Ha a kormány nem lépett volna idejében, 10 százalék körüli költségvetési deficittel zárnánk az idei évet.

Teljesen megalapozatlan az az állítás, miszerint a kormány által hozott deficitcsökkentő megszorító intézkedések elkerülhetőek lettek volna, állítja Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Véleménye szerint az ellenőrzött kiigazításnak a piac által kikényszerített brutális korrekció az egyetlen alternatívája.

„Nagy deficit csak addig létezhet, ameddig a piac finanszírozza. Amikor megszűnik a piac bizalma, a kiigazítás automatikus és fájdalmas” – magyarázza a kormányfő tiszteletbeli tanácsadója. Hozzáteszi, hogy Románia évek óta akkora költségvetési hiánnyal működik, amekkorát fejlettebb gazdaságok sem bírnának el.

A megszorítások célja nem a büntetés, hanem azon befektetők bizalmának a visszaszerzése, akik az államháztartási hiányt finanszírozzák. Emlékeztet rá, hogy 2007 végén, közvetlenül a gazdasági válság kitörése előtt, az ország GDP-arányos adósságállománya 12 százalék volt, ami mostanra 57 százalékra nőtt.

A szakember szerint közönséges mítosz az is, hogy a megszorítások nem hatékonyak. A tavalyi valós költségvetési hiány 9,3 százalék volt, ami idén 8,4 százalékra csökken, ez pedig annak a bizonyítéka, hogy a kormány intézkedései elérik a céljukat. Ionuț Dumitru hangsúlyozza, hogy a 2024-ös büdzsé tervezete teljesen irreális feltételezéseken, túlbecsült bevételeken és 25 milliárd lejjel alábecsült kiadásokon alapult.

Megszorító intézkedések nélkül az idei költségvetési hiány 10 százalék körül lenne, ami az ország pénzügyi stabilitását veszélyeztetné.

Légből kapottnak tartja azt az állítást is, hogy a megszorítások miatt leálltak volna a beruházások. Az állam által beruházásokra fordított összeg idén a GDP 8 százalékát teszi ki, ami minden idők legnagyobb értéke. A gondot nem a pénz hiánya jelenti, hanem a beruházások hatékonyságának a hiánya.

„Az ország tele van építőtelepekkel, mégsm látszik a GDP-n” – idézi a Hotnews a Raiffeisen Bank munkatársát. A rekordértékű beruházások ellenére az első féléves gazdasági növekedés mindössze 0,3 százalék volt, ami azt bizonyítja, hogy a beruházások jelentős része látványos, de nem generál gazdasági növekedést.