Szoftverhibaként próbálja meg feltüntetni a szaktárca azt, hogyan manipuláltak többmilliárd euró összértékű nagyberuházásokat, ami miatt euró százmilliókat veszített el az ország.

Nagy port kavart politikai és szakmai berkekben egyaránt, hogy a szabálytalanul lebonyolított közbeszerzési eljárások miatt az A7-es és az A8-as autópálya több, épülőben levő szakasza, köztük a Marosvásárhely és Nyárádszereda közti, elveszítette az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből elkülönített finanszírozást. Dragoș Pîslaru uniós projektekért felelős miniszter tájékoztatásából kiderült, hogy a finanszírozás megvonásáról az Európai Bizottság már 2024 augusztusában tájékoztatta Romániát, azonban Marcel Ciolacu kormányfő és Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter hallgattak róla, félrevezetve ezzel a közvéleményt.

A jelenleg is PSD-politikus, Ciprian-Cosntantin Șerban által vezetett Szállításügyi Minisztérium egy ködösítő közleménnyel reagált az ügyre, azt sugallva, hogy a történteknek nincs felelősük: „a PNRR-s finanszírozás változtatásait nem adminisztrációs hibák vagy a projektek gyenge menedzselése okozta. A változtatásokat az európai közbeszerzési rendszer (JOUE) és a román elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) közti bizonyos műszaki összehangolások hiánya okozta, különösen a hibaigazítás láthatóságának tekintetében”.

„Szó sincs bármiféle összehangolásról! A versenytárgyalás törvényt sértett. Ez olyan súlyos volt, hogy az Európai Bizottság (EB) egyetlen eurót sem ad a szóban forgó projektekre az előirányzott milliárdokból” – idézi az economedia.ro Marius Vasiliut, a Beruházások és Európai Projektek Minisztériumának korábbi államtitkárát.

Tender, címzettel

A romániai közbeszerzési eljárásokat a SEAP-on keresztül kötelesek meghirdetni a megrendelők. Ha egy tender értéke meghalad egy küszöbértéket, ami munkálatok esetében 5 millió euró, akkor az automatikusan megjelenik az Európai Unió Hivatalos Közlönyében (JOUE) is, hogy külföldi cégek is láthassák. Bármilyen lényeges módosítást pontosan meghatározott módon, úgynevezett hibaigazításként kell feltölteni a SEAP-ba, s akkor az automatikusan megjelenik a JOUE-ban is.

„Mi is történt, tehát? A szoftver hibájáról volt szó? Szó sincs róla, bár a szállításügyi miniszter ezt próbálja meg sugalmazni. Miért nem továbbítódott automatikusan? Mert ez csak akkor történik meg, ha az információt oda töltöd fel, ahova kell. Ha nem oda töltöd fel, akkor az információ nem jut el minden érdeklődőhöz vagy túl későn jut el” – magyarázza a szakember, aki jelenleg az USR közpolitikákért felelős részlegén dolgozik.

„Miért tették volna ezt? Nincsenek szubtilisebb módszerek arra, hogy a szerződést a preferált cég kapja meg?” – teszi fel a költői kérdést Vasiliu.

Van bevett gyakorlat arra, hogy a közbeszerzési eljárást, ha már kötelező kiírni, az a cég nyerje meg, amelynek a szerződést szánják. Erre a cégre szabják a kiírási feltételeket, a pályázók szakmai tapasztalatára, pénzügyi erejére, műszaki kapacitására vonatkozó elvárásokat. Ennek tipikus példája volt a rendőrség 2022-es autóbeszerzése, amelynél a feltételeket úgy határozták meg, hogy azoknak kizárólag a BMW felelhetett meg.

Alszik a DNA? 

Az olyan kaliberű tendereknél, mint a nagy infrastrukturális beruházások, erre nincs mód, mert hatalmas lobbierővel bíró vállalati érdekeket sérthet, s szemet szúrhat az Európai Bizottságnál. „Következésképpen maradnak ezek a durvább módszerek, s a remény, hogy nem veszik észre. Vagyis a CNAIR (közúti infrastruktúráért felelős országos társaság – szerk. megj.) rossz helyre töltötte fel az információt, egyszerű tisztázásként, nem hibaigazításként, ami így nem jelenhetett meg a JOUE-nál. (…) Így biztosították, hogy a változtatásra vonatkozó információ minél kevesebb érdekelthez jusson el, annak az esélye pedig, hogy csak a kívánt cég pályázzon, nagyban megnőtt” – vázolja az eljárást a volt államtitkár.

Hozzáteszi, hogy a PNRR szabályzatának értelmében finanszírozást négy esetben vonnak meg: csalás, korrupció, érdekellentét, kettős finanszírozás. Ha egyszerűen a műszaki összehangolás hiányáról lett volna szó, ahogy azt a szaktárca állítja, fel sem merült volna a beruházások kizárása a PNRR-ből.

Vasiliu szerint annak a magyarázata, hogy az EB nem terelte jogi útra az ügyet, egyszerű: még nem történtek kifizetések. „Egy normális országban a DNA hivatalból vizsgálatot indítana, ugyanúgy, ahogy tennie kellett volna a kolozsvári metró esetében is” – szögezi le.

A Pro Infrastructură Egyesület szintén nem osztja a szaktárca álláspontját, hogy műszaki jellegű hiba miatt maradtak finanszírozás nélkül sztrádaszakaszok. „A vétkesek? Elsősorban a CNAIR és a SEAP illetékesei, akik tönkre tették a versenytárgyalásokat” – olvasható a szakmai civil szervezet Facebook-bejegyzésében.

Kapcsolódó

Több autópályaszakasz uniós finanszírozását veszítettük el

Azt, hogy pontosan mely útszakaszokról, s mekkora összegről van szó, nem közölte a szaktárca.

sztrádaépítés autópálya útépítés helyreállítási terv (PNRR)

A Pro Infrastructură abban sem ért egyet a Szállításügyi Minisztériummal, hogy a pénz nem vész el, mert átirányítják más autópálya projektekhez. „Csakhogy itt a másik problémába ütközünk: a fizikai előrehaladás, mivel az autópályákat 2026 augusztusáig be kell fejezni” – állapítják meg. Ezt a feltétételt jelenleg csak az A7-es moldvai autópálya két szakasza teljesíti, arra pedig semmilyen garancia nincs, hogy az EB egy eurót is kifizet majd félkész beruházásokra.