Azzal, hogy megemelte az áfát és a jövedéki adót, a kormány megelőzött egy súlyos költségvetési válságot.

Létfontosságú volt a kormány által augusztus 1-i hatállyal végrehajtott adóemelés, azonban az áfa és a jövedéki adó emelése önmagában nem elegendő az államháztartás fenntarthatóvá tételéhez, írja az economedia.ro.

„Összességükben a becslések azt mutatják, hogy az adóügyi intézkedések első csomagja létfontosságú volt a költségvetési válság elkerüléséhez: az áfa és a jövedéki adó emelése azonnali pluszbevételt generált a költségvetés számára, s nagyban hozzájárult a külföldi befektetők bizalmának a helyreállításához, hogy Románia képes kezelni ezt a krízist. (…) Mindezek ellenére, a jelenlegi számítások azt mutatják, hogy további strukturális reformok hiányában, ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek, hogy 2030-ig a GDP 3 százaléka alá csökkentsék a költségvetési hiányt” – állapítja meg Szász Levente, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a Romanian Economic Monitor kutatási program koordinátora.

Az augusztusban életbe lépett megszorító intézkedések eredményeként idén a központi költségvetés bevételeinek a GDP 0,51 százalékával kellene nőniük, a kiadásoknak pedig 0,10 százalékkal csökkenniük, ami összesen 0,61 százalék. Ha abból indulunk ki, hogy 2024-ben 8,65 százalék volt a GDP-arányos költségvetési hiány, akkor ennek alapján az idei 8,04 százalék kellene legyen.

Jövőre, mivel egész évben kifejtik a hatásukat, nem csak öt hónapon át, ezek a megszorítások a GDP 1,77 százalékával növelik majd a bevételeket, s az 1,58 százalékával csökkentik az állami kiadásokat. A Költségvetési Tanács számításai szerint ez 5,3 százalékos deficitet eredményez majd 2026-ban.

A nemzetközi hitelminősítők kevésbé optimisták. A Standard & Poor’s arra számít, hogy a központi költségvetés jövő évi hiánya 6,4 százalék lesz, a Moody’s 6,3, míg a Fitch 6,1 százalékot tart valószínűnek. Ezek a becslések kizárólag az augusztusban bevezetett intézkedésekkel számolnak, a második megszorító csomag hatásait nem veszik figyelembe.

Ilie Bolojan kormányfő a közelmúltban azt nyilatkozta, nem hiszi hogy az idei deficitet le lehetne vinni 8 százalék alá, s hozzátette, megszorító intézkedések nélkül megközelítené a 10 százalékot. A második Ciolacu-kabinet hozzávetőleg 7 százalékos hiánnyal számolt az idei költségvetés-tervezet elkészítésékor, a Költségvetési Tanács pedig már februárban jelezte, hogy a valós deficit 7,7 százalék körül lesz.