Megoszlik a gazdasági szakemberek véleménye arról, hogy az eddigi adóemelések elegendők lesznek-e az államháztartási hiány tervezett mértékű leszorítására.

Az, hogy csalódást keltők a legenyhébb kifejezés a nyolchavi költségvetési végrehajtás adataira. Annak ellenére, hogy a kormány augusztus 1-től 19-ről 21 százalékra emelte az általános áfakulcsot, az élelmiszerek áfáját pedig 9-ről 11 százalékra, s növelte a jövedéki adót is, a GDP-arányos költségvetési hiány 4,54 százalék lett. Ez mindössze 0,03 százalékponttal marad el az egy évvel korábbi deficittől.

Az év első nyolc hónapjában a kormányzati kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket, ami 5,49 milliárd lejjel nagyobb az egy évvel korábbi értéknél. A megszorító intézkedések dacára augusztusban 9,92 milliárd lejjel nőtt a költségvetési hiány, ami sokkal rosszabb a júliusi helyzetnél, amikor csak 6,64 milliárddal hízott a deficit.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint január 1. és augusztus 31. között 420,11 milliárd lej folyt be az államkasszába, 11,8 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében 8,621 milliárd lej érkezett, ami éves szinten közel 5 milliárd lejes növekedést jelent.

A kormány kiadásai 506,466 milliárd lejt tettek ki, 10,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Beruházásokra 71,95 milliárd lejt költöttünk, 10,65 százalékkal, 6,92 milliárd lejjel többet, mint tavaly, az év első nyolc hónapjában. Ebből az összegből 36,284 milliárd származott saját forrásból, míg a fennmaradó rész az Európai Uniótól érkezett. Az államadósság kamatjaira 33,184 milliárd lej ment el, 45,2 százalékkal, vagyis 10,327 milliárd lejjel több, mint egy évvel korábban.

Nem emelni, beszedni kell az adót

„Senki nem ártott nekünk, nem volt semmiféle külső válság. Magunknak csináltuk. (…) A múltért fizetünk. Ettünk, ittunk és jön a számla, mi pedig bámuljuk. Tényleg ennyit fogyasztottunk?” – idézi a Ziarul Financiar Adrian Codîrlașut, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA) az elnökét.

Véleménye szerint az államháztartás sanyarú állapota nem meglepő. „Azért tartunk itt, mert a 2025-ös költségvetés rosszul volt megtervezve. Butaságból vagy szánt szándékkal, mert azok, akik a privilégiumokat birtokolják, nem akarják elveszíteni őket” – mondja a pénzügyi szakember.

A nyolchavi költségvetési végrehajtásban még nem látszanak a megszorító intézkedések eredményei, „mert még nem tudták kifejteni a hatásukat”, véli Aurelian Dochia. „Nem vagyunk mély válságban, de a mennyet a pokoltól csak egy lépés választja el. Vigyáznunk kell” – hangsúlyozza a pénzügyi szakember. Véleménye szerint a fő problémát az jelenti, hogy a hatalmas deficit gyenge gazdasági növekedéssel párosul. Az első félévben a GDP éves összevetésben mindössze 0,3 százalékkal nőtt. Éves szinten legjobb esetben sincs kilátás 1 százalékot meghaladó értékre, miközben a kormány a költségvetést 2,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozta.

Az eddigi eredménytelen deficitcsökkentés ellenére a kormány nem fog további adóemeléseket foganatosítani, állítja Ilie Bolojan. „Ahhoz, hogy fenntartsuk a költségvetési egyensúlyt, nem szükséges, hogy növeljük az adókat, csak be kell szednünk őket, de tovább kell csökkentenünk az állam működési költségeit” – idézi a kormányfőt az economedia.ro. Ilie Bolojan hozzátette, hogy augusztusban még nem látszott az adóemelés hatása, mert az ilyen lépéseknek van egy pár hónapos kifutási idejük. „Két-három hónapra van szükség, hogy látszódjon a hatás. Október lesz az első hónap, amikor elemezni tudjuk ezeknek az intézkedéseknek a hatásait” – mondja a miniszterelnök.

Králik Lóránd szintén úgy látja, nem lesz szükség további adóemelésekre. „Az eddig meghozott intézkedésekkel teljesíthető a 8,4 százalékos deficitcél. Mostanáig is tudvalevő volt, hogy 8 százalék alá nem tudunk beférni” – nyilatkozta a Maszolnak a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász docense. Hozzáteszi, hogy az adóbehajtás hatékonyságát mindenképpen javítani kell, ugyanakkor ez nem egyik napról a másikra történik meg.

Ilie Bolojan kijelentésével, miszerint az adókat most már nem emelni, hanem behajtani kell, maximálisan egyet lehet érteni, a baj csak az, hogy a költségvetési végrehajtás adatai szinte semmi előrelépést nem mutatnak. 2025 első nyolc hónapjában az áruk és szolgáltatások adóztatásából származó bevételek a GDP 6,8 százalékát tették ki, akárcsak tavaly, az év azonos időszakában, míg a GDP-arányos áfabevételek 4,3 százalékról 4,4 százalékra nőttek. A jövedéki adóból származó bevételek úgy nőttek 1,6-ról 1,7 százalékra, hogy időközben a kormány megemelte ennek az adónak az értékét.

24 százalékos áfa?

Ami az adóemelés hatását illeti, Dragoș Cabat pénzügyi elemző és -tanácsadó egyetért Bolojannal abban, hogy ez októberben mutatkozik majd meg. Véleménye szerint a legnagyobb gond az, hogy a költségvetés tervezete irreális alapra épült, egy ideális gazdasági növekedésre, aminek a valós növekedés a töredéke lesz. „Reményeket táplált, amelyeket a költségvetés nem tud fedezni” – mondja a szakember. A kilátásokat illetően pesszimista: „Az adók a továbbiakban is nőni fognak. Nincs más megoldás. Én 24 százalékra emelném az áfát”.

Kapcsolódó

Költségvetési Tanács: az elmúlt évek hibás költségvetési politikája vezetett a megszorításokhoz

A szakértői testület arra számít, hogy az idei GDP-arányos deficit 8 százalék alatt lesz.

államháztartás megszorítások költségvetési hiány deficit

Múlt heti, brüsszeli látogatása alkalmával Ilie Bolojan 8,4 százalékos deficitcélt alkudott ki az Európai Bizottság képviselőivel. Tavaly ősszel a Ciolacu-kabinet 7 százalékot vállalt 2025-re, ami azonban, tekintettel arra, hogy tavaly 9,3 százalék volt a valós költségvetési hiány, kivitelezhetetlen. A kormány által kidolgozott költségvetés-kiigazítás értelmében a deficit 24,579 milliárd lejjel lesz nagyobb az eredetileg tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy bár idén GDP-arányosan csökken a büdzsé hiánya, abszolút értékben nő, kb. 159 milliárd lej lesz, szemben a tavalyi 152,72 milliárddal.