Bár a klasszikus gazdaságpolitikai paradigma szerint a baloldali pártok költekezőbbek, a jobboldal pedig inkább hajlamos takarékoskodni a közpénzzel, idehaza az egymást váltó liberális és szociáldemokrata kormányok lényegében egyforma mértékben felelősek azért, hogy az ország elindult az eladósodás veszélyes útján.

Az elmúlt öt évben aggasztó gyorsasággal emelkedett az ország adósságállománya, s a folyamat még távolról sem ért véget. A problémát nem az eladósodottság aktuális szintje jelenti, amely még jócskán elmarad az Európai Unió átlagától, hanem a gyarapodásának üteme. A Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint január végén az államadósság a GDP 54,6 százalékát tette ki. 2019 végén még csak 35,3 százalékon álltunk, ami azt jelenti, hogy öt év alatt közel 20 százalékponttal romlott a helyzet. Az azt megelőző 19 évben a GDP-arányos adósságállomány lényegesen lassabban nőtt, 12,8 százalékponttal, ugyanis 2000-ben csupán 22,5 százalék volt.  

Nominálisan, vagyis abszolút értékben az adósságállomány még látványosabban hízott, azonban ehhez az infláció is hozzájárult. 1995-ben az államadósság még csak félmilliárd lej volt, 2020-ban azonban már 18,18 milliárd. 2010-re 156,538 milliárd lejre emelkedett, 2020 végén pedig alulról súrolta az 500 milliárdot. Január végén 964,382 milliárd lej volt az adósságállomány, amely a profit.ro számításai szerint időközben 1000 milliárdra dagadt. Voltak évek, amikor a gyors gazdasági növekedés kompenzálta az adósságállomány hízását, GDP-arányosan olyankor ugrott meg az eladósodottságunk, amikor sok hitelt vett fel az ország, miközben a gazdaság teljesítménye szerény mértékben nőtt. 

PNL vagy PSD, egykutya

A közvélekedés az, hogy a baloldali gazdaságpolitika a táptalaja az államadósság növekedésének, míg a jobboldali pártok szűkmarkúbban bánnak a közpénzzel. Románia esetében ez a tézis nem igazán állja meg a helyét.

Az uniós csatlakozásunk óta eltelt mintegy 17 és fél év alatt 19 kormány irányította az országot, nem számolva a mostanit. Ebben az időintervallumban 12 miniszterelnök váltotta egymást, eltekintve azoktól, akik nyúlfarknyi időt töltöttek a kormány élén, közülük hét volt jobboldali (Călin Popescu Tăriceanu, Emil Boc, Mihai Răzvan Ungureanu, Dacian Cioloș, Ludovic Orban, Florin Cîțu, Nicolae Ciucă), öt pedig baloldali (Victor Ponta, Sorin Grindeanu, Mihai Tudose, Viorica Dăncilă, Marcel Ciolacu). Bár több volt a jobboldali kormányfő, a PNL/PDL és a PSD hozzávetőleg fele-fele arányban osztozott az azóta eltelt időn.

Az uniós integráció pillanatában 19,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ami azóta 34,8 százalékponttal emelkedett, az  adósságállomány pedig mindössze 63,340 milliárd lejt tett ki, ami azt jelenti, hogy tavaly év végéig mintegy 901 milliárddal emelkedett. A PSD-s kormányfők regnálása alatt 333,4 milliárddal nőtt az ország adóssága, 567,6 milliárd pedig a jobboldali miniszterelnökök ténykedéséhez köthető. A vizsgált időszakban voltak nagykoalíciók is, amikor az új adósság értékét a kormányfőt adó politikai oldal számlájához könyveltük el.  

Az adatok azt mutatják, hogy a liberálisok jóval nagyobb mértékben járultak hozzá az ország eladósodásához, mint a szociáldemokraták, azonban ebben szerepük volt a külső körülményeknek is. A sors úgy hozta, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és a koronavírus-járvány idején is liberális politikus állt a kormány élén Emil Boc, illetve Ludovic Orban és Florin Cîțu személyében. Fölöttébb méltánytalan volna feltételezni, hogy egy baloldali politikus jobban menedzselte volna ezeket helyzetet, főleg, mivel mindkét krízis idején általános jelenség volt, hogy megugrott az országok eladósodottsága. Ezzel együtt tény, hogy százalékosan 2009-ben és 2020-ban nőtt leggyorsabban az adósságállomány, 34,19, illetve 33,38 százalékkal.

