Újraindítják az egykori gyergyóremetei tejporgyárat, emellett gyümölcs-, illetve gombaliofilizáló üzem is épül a községben.

Sajtótájékoztató keretében mutatták be csütörtökön annak a nagyszabású beruházásnak a részleteit, amely nyomán újrakezdheti tevékenységét az 1954-ben alapított, később felszámolás alá vont tejporgyár. A vidék természeti adottságait figyelembe véve a tejfeldolgozás mellett gyümölcs-, illetve gombaliofilizáló üzemet is létesít a településen a helyi kötődésű Batlas Holding Kft. A sajtótájékoztató helyszíne a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának könyvtára volt. Nem véletlenül, ugyanis az egyetem szakmai együttműködési megállapodást írt alá a vállalkozás vezetőségével.

Mint a sajtóeseményen Dr. Lázár Ede dékán elmondta, az együttműködés tartalma az egyetem oktatásának fejlesztése olyan irányban, hogy olyan szakembereket tudjanak kinevelni, akik majd jól képzett munkaerőt jelenthetnek a tervezett üzemeknek. „Szakmai gyakorlatra fogjuk majd a diákjainkat küldeni, és a tantervet is megpróbáljuk úgy alakítani, hogy a különböző szakmai igényeknek megfeleljen” – emelte ki a dékán.

Felhasználni a helyi alapanyagot

A beruházó cégcsoport vezetője, a gyergyóremetei származású Balázs Attila kihangsúlyozta: mindenképpen Székelyföld számára hasznos beruházáson gondolkodott. A vállalkozó kihangsúlyozta, hogy olyan területet kerestek, amelyhez helyben kiváló minőségű alapanyagot lehet találni. Ezért kézenfekvő volt a felszámolás alá került egykori tejporgyárat megvásárolni és a Pro Economia Alapítvány pályázatának segítségével újraindítani az ottani termelést. Emellett megcélozták az erdei gyümölcsök, gombák, gyógynövények feldolgozásának területét, és ezeket egy liofilizáló üzem beindításával szeretnék hasznosítani.

A cégvezető a Maszol érdeklődésére elmondta: a tejporgyár esetében 15-20 millió eurós beruházásról van szó, amelynek közel 50 százalékát fedezi a Pro Economia Alapítvány vissza nem térítendő támogatás formájában. „Azt tudni kell, hogy csak az első ütemek finanszírozásához kaptunk támogatást, ám további ütemek fejlesztésében is gondolkodunk” – emelte ki a vállalkozó. Balázs Attila hangsúlyozta: az egykori tejporgyár ipari-műemlék jellegű épületei közül is lesznek olyanok, amelyeket hasznosítani fognak. „Felújítjuk és régi formájában fenntartjuk, így Gyergyóremete éke lesz a gyárépület” – fogalmazott. A cégvezető szerint a jövő év második felében elkezdhetik a termelést az üzemekben, melyek egyenként 7,1-7,2 millió eurós támogatást kapnak gyáranként.

Szakmai együttműködés

Kari András, a cégcsoport termelési és vállalkozási vezetője kiemelte: a tejpor gyártást tekintve felmérték a korábban alkalmazott technológiát és megállapították, hogy a legmagasabb hozzáadott értékkel bíró végtermék a csecsemőtápszer, azon belül is az anyatej-helyettesítő kiegészítő-, illetve a speciális gyógyászati tápszer. A piac felmérését követően azt állapították meg, hogy a bio csecsemőtápszerre van a legnagyobb igény. Ennek megfelelően újítják fel a technológiát, amiben a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának a segítségét is kérték. Mint Kari András fogalmazott: bio csecsemőtápszer előállítása a gyógyszergyártáshoz közeli technológiát igényel. A működtetés során naponta maximálisan 54 ezer liter tej feldolgozása válik majd lehetővé, ez évi 3 ezer tonna csecsemőtápszer előállításához lesz elegendő.

A liofilizáló üzem főleg erdei gyümölcsöket, gombákat és égyógynövényeket fog feldolgozni, mondta el Kari András. A kapacitás gyümölcsök esetében 1070 tonna, gombák esetében 700 tonna évente. Az eljárás során előállított végtermék tartósítószer-mentes, teljes mértékben bio, amennyiben az alapanyag is az.

Gazdaságfejlesztés és közösségépítés

Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint Székelyföldön ilyen mértékű fejlesztés évtizedek óta nem történt az élelmiszer-iparban. Hozzátette, Hargita megyében jelen pillanatban is rendelkezésre áll a gyártáshoz szükséges bio tej mennyiségének mintegy fele.

A gazdaságfejlesztés mellett a közösségépítés a Pro Economia Alapítvány elsődleges célja, hangsúlyozta Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője. Mint elmondta, a támogatási rendszer kidolgozása során a mezőgazdaság és a turizmus fejlesztését tartották legfőképp szem előtt. „A magyar kormány jóváhagyta a stratégiánkat és immár harmadik éve finanszírozza ennek a gyakorlatba ültetését. Három év tapasztalatából és több mint 6 ezer sikeres pályázattal a hátunk mögött elmondhatom, hogy az a fajta út, amit kijelöltünk magunknak, hogy lépésről-lépésre régiónként haladva azokra a gazdasági területekre koncentrálva, ahol azt látjuk, hogy lehet növekedést elérni, reményeim szerint megfelelő stratégia” – emelte ki Kozma Mónika.

53 olyan beruházás van folyamatban Székelyföldön, amelyek 200 ezertől 7 millió euróig kapnak vissza nem térítendő támogatást az alapítványtól. Az ügyvezető azt is elmondta, a turizmus-fejlesztési program keretében 14 szálloda-beruházást fognak finanszírozni, többek között Gyergyóremetén is. „Reményeink szerint az idelátogató turisták megismerik a táj szépségei mellett az itt megtalálható magas minőségű élelmiszer-ipari termékeket is, és más kézműves-ipari terméket is. Alapvetően tehát egy új brand kialakításán dolgozik az alapítvány” – foglalta össze Kozma Mónika.

(A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán mutatták be a projektet | A szerző felvétele)