Lehetetlennek tűnik, hogy adóemelés nélkül le tudnánk szorítani a csillagászati költségvetési hiányt, a 2 százalékpontos áfaemelés tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

Románia 8,65 százalékos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az állami kiadások közel 153 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. Az első Ciolacu-kabinet tavaly vállalta az Európai Bizottság felé, hogy hét év alatt 3 százalékra csökkenti a deficitet, aminek első lépéseként 2025-re 7,04 százalékos hiánycélt tűzött ki.

Pénzügyi elemzők már az idei költségvetés terveztének elfogadásakor rámutattak, hogy a számítások hibásak, az adók jelenlegi szintje mellett képtelenség a kívánt szintre csökkenteni a hiányt. Azt, hogy igazuk van, egyértelműen megmutatta a negyedéves költségvetési végrehajtás. Március végére a deficit a GDP 2,28 százalékára, 43,66 milliárd lejre nőtt, miközben a tavalyi első negyedévben 2,04 százalék volt, abszolút értékben 35,88 milliárd lej.

Ennek ellenére a kormány illetékesei folyamatosan azt sulykolták az elmúlt időszakban a közvéleménybe, hogy adóemelés nem lesz, mivel nincs rá szükség. Ennek a valóságra fittyet hányó kommunikációnak érthető oka volt: az adóemelés népszerűtlen intézkedés, a belengetése aláásta volna a kormány jelöltjének az esélyeit az elnökválasztáson. Utóbb kiderült, hogy a stratégia hatástalan volt, Crin Antonescu az adóemelés lehetőségének tagadása ellenére leszerepelt.

A második elnökválasztási forduló előtt Nicușor Dan is megpengette ezeket a demagóg húrokat, kijelentve, írásba adja, hogy nem kerül sor áfaemelésre. Azon túl, hogy Románia államfőjének nincs közvetlen beleszólása adóügyekbe, a független jelölt ezzel Marcel Ciolacu nyomdokain lépkedett, aki 2024 őszén nem átallotta kijelenteni, magára tetováltatja, hogy nem lesz áfaemelés.

Az ellenzékiséggel semmiképpen sem vádolható Ștefan Nanu, a kincstár vezérigazgatója ezzel szemben már április végén azt nyilatkozta, hogy a kormány az elnökválasztás után fogja meghozni az adóügyi intézkedéseket, amitől a befektetői bizalom megerősödését várja, ezért csak utána vesz majd fel pénzt a nemzetközi piacokról. „Mindenki erről beszél, a hitelminősítő ügynökségek erre várnak” – nyilatkozta a Bloombergnek Nanu.

Megválasztását követően Nicușor Dannak némileg változott az adópolitikára vonatkozó retorikája, olyat is mondott már, hogy valószínűleg nem kell növelni az élelmiszerek áfáját, illetve, hogy 7,5 százalékra kellene módosítani az idei deficitcélt.

A kormányzati szerepre készülő USR is elővette a témát, kizárva az áfaemelés lehetőségét, helyette a kormányzati kiadások csökkentésétől várva az államháztartás gatyába rázását. Ezzel tulajdonképpen a frissen megválasztott államfőnek kontráztak, aki 30 milliárddal vágná meg az állami kiadásokat, hogy egyensúlyba hozza a büdzsét. A PSD részéről Sorin Grindeanu rukkolt ki azzal, hogy a szociáldemokraták nem lépnének be egy olyan kormányba, mely áfát emel, de később ez adóemelés témája eltűnt a párt kommunikációjából.

Jobb most, mert később fájdalmasabb lenne

„Az államháztartás állapota siralmas, ha nem lesz adóemelés, elképzelhetetlen, hogy a hiányt elfogadható szinten tartsák” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense. A jelenlegi helyzetért alapvetően az első Ciolacu-kormány ámokfutása okolható, mely 2024-ben két kézzel szórta a nemlétező pénzt, hitelből emelve közalkalmazotti bért és nyugdíjat.

A közgazdász szakember hangsúlyozza, hogy azonnali hatással járó intézkedésre van szükség, márpedig az csakis az áfaemelés lehet.

„Lehetne emelni a jövedéki adót is, de az már jelenleg is elég magas, sokat nem lehet kipréselni belőle. A tőkejövedelmek nagyobb adóztatása sem volna megoldás, mert annak a hatása később jelentkezik. Az élelmiszerek 5, illetve 9 százalékos áfájának az emelése nem volna korrekt, mivel főleg a kisjövedelműeket sújtaná” – magyarázza Králik, aki szerint a majdani kormány valószínűleg az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra történő emelése mellett dönt majd. Becslései szerint az áfaemelés generálta többletbevétel a GDP 0,8-1 százalékát tenné ki, ennyivel csökkentené a költségvetési hiányt. Korábban más gazdasági elemzők is az áfaemelést nevezték az egyetlen járható útnak.   

„Ha nem lépik meg most, akkor sokkal fájdalmasabb lesz később. A társadalomnak meg kell értenie, hogy Romániában az adóbevételek a GDP 27 százalékát teszik ki, míg a jóléti államokban a 42-44 százalékát” – mondja a PKE oktatója.   

Az áfaemelés elkerülhetetlenül áremelkedést, inflációt indukál, ráadásul a kormánynak továbbra is befagyasztva kell tartania a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat. Mindezek fájdalmas intézkedések, de elkerülhetetlenek, véli Králik Lóránd.

Üszkös seb a társadalom testén

Más szavakkal, de lényegében ugyanezt mondta el Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke.

„Azok, akik azt állítják, hogy a költségvetési korrekció megvalósítható kizárólag a kiadási oldalon, egy délibábot kergetnek. Ilyesmi nem lehetséges. (…) Azt hiszem, nem tudjuk elkerülni az állam adóbevételeinek egyes adók és illetékek emelésén keresztüli növelését” – idézi az economedia.ro a szakembert, aki a 2023-as és a 2024-es költségvetésekről, akárcsak az ideiről, már az elfogadásuk pillanatában megmondta, hogy kivitelezhetetlenek.

„A román társadalom, a közalkalmazotti rész évek óta jóval a lehetőségeit meghaladva él. (…) Ez a költségvetési hiány egy üszkösödés a gazdaság és a román társadalom testén” – nyilatkozta Daniel Dăianu.