A világpiacon jelenleg a cseppfolyósított gáz iránti kereslet nagyobb a kínálatnál.

Az Európai Unió 37 milliárd köbméterrel csökkentené idén az Oroszországból importál gáz mennyiségét. Ezt főleg cseppfolyósított földgázzal pótolnák, amivel azonban van egy alapvető probléma: a világpiacon elérhető kínálat kisebb a keresletnél.

„A számítunk, hogy a globális kereslet eléri a 436 millió tonnát, meghaladva a kínálatot, amely csak 410 millió tonna” – olvasható a  Rystas Energy energetikai tanácsadó cég elemzésében. A Rystas Energy értékelése szerint a nagy kereslet lökést ad a folyamatban levő projektek mihamarabbi befejezéséhez, azonban a kínálat és a kereslet kiegyenlítődése csak 2024-ben következik majd be.

„Az orosz gáztól való függés drasztikus, 30-40 százalékkal való csökkentése át fogja alakítani a cseppfolyósított gáz globális piacát. Az európai energetikai biztonsághoz szükséges cseppfolyósított gáz iránti kereslet meredeken nő, amit azonban a meglévő kapacitások nem tudnak kielégíteni” – vélik a Rystas Energy elemzői, hozzátéve, hogy nehéz tél elé néznek az EU-tagállamok.

Az EU tavaly 155 milliárd köbméter földgázt vásárolt Oroszországtól. A tervek szerint ezt idén 120 milliárd köbméter alá kellene csökkenteni, 2030-ra pedig 50 milliárd köbméter körüli értékre. Az orosz import csökkentése már az Ukrajna elleni invázió előtt megkezdődött.

2021 januárjában az Európai Unióba még 142 TWh-nak megfelelő mennyiségű orosz gáz érkezett, az idei év azonos időszakában azonban már csak 83. Februárban 90 TWh-ra csökkent a gázimport a tavalyi 123-ról, márciusban pedig 116 TWh-ra a 2021-es 143-ról. Ezzel egyidejűleg nőtt a norvégiából és az adriai TAP vezetéken keresztül Azerbajdzsánból érkező földgáz, valamint a cseppfolyósított gáz mennyisége. Az Afrikából importált energiahordozó mennyisége nagyjából stagnált.

Az elmúlt év első három hónapjában 60, 76 és 119 TWh mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásároltak az EU-tagállamok, ami 2022 azonos időszakában 151, 116, illetve 135 TWh-ra nőtt.

A Rystad Energy becslései szerint, ha Oroszország ma leállítaná az EU-ba irányuló exportot, akkor az európai tárolók az év végéig kiürülnének. Ennek kicsi a valószínűsége, az orosz államkassza számára ugyanis létfontosságúak a gáz és a kőolaj értékesítéséből származó bevételek, az európai piacról felszabaduló mennyiséget pedig rövid távon nem tudná máshol értékesíteni.

Románia viszonylag kedvező helyzetben van, fogyasztásának kb. a 70 százalékát ugyanis saját kitermeléséből fedezi.