Egy sor tervezett intézkedésnek, például az államapparátus karcsúsításának, idén minimális hatása lesz a költségvetésre.  

Tavaly Románia, pontosabban az első Ciolacu-kabinet vállalta az Európai Bizottság felé, hogy idén 7,04 százalékra csökkenti a GDP-arányos költségvetési hiányt. Ez a deficitcél 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett kb. 134 milliárd lejes hiányt jelent. Április végén 2,95 százalék volt a deficit, a kormányzati kiadások 55,97 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. A Pénzügyminisztérium még nem közölte a májusi költségvetési végrehajtás hivatalos számait, azonban a Ziarul Financiar értesülései szerint az öthavi deficit 3,4 százalék, hajszálpontosan megegyezik az egy évvel korábbival, amikor az évet 8,65 százalékos deficittel zártuk.

Mivel az államháztartásnak a fenntarthatóság irányába való elmozdítása létfontosságú, a Bolojan-kabinet kormányprogramjában egy sor deficitcsökkentő intézkedés szerepel. Ezek közül a legfontosabbak az üzemanyagok, az alkohol és a dohányáru után fizetendő jövedéki adó 10 százalékos növelése, a vendéglátóipari áfa 9 százalékról 19 százalékra való emelése, valamint az osztalékot terhelő adó 10-ről 16 százalékra való emelése.

A több bevétel sem elég

A Ziarul Financiar (ZF) számításai szerint a jövedéki adó megemelése fél év alatt 2,5 milliárd lej pluszbevételt eredményezne, a vendéglátóipari áfaemelés pedig 5 milliárdot hozna. Természetesen ehhez az kellene, hogy ne csökkenjenek a bevételek, ami a vendéglátóipar esetében teljesen kizárt. Az osztalékadó növelése 2,5 milliárd lejjel gazdagítaná a költségvetést, összesen tehát, ez a három forrás 10 milliárd lejes pluszt eredményezhetne. Ez nem rossz, de édes kevés, az idei költségvetésből ugyanis, mértéktartó becslések szerint 30 milliárdnál több hiányzik. A 4 ezer lejnél nagyobb nyugdíjak után beszedett egészségbiztosítási járulék és a kriptovalutákból, illetve tőzsdézésből származó jövedelmek megadóztatása a fenti tételeknél lényegesen kisebb összeggel növelné az állami bevételeket.

A szakembereket nem igazán győzte meg a kormány által javasolt intézkedéscsomag. “Ez egy fiókok mélyéről összekapart intézkedésgyűjteménynek tűnik. Nem tudom, hogy ki állította össze, de biztos, hogy nem szakember” – nyilatkozta a ZF-nek Alex Milcev, az EY pénzügyi tanácsadó cég adóügyi tanácsadási részlegének vezetője. Milcev azt a kínos bakit is szóvá teszi, hogy az egyik javasolt intézkedés a profitot terhelő társasági adó 16 százalékra történő emelése, holott az már jelenleg is 16 százalék.

Van, aki úgy látja, az intézkedések befektetőket riaszthatnak el. “Az üzlet megadóztatása nincs rendben, a szomszédban ott van Bulgária, ahol 10 százalék a társasági adó. Jövőre bevezeti az eurót, stabilabbnak érzékelik Romániánál, több befektetőt fog vonzani. Arra számítok, hogy román cégek Bulgáriába teszik majd át a székhelyüket. (…) Az OECD (Gazdassági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – szerk.megj.) azt mondja, hogy Romániának két előnye van a befektetések idecsábítása terén: a munkaerő alacsony költsége és a tőke mérsékelt adóztatása. Mindkettő eltűnik” – idézi az economedia.ro Adrian Codîrlașut, a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia elnökét.  

Nem kerünk be a léc alá

Ezek mellett más intézkedéseket is tervez a kormány, így az 5 százalékos áfakulcs megszüntetését, az államapparátus 20 százalékos leépítését és a nem sürgős beruházások elhalasztását. Előbbinek érdemi hatása a költségvetésre nem lesz, véli Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense, ellenben hazavágja az egyébként is nehéz helyzetben levő, digitalis tartalmakkal versenyző nyomtatott sajtót és a könyvkiadást. Az államapparátus karcsúsítását szükséges lépésnek tartja, de hangsúlyozza, hogy nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, ezért idén minimális lesz a hatása. Indokoltnak látja egyes beruházások elhalasztását is, de, mint mondja, ettől az intézkedéstől a kiadások jelentős csökkenését nem várhatjuk.

“A léc alá afáemelés nélkül nem kerülünk be. A 7,04 százalékos deficitcélt ennyivel nem fogjuk tudni teljesíteni, ha a közlébe kerülünk, az már jó jelzés lesz a külföld felé, látni fogják a törekvést” – értékeli a tervezett intézkedéscsomagot a PKE oktatója.

Ilie Bolojant egy olyan pillangóúszónak látja, akinek a 100 méteres távon kellene teljesítenie, de megkötött kézzel kénytelen vízbe ugrani. Ezzel arra utal, hogy Nicușor Dan, a felelőtlen választási ígérete miatt ellenzi az általános áfakulcs emelését, és a koalíciós partnerek egy része is ágál ellene. Králik Lóránd véleménye szerint az ősz folyamán sor kerül majd az áfaemelésre, az általános kulcs várhatóan 19 százalékról 21 százalékra fog nőni.

Kapcsolódó

Gazdasági szakember: teljesen elhibázottak Nicușor Dan gazdasági elképzelései

Teljesen elhibázottnak és nagyon veszélyesnek tartja Nicușor Dan gazdasági elképzeléseit Cornel Ban, a dániai Copenhagen Business School nemzetközi gazdaságpolitikát tanító oktatója.  

adóemelés költségvetési hiány államháztartás deficit Nicușor Dan

Hasonló szellemben foglalt állás egy, az economedia.ro által megkérdezett magas beosztású, a névtelenséghez ragaszkodó közgazdász is: “Ebben a csomagban sok az ismeretlen, az azonnali hatása pedig gyenge. (…) Nagyon sok a felmérés nélküli intézkedés, melyeknek a hatása nem mérhető, s későn kezdődnek. Lényegében augusztusban-októberben indul, ami, világos, hogy csökkenti a hatásukat. (…) Biztos vagyok benne, hogy további intézkedésekre lesz szükség. Mondták is, hogy októberig kielemzik, hogy megy a dolog… Feltételezem, hogy a döntés ez volt: most így hagyjuk, aztán októberben felemeljük 21 százalékra az áfát”.

Osztja a véleményt Alex Milcev is: “Várjuk a valós intézkedéseket, de valószínűtlen, hogy augusztusban ne jutnának arra a döntésre, hogy 2-3 százalékkal emelik az általános áfakulcsot”.