2009-ben a költségvetési hiány a GDP 9,5 százalékát tette ki, egy évre rá pedig a 7,1 százalékát, így aztán nem is csoda, hogy Emil Boc miniszterelnöksége alatt a GDP-arányos adósságállományunk 12 százalékról 32,3 százalékra nőtt. A 2010-es évek elején lassan növekedett az eladósodottságunk, 2014 végén, Victor Ponta alatt 39,8 százalékon állt. Ezt követően, a PSD által dominált időszakban csökkenésnek indult, a 2018-as évet 34,7 százalékkal zártuk.

Az újabb robbanásszerű emelkedés 2020-ban, Orban miniszterelnöksége és Cîțu pénzügyminisztersége idején következett be, amikor a járványügyi korlátozások miatt részben leállt a gazdaság. Azt az évet 101,92 milliárd lejes költségvetési hiánnyal zártuk, aminek következtében az adósságállományunk 47 százalékra kúszott fel.

Pénzeső hitelből

Ennek ellenére a rendszerváltás óta eltelt időszak legtoxikusabb politikusai az államháztartásra nézve Marcel Ciolacu kormányfő és annak pénzügyminisztere, a PNL-s Marcel Boloș voltak. Kettejük 2024-es ámokfutása idején az állam kiadásai 152,72 milliárd lejjel haladták meg a kiadásait, vagyis a deficit abszolút értékben sokkal magasabb volt, mint a koronavírus-járvány első évében. Ennek az oka az volt, hogy a kormány anyagi fedezet nélküli fizetés- és nyugdíjemeléseket hajtott végre, vagyis hónapról hónapra hitelből származó pénzt utalt közalkalmazottak és nyugdíjasok millióinak. Ezzel a felelőtlen költekezéssel Ciolacu és Boloș lényegében az idei költségvetés is aláaknázták, a deficit továbbra is horribilis, annak ellenére, hogy a 2024 végén hivatalba lépett kormány befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat.  

Tavaly a kormánynak 574,6 milliárd lej értékű bevétele, s 727,316 milliárd lej kiadása volt, ami azt jelenti, hogy a kiadások 20,99 százalékát hitelből fedezte. Annak ellenére, hogy Tánczos Barna pénzügyminiszter idén szigorú gátat szabott a kiadásoknak, az államháztartás helyzete, ha csak kis mértékben is, de tovább romlott. Az év első négy hónapjában az 255,89 milliárd lej értékű kormányzati kiadások 21,87 százalékát hitelből kellett fedezni, április végén már 55,97 milliárd lej hiányzott az államkasszából.

Mindebből jól látszik, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai politikát uraló két párt egyformán ludas abban, hogy bár Románia 2007-ben nagyon jó pozícióból indult, azóta egyre mélyebben merül az adósságba. Ellentétben azzal, amit a PSD-s és a PNL-s politikusok előszeretettel mantráznak, a gyorsan növekvő adósságállományból jellemzően nem beruházásokat, hanem szociális jellegű kiadásokat finanszíroztak.

A hitelezőink már elkezdték benyújtani a számlát az elmúlt évek nyakló nélküli költekezése miatt. Idén az első négy hónapban 20,4 milliárd lejt fizetett ki a kormány az államadósság kamatjaira, 48 százalékkal többet, mint tavaly az év azonos időszakában.

A legkevésbé eladósodott tagállamok Észtország (23,6 százalék), Bulgária (24,1 százalék), Luxemburg (26,3 százalék), Svédország (33,5) és Litvánia (38,2). Magyarország másfél évtizede küzd az államadósság csökkentésért, minimális sikerrel, jelenleg 73,5 százalékon áll.

A bukaresti kormány által az Európai Bizottságnak tavaly benyújtott, az államháztartás fenntarthatóvá tevését célzó terv azt prognosztizálja, hogy a GDP-arányos adósságállományunk 2029-ben 62,6 százalékon tetőzik, majd csökkenésnek indul. A Fitch Ratings hitelminősítő nem hisz ennek a forgatókönyvnek, hanem arra számít, hogy a GDP-arányos államadósság 2028-ban már 70 százalék lesz.