Az egymást váltó kormányok évek óta próbálják javítani az adóbehajtás hatékonyságát, minimális eredménnyel. Görögországban az hozott jelentős változást, hogy a régi adóhivatalt megszüntették, s egy teljesen újat hoztak létre.

Az első, aki felvetette, hogy talán legjobb lenne megszüntetni és nulláról kezdve újjáépíteni az adóhatóságot, Kelemen Hunor volt. Az RMDSZ elnöke a kormány elleni bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján mondta ezt, annak kapcsán, hogy kiderült, az ANAF nem jött rá, hogy az ország papíron legnagyobb építkezési vállalata az ügyfelek átverésére létrehozott fantomcég, amelynek sem székhelye nincs, sem pedig alkalmazottjai.

A Regional Infrastructure Company for Highways Roads Bridges and Tunnel (RICHRBT 1) SRL elméletileg 1250 főt foglalkoztatott tavaly, s az elmúlt öt évben több mint 100 millió lejt kellett volna befizetnie az államkasszába társasági adó, további százmilliókat pedig személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék és nyugdíjbiztosítási járulék formájában. A valóságban egyetlen lejt sem fizetett, ám az ANAF-nál ez senkinek sem tűnt fel, ha pedig igen, akkor szemet hunyt felette.

Azóta több hasonló esetre derült fény. A Ziarul Financiar (ZF) fedezte fel, hogy bár papíron a Romnef Steel Company és a Zeus Company a legnagyobb hazai kohászati cégek közé tartozik, az ágazati üzletemberek nem hallottak róluk. A két vállalatnak, az ANAF által elfogadott könyvelési mérlegeik szerint tavaly közel 2 milliárd lejes árbevétele, s 150 dolgozója volt. Az országos munkaügyi igazgatóság a ZF megkeresésére azt közölte, hogy az adatbázisában ilyen nevű vállalatok nem szerepelnek.

Sokat elmond a hazai adóhatóság munkájának hatékonyságáról, hogy fantomcégek évekig garázdálkodhatnak anélkül, hogy az illetékesek felfigyelnének rá. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy az intézmény gyengén teljesít az adóbehajtás terén, ráadásul minimális előrelépést tud csak felmutatni.

Digitalizálás van, fejlődés nincs

Az Európai Bizottság becslései szerint 2023-ban Romániában nem sikerült behajtani az áfa 33,7 százalékát, ami messze a legrosszabb arány az EU-ban, hozzávetőleg ötszöröse az uniós átlagértéknek. Éves szinten 8-9 milliárd eurótól esik el az államkassza a be nem hajtott áfa miatt, ami azt jelenti, hogy ha felére tudnánk csökkenteni a kieső összeget, az sokat lendítene az államháztartás helyzetén. De nem vagyunk rá képesek, pontosabban az ANAF nem képes rá.

Tavaly az áfa formájában a központi költségvetésbe befolyt összeg a GDP 6,9 százalékát tette ki, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Igen ám, csakhogy 2021-ben az áfabevételek tekintetében 6,7, 2016-ban pedig 6,8 százalékon álltunk.

Kapcsolódó

Képtelen behajtani az ANAF egy cigarettagyártó közel 650 millió lejes adótartozását

A bukaresti székhelyű Retail Plus Services évek óta alig fizet áfát és jövedéki adót.

adóhatóság ANAF cigaretta adóhátralék ÁFA

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az idei év első hét hónapjában beszedett áfa a GDP 3,7 százalékának felel meg. Ez pontosan megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, vagyis tavaly óta jottányit sem sikerült előre lépnünk. 2023 júliusának végén a GDP 3,6 százalékát tették ki az áfabevételek, 2019 első hét hónapjában pedig 3,4 százalékon álltunk. Ez azt jelenti, hogy a fejlődés minimális, annak ellenére, hogy az utóbbi években az adóbehajtás terén fontos lépések történtek a digitalizálás irányában: a pénztárgépeket csatlakoztatni kellett az adóhatóság szerveréhez, bevezették az elektronikus számlázást és az elektronikus jelentési kötelezettséget. Mindezek ellenére az ANAF tevékenységének a hatékonysága egyhelyben topog. A Pénzügyminisztérium idei célkitűzése a GDP-arányos áfabevétel 7,1 százalékra való emelése, amire a héthavi adatok tükrében nem sok esély van.

A görög példa

Ionuț Dumitru, Ilie Bolojan kormányfő tanácsadója, a Raiffeisen Bank korábbi vezető közgazdásza, úgy véli, hogy a kormánynak az eddigieknél sokkal radikálisabb módon kellene hozzányúlnia az adóhatósághoz. „Szerintem a struktúra, amelyen az ANAF működik, nem életképes. Nem hiszem, hogy ugyanazzal a megközelítéssel jelentős javulást tudnánk elérni” – mondja az elismert pénzügyi elemző. A szakember szerint a görög példát kellene követnünk, ahol az adóhivatalt egyik napról a másikra megszüntették, s létrehoztak helyette egy teljesen új intézményt.

„Nézzék még, hogy mi történt Görögországban. (…) Mit csinált Görögország? Egyszerűen megszüntette a korábbi entitást, s létrehozott egy, a kormánytól független, szakemberekből álló intézményt, amelynek nagyon pontos célkitűzései vannak” – nyilatkozta Ionuț Dumitru. A drasztikus lépésnek köszönhetően Görögországban a GDP-arányos adóbehajtás hatékonysága kb. 10 százalékponttal nőtt, az új adóhivatal pedig teljesen átlátható módon működik. Ionuț Dumitru hangsúlyozza, hogy ez a személyes véleménye, ami nem feltétlenül esik egybe a kormány és a szaktárca álláspontjával.

Az ügyben megszólalt Alexandru Nazare is, s amint az várható volt, kritikusan, ám Ilie Bolojan tanácsadójánál jóval visszafogottabban nyilvánult meg.

„Az ANAF-fal szemben nagyok az elvárások, de el kell ismernünk, hogy az idő folyamán sok csalódást okozott. Az elvárás az, hogy a tevékenysége javuljon. Az utóbbi két hónap hónap költségvetési végrehajtása az adóbehajtás érzékelhető, 2 milliárd lejes növekedését mutatja. Nem a megszüntetésből kell kiinduljunk. Az ANAF átépítését tervezzük, hogy javítsuk a tevékenységét. 2026 júliusáig kell befejeznünk a digitalizálását, s látni fogjuk az ANAF tevékenységének a javulását” – idézi az economedia.ro a pénzügyminisztert. A Nazare által említett pluszbevételnek GDP-arányosan semmi jele, abszolút értékben minden bizonnyal annak tudható be, hogy az infláció nagyobb annál, amire korábban a kormány számított, márpedig azonos adóbehajtási hatékonyság mellett a magasabb árak nagyobb áfabevételt eredményezenek.