Az elmúlt években jópár hollywoodi szuperprodukciókat is forgattak Magyarországon, az ágazat árbevétele nyolcszorosára nőtt bő egy évtized alatt.

Elképesztő mértékű növekedésen ment keresztül a magyar filmipar az elmúlt évtizedben, írja a portfolio.hu. A gyártási volumen megtízszereződött, 2022-ben már megközelítette a 400 milliárd forintot, ami kb. 1 milliárd eurónak felel meg. 2012-ben az ágazati árbevétel az 50 milliárd forintot sem érte el, s 2016-ban lépte át a 100 milliárd forintos értékhatárt.

Ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a filmiparnak a gazdaságon belüli súlya is. 2012-ben a filmipar hozzájárulása a magyar GDP-hez 0,1 százalék alatt volt. A 0,1 százalékot 2015-ben haladta meg, 2022-ben pedig már 0,65 százalék közelében járt. A tavalyi adatok egyelőre nem ismertek.

Ez a látványos fejlődés nem annak az eredménye, hogy egyre több és jobb magyar film készülne, az árbevétel hozzávetőleg 90 százaléka ugyanis úgynevezett szervízprodukciókból származik, a magyar filmek és a koprodukcióban készült alkotások részesedése mindössze 10 százalék. A szervízprodukciók külföldi, jellemzően hollywoodi filmek, melyeknek a gyártását kiszervezik Magyarországra,.

Az elmúlt években olyan amerikai produkciók forgatása zajlott Magyarországon, pontosabban a Budapest környéki stúdiókban, mint a Jeremy Irons főszereplésével készült Borgiák, a Szárnyas fejvadász, A korona, a Fekete özvegy, a Dűne első két része és a Szegény párák.

Az ágazat felfutásának több oka van, az egyik a fölöttébb kedvező konjunktúra. „Az alapvető ok a keresleti oldalon jelentkező, a globális szektort átalakító streamingláz, vagy ahogy ma az iparági szlengben egyre többször előfordul: streaming háború. Az igények gyakorlatilag végtelenek, a hazai stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek, a kapacitások évekre le vannak kötve” – nyilatkozta a pénzcentrum.hu portálnak Salamon András filmrendező, a Lumiere Filmiskola vezetője.

Legalább ennyire fontos tényező, hogy Magyarország kedvező adókörnyezetet teremtett a filmgyártás számára. Ennek első lépése a 2004-ben hatályba lépett filmtörvény volt, mely 20 százalékos adókedvezményt biztosított az ágazatnak, ami 2014-ben 25 százalékra nőtt. Jelenleg a gyártók a magyarországi költségeknek akár már a 30 százalékát vissza tudják igényelni, ami óriási vonzerőt jelent.

Jó infrastruktúra, kitűnő szakemberek

Lényeges szempont, hogy Magyarországon felkészült szakembergárda várja a gyártókat, jó minőségű a filmes infrastruktúra, a bérszint pedig roppant fölöttébb kedvező az amerikai finanszírozású produkciók számára. A dollárhoz és az euróhoz képest gyenge forint ugyancsak csökkenti a költségeket.

A magyar szakemberek szakmai színvonalát dicséri, hogy 2022-ben Sipos Zsuzsanna (Dűne) a legjobb díszletért kapott Oscar-díjat, idén pedig Mihalek Zsuzsa (Szegény párák) berendezőt a legjobb látványért díjazták. Ezek az elismerések szintén számítanak, amikor a producerek helyszínt választanak egy új produkció számára.  

Mindezek együttes eredményeként jelenleg Budapest a második legkedveltebb filmes helyszín Európában London után. Pedig a konkurencia erős, hiszen a régióban Prága, Varsó, Szófia és Bukarest is verseng a filmgyártók kegyeiért és pénzéért.

Lengyelországban 2022-ben közel 600 millió euró volt a filmipar bevétele, ami 367 nagyjátékfilm, dokumentumfilm és rövidfilm forgatásából jött össze. Egyedül a Netflix 93 millió dollárral járult hozzá az ágazat teljesítményéhez.

Az Expats.cz portál adatai szerint Csehországban 555 millió euró körül mozog a filmipar éves forgalma. A prágai kormány is jelentős kedvezményekkel próbálja az országba csábítani a gyártókat, 2023-ban a folyósított szubvenciók 55,5 millió eurót tettek ki.

Románia ezen a téren sem veheti fel a versenyt a régió más országaival. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) tudomása szerint 2022-ben 26 filmet forgattak az országban. Az INS ezen a területen is légből kapott adatokat közöl, az Országos Filmközpont (CNC) ugyanis 56 produkcióról tud, de ez is csak 15 százaléka a lengyel filmipar teljesítményének.

A szervízprodukciók közvetve is pozitív hatást gyakorolnak az adott ország gazdaságára, mivel bevételt generálnak a szálloda- és a vendéglátóipar számára. A lengyel szakemberek számításai szerint 1 euró produkciós költség közel 3,5 eurós jövedelmet jelent a nemzetgazdaság számára. Pénzben nehezen kifejezhető, de szintén jelentős az marketingérték, hogy egy-egy világsztár Budapesten vagy Prágában forgat, ami megjelenik a közösségi médiában, beszámol róla a sajtó.

Az eddigi látványos sikerek ellenére az ágazat magyarországi fejlődésnek gátat vethet, hogy egyre nagyobb a hiány szakemberekből: világosítókból, produkciós asszisztensekből, segédoperatőrökből, díszletépítészekből. „Ez olyan méreteket ölt, hogy egyre gyakoribb, hogy egy-egy projekthez a környező országokból is toborozni kell szakembereket” – mondja Salamon András.