Példátlan lakhatási válsággal néznek szembe az Európai Unió országai, ami Nagy-Britanniától Romániáig, Görögországig érezhető. Az Eurostat 2023-as jelentése szerint 2010 és 2022 között az ingatlanárak a 27 tagországban 47 százalékkal emelkedtek, a bérleti díjak pedig átlagosan 18 százalékkal. Romániában a lakások 30 százalékkal drágábbak, mint 2010-ben, míg a bérleti díjak akár 50 százalékkal is emelkedtek. Ennek következménye egyrészt, hogy egyre jobban megterheli a háztartásokat a lakhatás biztosítása, az egyébként a nagyvárosban dolgozók lakni kiszorulnak a városon kívülre, ugyanakkor nagyon sok pár kitolja a családalapítást lakhatási gondok miatt. Vincze Enikő, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, szociológus, lakásügyi aktivista a probléma gyökerét tárja fel egy nemrég megjelent tanulmányban, melynek társszerzője. Szerinte a fő gond, hogy a lakások befektetési tárgyá váltak, a piac szabályozatlan, és szociális lakások nincsenek.

A már amúgy is elszállt lakásárak és bérleti díjak folyamatosan emelkednek nemcsak Romániában, hanem EU-szinten, miközben lakáshiánnyal néznek szembe főleg a nagyvárosok. Ennek pedig egyik kemény következménye egyrészt az, hogy emiatt akár elhalasztják a párok a családalapítást, vagy kénytelenek együtt élni, miután elváltak, mivel nem tudják megfizetni a lakhatásukat.

Egy másik következmény, hogy azon háztartások aránya, amelyek esetében a lakhatási költségek a jövedelem 40%-át vagy annál többet tesznek ki, és amely a világjárvány idején csökkent, most folyamatosan emelkedik – írta múlt héten a The Guardian. A lap szerint a lakhatás immár politikai kérdéssé vált. Romániában a lakások 30%-kal drágábbak, mint 2010-ben, míg a bérleti díjak akár 50%-kal is emelkedtek, írta nemrég a ziare.com.

Befektetési tárgyá vált a lakás

A jelenség kiváltó okaira és az európai szintű lehetséges megoldásokra mutat rá Az uniós politikák hatása a lakás- és városfejlesztésre című tanulmányában Vincze Enikő, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, szociológus, lakásügyi aktivista és Eva Betavatzi építész. A probléma gyökere Vincze Enikő szerint, hogy a lakás nemcsak áruvá, hanem pénzügyi befektetés tárgyává is vált.

„A lakhatási kérdés nem csak önmagában tárgyalandó. Látnunk kell, hogy az egész politikai, gazdasági rendszer hogyan veszi körül, és mindenekelőtt a pénzügyi rendszer, amely felelős azért, hogy a lakás nemcsak áruvá, hanem pénzügyi befektetés tárgyává is vált. Ez lenne az egyik legnagyobb probléma, illetve egy strukturális oka annak, hogy a lakásárak, bérleti díjak például Kolozsváron is – és világszerte sok más nagyvárosban, amely vonzó a befektetőknek –, folyamatosan emelkednek. A befektetési tárgyá válás generálja az állandó áremelkedést a lakáspiacon, úgy a bérleti díjakét, mint az eladási árakét” – mondta el a Maszol megkeresésére Vincze Enikő.

Elmenekülnek a nagyvárosból a fiatalok

Példaként kiemelte, Kolozsváron – ahol köztudottan a legdrágábbak a lakások – az elmúlt nyolc évben háromszorosára nőttek a lakhatási terület ára, a négyzetméterenkénti mintegy 800 euróról 2000 euró körülire.

„Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy nagy a kereslet a piacon, és nem épül elég lakás. Nincs megfelelő számarányú kínálat a kereslethez képest. Ez egy szimplista magyarázat – mondjuk mi –, mert Kolozsváron egyre inkább azért is vásárolnak lakást, mert ezt egy jó befektetésnek látják, és nem azért, hogy benne lakjanak. Ez az egyik, ami mesterségesen viszi fel az árakat. Másrészt, ha ez a kereslet nő, attól nem feltétlenül kellene az áraknak is nőnie, mert a piacot lehetne szabályozni, nem feltétlenül kellene a befektetőknek 30-50 százalékos profitot szerezni ebből, megelégedhetnének kevesebbel, de nyilván nem teszik, mert a lakáspiac teljesen szabályozatlan. Egy másik oka annak, hogy miért mennek fel az árak, és miért a kereslet nagyobb, mint a kínálat a piacon az, hogy a városnak nincsen megfelelő méretű szociálislakás-állománya” – sorolta a lakásügyi aktivista.  

Kapcsolódó

Ennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásáért a magyarlakta városokban

Sepsiszentgyörgyön 192 havi átlagbérnek felel meg egy 60 négyzetméteres újépítésű lakás ára, egy régi azonban kijön 112 teljes fizetésből. Ekkora különbség sehol máshol nincs a régi- és az újépítésű ingatlanok ára között.  

ingatlanpiac lakás lakásárak

Erre adatokkal is szolgált: „a polgármesteri hivatal 2014-től mostanig összesen 12 darab lakásegységet adott át szociális lakásként. Ez egyenlő a nullával egy olyan városban, amelynek több százmillió eurós költségvetése van, és amely azzal büszkélkedik, hogy bármennyi és bármilyen eurós projektet meg tud nyerni, és a városfejlesztésbe fektetni”.  Hozzátette, eközben szociális lakásokba nem fektet a városvezetés, ami szerinte ez a politikai akarat hiánya miatt van, és ami nem marad következmények nélkül.

„Így járul hozzá a városháza ahhoz, hogy a lakáspiacon az árak elszálljanak, és hogy nagyon sok, többnyire fiatal kolozsvári lakos arra kényszerül, hogy elmeneküljön a városból, mert nem tudja megfizetni sem az árát vagy a banki kölcsönt, sem a bérlést még két-három állást vállalva sem” – hangsúlyozta a következményeket.

A lakhatás kérdését korábban lesöpörték

Míg sok nagyvárosban dolgozó a városon kívülre kényszerül, a perifériára szorul, a nagybefektetők akár üresen is hagyják a felvásárolt lakásaikat. Vincze Enikő elmondta, az intézményes befeketetők – akik magányugdíj- vagy biztosítási alapokat mozgatnak – „megengedhetik maguknak azt, hogy inkább üresen tartsák a lakást, mint hogy alacsonyabb áron adják bérbe, vagy árulják. Tehát kivárják, amíg a lakáspiac ismét úgymond helyrejön az ő szempontjukból. Ez a jelenség megint nemcsak Kolozsváron, hanem európai szinten létezik. Leginkább azokban a városokban jellemző, amelyek az elmúlt évtizedben még inkább turisztikai célponttá váltak – Portugália, Olaszország, Spanyolország, Görögország, ahol, amikor nincs éppen turistaszezon, akkor ezek a lakások inkább üresen állnak, miközben sok hajléktalan az utcán alszik”.

Kapcsolódó

Nagyobb a kereslet, mint a kínálat – Nehéz albérlethez jutni Csíkszeredában

Csíkszeredában a kiadó lakásokra nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ami azt eredményezi, hogy az ingatlanok magas áron találnak gazdára.

ingatlanpiac Csíkszereda albérlet lakásárak

A lakhatás kérdése a választási kampányban is a célkitűzések között szerepel Kolozsváron. Vincze Enikő szerint „ezelőtt néhány évvel mindenki tagadta, hogy bármiféle lakásprobléma vagy -válság lenne”. „Legalább felfigyeltek rá, talán a mi mozgalmunknak legalább egy ennyi haszna volt, talán hozzájárultunk ahhoz, hogy most már ezt a problémát nem lehet lesöpörni az asztalról” – jegyezte meg.

