz energiamennyiséget. Ha ezt a mennyiséget a reális áron szolgáltatta volna, óriási terhet rótt volna az új ügyfelekre. Ezt a problémát végül a kormány korrigálta két héttel ezelőtt egy sürgősségi rendelettel, így most már a végső szolgáltatók is befagyasztott áron értékesítik az energiát, de az állam teljesen más mechanizmus szerint kárpótolja őket. Jó azonban, hogy legalább ezt a problémát megoldották.

Említette a kárpótlást. Az energiaszolgáltatók attól tartanak, hogy az állam nem fizeti nekik vissza időben azt az összeget, amit az ármaximálás és a kompenzálás miatt elveszítenek. Mennyire jogos az aggodalmuk?

Megalapozott az aggodalmuk, mert tudtommal eddig még semmilyen kifizetés nem történt. Tudni kell, hogy ebben az időszakban a szolgáltatók nagyon drágán veszik a földgázt és az áramot a piacról, amit gyakorlatilag olcsóbban kell kiszámlázniuk az ügyfeleknek. A fogyasztók kifizetik a számlájukat, ám az árkülönbözetet az államnak kell kifizetnie. Ha az állam késik ezekkel a kifizetésekkel, akkor az is megtörténhet, hogy a szolgáltatók egy idő után pénz nélkül maradnak, likviditási gondjaik keletkeznek, és nem fognak tudni energiát vásárolni vagy kifizetni a beszerzési szerződésekben szereplő összegeket. Tehát ilyen problémák adódhatnak. Az államnak már ebben a hónapban fizetnie kellene, de szerintem idén ez már nem fog megtörténni.

Az Intelligens Energia Egyesület kiszámolta, hogy a földgázfogyasztók mindössze 10 százalékának kompenzálja az állam az energia drágulását, az áramfogyasztók 15 százaléka pedig havonta legtöbb 30 lej támogatást kap a számlája kifizetéséhez ezen a télen. Helyesek ezek a számítások?

Nem olvastam el részletesen ezt az elemzést, de elképzelhetőnek tartom, hogy reális, amit ez az egyesület állít, és valójában nem 5–6 millió háztartást érint a kompenzálás, ahogy az energiaügyi miniszter bejelentette, hanem ennél jóval kevesebbet. Kiindulhatunk abból, hogy Romániában a mintegy kilencmillió lakossági áramfogyasztónak több mint a fele 55 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használ el havonta. Jó eséllyel több millió olyan háztartás van, amelyik 30 kilowattóránál kisebb mennyiséget fogyaszt, nekik tehát nem jár állami kompenzálás. De ne feledjük, hogy egy 30 kilowattórás villanyszámla értéke körülbelül 25 lej, nem egy óriási összeg, nem is biztos, hogy szükségük lenne kompenzálásra. De a törvény nemcsak a drágulás kompenzálását, hanem az árak maximálását is előírja. A villamos energia valamikor nyár végén kezdett drágulni, ám több millió fogyasztó már az év első felében egy évre érvényes szerződést kötött. A szolgáltatók pedig ehhez tartották magukat, annak ellenére, hogy augusztus-szeptembertől drágábban veszik az energiát. Ezért most több millió olyan végső fogyasztó van, amelyik nem érzi még a nagykereskedelmi piacon történt áremelkedést, és az ármaximálásban sem részesül.

Kapcsolódó

Nagy-Bege Zoltán: soha nem volt ennyire bonyolult a helyzet az energiapiacon

Tízszeresére nőtt az áram ára, az ANRE alelnöke szerint pedig az árbefagyasztás nem kedvez sem a szolgáltatóknak, sem a fogyasztóknak.

árrobbanás energiaárak Nagy-Bege Zoltán ANRE

A földgáz esetében picit árnyaltabb a helyzet. Az ANRE-nek nincsenek adatai arról, hogy novembertől március végéig mekkora az átlagfogyasztása egy háztartásnak. Így nem tudom megítélni, hogy az a törvény szerinti, öt hónapra számított 1100 köbméteres felső határ, ameddig a kompenzálást alkalmazzák, valójában hány fogyasztót érint. Nagyon-nagyon sok fogyasztó viszont azt panaszolja, és ezek visszajelzések az ANRE-hez is elértek, hogy ez az 1100 köbméter földgáz 5 hónapra nem elég. Sok olyan háztartás van, amelyik jóval többet fogyaszt ennél a mennyiségnél, még tömbházlakásban is, abban az esetben, ha fűtésre használják a földgázt. Ők így elesnek a kompenzálástól.

Vannak azonban jó hírek is. Hétfőn közel húsz százalékkal csökkent a földgáz és 36 százalékkal az elektromos áram ára a nemzetközi piacon. Egyrészt nagy mennyiségű cseppfolyós gáz érkezik Európába az Egyesült Államokból, másrészt kedvezőek a meteorológiai előrejelzések, tehát csökkenni fog a kereslet. Megmaradhat ez az árcsökkenési tendencia? Milyenek a jövő évi energiapiaci kilátások?

Addig nem mondhatjuk, hogy pozitív irányba mozdultak el a dolgok, amíg a földgáz ára az európai piacon 100 euró felett van. Nyilván a 100 euró a 170 eurónál még mindig olcsóbb, de a földgáz reális árának a téli időszakban is maximum 30–35 eurónak kellene lennie. A 100 euró ehhez képest egy igen nagy ár. Az Európába érkező cseppfolyósgáz-mennyiség csak arra volt elég, hogy 170 euróról 100 euróra mérséklődjön az ár. A piacok lecsillapodásához, az árak normalizálódásához Európának Oroszországon kívül nincsen alternatívája. Ameddig Oroszországból nem kezd érkezni Európába tartósan nagy mennyiségű földgáz, addig nem látom valószínűnek az energiapiac lecsillapodását.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéket még idén üzembe helyezik, és ez megoldja Európa energiagondjait. Ez még nem történt meg. Mikorra várható a gázvezeték üzembe helyezése?

A német hatóságoknak kell engedélyezniük a vezetéket. A legutóbbi kifogásuk az volt, hogy nem németországi, hanem egy Svájcban bejegyezett vállalat üzemelteti az Északi Áramlat-2-t. A Gazprom ezért leányvállalatot készül nyitni Németországban. A folyamat elhúzódik, ezért becslések szerint jövő év második felében indulhat be a gázvezeték.

Így várhatóan az energiaválság is elhúzódik, ám a kompenzálásról szóló törvény csak márciusig segíti a fogyasztókat. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány meghosszabbítja a jogszabály hatályát?

Ennek csak költségvetési akadályai lehetnek. Ha nincs pénze a kormánynak a kompenzálásra, akkor nem hosszabbítja meg a törvény hatályát. Ha azonban jók az Intelligens Energia Egyesület számításai, és valóban a tervezettnél jóval kevesebb fogyasztó a jogszabály kedvezményezettje, akkor maradnak források a törvény hatályának meghosszabbítására.