Számos pozitív gazdasági és társadalmi hatással járhat a magánberuházásként épülő gyergyóremetei repülőtér jövőbeni működése. A Székelyföldön egyedülálló kezdeményezés csupán egy szelete a gyergyói térségben zajló nagyszabású gazdaságfejlesztő folyamatnak.

Várhatóan még ebben az évben elindulhat a forgalom a Hargita megye északi részén található Gyergyóremete község határában készülő repülőtéren. A létesítmény kisebb magángépek,  de 40–50 férőhelyes utasszállító repülők leszállására, felszállására is használható lesz. A magánberuházás a remetei származású építőipari vállalkozó, Balázs Attila, illetve az általa vezetett Bayer Construct cégcsoporthoz köthető. Minderről Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke tájékoztatta lapunkat.

A politikus elmondta: a repülőtér beleilleszkedik azon nagyszabású fejlesztések sorába, amelyektől a gyergyói térség gazdasági életének fellendülését várják. „Olyan beruházás, mint egy repülőtér felépítése egészen speciális fejlesztés. Jellegéből adódóan nem készülhet, csak magánbefektetés által” – emelte ki Barti Tihamér. Hozzátette: a repülőtér mellett a községben színvonalas szálloda is épülni fog. Az elöljáró kifejtette: a gyergyóremetei repülőtér építése összefügg a Balázs Attila nevéhez köthető további helyi beruházásokkal. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a vállalkozó újraindítja az egykori tejporgyárat, emellett gyümölcs-, illetve gombaliofilizáló üzemet is épít a községben.

A politikus közvetít

Barti Tihamér elmondta: a repülőtér építését komoly szakértői vizsgálatok előzték meg. El kellett készíteni például azt a tanulmányt, amely a természetes (domborzat) és épített akadályokat vizsgálja a reptér 45 km-es körzetében. A repülőtér terveit az a GEO Arc SRL készítette, amely Romániában meghatározó szereplő a repülés világában; az ország számos repterének a felújítási, bővítési munkálataiban részt vettek, de több új fejlesztésű reptér tervezőjeként is lehet a nevükkel találkozni, tudtuk meg. A reptér rendelkezni fog korszerű világítástechnikával is, erre külön terv készült – tette hozzá az alelnök.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi lehet egy politikus, jelen esetben Barti Tihamér szerepe egy ilyen jellegű magánbefektetés folyamatában. Mint a megyei alelnök válaszában rámutatott: a beruházásokkal, fejlesztésekkel foglalkozó cégek többségének „nem kenyere” a kommunikáció, inkább a tettekkel foglalkoznak. Ugyanakkor szükség van olyan személyekre, akik közvetítenek a helyi közösség felé és időről-időre tájékoztatást adnak egy-egy beruházásról. Barti Tihamér ezt vállalta fel, szeretné elősegíteni a gyergyói térségben, Hargita megyében megvalósuló fejlesztéseket.

A Bayer Construct cégcsoport sajtószolgálata kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy a cég saját beruházásaként megvalósuló projekt 70 százalékban készült el. „Jelenleg a kifutópálya építésénél tartunk, utóbbi 30 méter széles, 1100 méter hosszú, amelyet nagyságrendileg 500 méter gurulóút szolgál ki. A jövőre nézve tervezzük egy fogadóépület és egy hangár megépítését is. Bízunk benne, hogy a megvalósítással hozzájárulunk a térség fejlődéséhez, növeljük a régió megtartó erejét, munkahelyeket teremtünk. Terveink szerint még az idén elindulhat a forgalom a repülőtéren, amelyet a cégcsoport saját üzemeltetésben kíván hasznosítani” - írták. A cégcsoport egyébként Magyarország legsikeresebb építőipari vállalkozásának számít. Legutóbb a paksi atomerőmű bővítési munkáinak lehetséges beszállítói között merült fel a neve többek között az új térkő- és betonelemgyártó üzeme révén.

Gazdasági és társadalmi hatások is várhatóak

Mint Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere a Maszol érdeklődésére elmondta: egyelőre csupán sejtéseik vannak arról, hogy milyen hatása lehet a község életére a repülőtér felépítése. „A legegyszerűbb arra gondolni, hogy munkahelyek jönnek létre, a mobilitásra gyakorolt hatásai is evidenciák. A beruházás úthálózat-fejlesztéssel is fog járni, és persze, közvetlenül adóbevételeket is jelent a községnek. Ezen túl azt gondolom, összességében sokkal nagyobb hatása lehet, mint amit most el tudunk gondolni” – fejtette ki az elöljáró.

A polgármester szerint a külföldön is több száz székelyföldi dolgozót foglalkoztató cégcsoport szeretné a repülőtér segítségével a munkavállalói számára rendszeresen lehetővé tenni a hazautazást, ami a „családok életében is meg fog jelenni”. Ugyanis régi jelenség, hogy a külföldön munkát vállaló férfiakat hosszú éveken át nélkülözi egy-egy család, miközben a gyerekek az itthoni feladatokat vállaló nőkre vannak bízva. „Ha rendszeresen hazajöhetnek, az társadalmi szempontból is kedvező hatással lehet” – emelte ki.

A községvezető kihangsúlyozta: a repülőtér megépítésének egyik fő indokaként éppen a tejporgyár újraindítását emelte ki a beruházó. „A repülőtér megnövelheti a beszállítási és értékesítési kapacitást az üzem, illetve üzemek elindítása esetén” – hangsúlyozta. A polgármester megemlítette azt is, hogy az Észak-Erdélyi autópálya építésének késlekedése a gazdaságra is hatással van, hiszen a gyergyói térség gazdasági szereplői is „egyre inkább az idővel küzdenek”.

Vonzó turisztikai célpont lehet a Gyergyói-medence

„Van még a tarsolyban egy turisztikai beruházás is, ami szintén egy kiemelt vendégkört célozna meg. Olyan értékeknek vagyunk itt a birtokában, amit nem becsülünk meg eléggé, pedig sokan éppen ezt szeretnék látni. Sokat halljuk, hogy svájci mintájú megközelítésben lehetne értékesíteni a turisztikai kincseinket. Az adottságaink megvannak hozzá, nagyon szép helyen fekszik a Gyergyói-medence” – jegyezte meg a polgármester.

Az elöljáró arra is rámutatott, hogy a beruházás nyomán a közösség is példaként láthatja maga előtt azt a teljesítményt, munkavégzési ritmust, hozzáállást, logisztikai és szervezési készségeket, amelyek elengedhetetlenek egy hasonló horderejű fejlesztésnél. A polgármester elárulta: a szeszélyes tavaszi időjárás óvatosságra intette a kivitelezőt, de már a helyszínen van a repülőtér betonozási munkáit végző gép. „Ha elkezdhetik, egy hónap alatt leöntik a kifutópályát” – tette hozzá.