Az évek során többféle megoldási javaslatot tettek a lakhatási válság kezelésére, mondta el Vincze Enikő. „Az egyik az az új lakások építése, merthogy nálunk nincsen annyi üres lakás, hogy azt mondjuk, azokat kellene feljavítani és visszaadni a használatba. Holott Kolozsváron is van még néhány nagyon rossz állapotban levő régi állami lakás, amit a városháza kivett a forgalomból ahelyett, hogy megjavította volna. A lakásépítési javaslatara a válasz sokszor az volt, hogy a városházának nincsen már területe, amit felhasználhat, merthogy eladódott és bérbe adódott közben szinte minden. Ezelőtt több mint tíz évvel volt olyan kezdeményezés, hogy a hivatal telkeire lakásokat építő befektetők az új lakások bizonyos százalékát átadják a városházának szociális lakásként. Állítólag a gazdasági válság leseperte ezt a kezdeményezést, pedig ez egy jó modell lett volna” – magyarázta az egyetemi tanár.

Félnek a szociális lakásoktól

Hogy lennének még lakásépítésre alkalmas területek, ezt Vincze Enikő onnan tudja, hogy nemrég kértek a polgármesteri hivataltól egy listát az üres telkekről, és meglepetésükre választ is kaptak. „Ott bizony van még jó néhány terület, ahol építeni lehetne. Hogy elhallgatják, hogy telek van, ez tulajdonképpen annak a része, hogy nem akarnak új szociális lakásokat létesíteni. Arra is szoktak hivatkozni, hogy el akarják kerülni a társadalmi szegregációt, amire az egészen egyszerű válasz az, hogy a szociális tömbházak építése nem lenne szegregáció, mert a lakástörvény szerint szociális lakáshoz mindenkinek joga van, akinek a jövedelme az országos átlagjövedelem alatti, és nincs a tulajdonában lakás, és ebből az önmagában sokféle kategóriából nagyon sokan vannak Kolozsváron” – fejtette ki.

Elmondta, javasolták azt is sokszor, hogy Kolozsváron a felszámolt szakiskolák régi bentlakásait lehetne átalakítani szociális lakásokká, de nem pártolták fel ezt sem. „Egy ilyen nagy tömbház van a Gării utca 4. szám alatt, amit át lehetne alakítani szociális lakásokká.  Az én véleményem az, hogy ezt azért kerülik, mert kemény befektetési hullám zajlik azon a területen is. Aki nem akarja felismerni, hogy a szociális lakások miért is jók, azt mondja, hogy feltételezése szerint ahol a szociális lakások megjelennek, ott a környékbeli magánlakások árát levinnék. Mindenki fél a szociális lakásoktól, vagy az emberektől, akik ezekben lakhatnak. Butaságok és félrevezetések történnek ekörül” – véli Vincze Enikő.

Azt is kiemelte, 2014-től errefele Kolozsváron szinte az összes volt ipari telep felszámolódott, és átalakult új befektetéssé: bevásárlóközpontok, irodaházak vagy pedig tömbházak épültek a helyükön. Még van néhány ipartelep a város északi felében, ahol szerinte „száz százalékosan ez a trend fog folytatódni”.

Kapcsolódó

Nagyon felpörgött áprilisban a lakáspiac

A második tavaszi hónapban közel 50 százalékkal több adásvételre került sor, mint egy évvel korábban.  

ingatlanok lakás ingatlanpiac

Mozgalmuk továbbra is a szociális lakásokért küzd. Az önkormányzati és európai parlamenti képviselőjelölteknek is küldtek nemrég levelet, mondta el Vincze Enikő. „Ebben például említjük ezt az új javaslatot is, hogy a régi ipartelepek helyére épülő lakásállománynak a 25 százalékát a befektetők adják át a városházának szociális lakásként”.

A lakások egy részét szerinte azért is kérheti jogosan a városháza, hiszen nagyon sok közpénzt fektet ezeknek a területeknek az urbanizációjába, az úthálózatba, parkok létesítésbe. „Ezek a közpénzekből történő befektetések emelik az értékét az illető telkeknek. Ennek fejében a befektetőkkel ilyen megegyezést kellene kötni, amikor a városháza aláírja velük az úgynevezett urbánus restrukturálódási szerződés” – mutatott rá Vincze Enikő.