Minden egyes Magyarországon befektetett romániai euróra 17, Romániában befektetett magyarországi jut.

2022 végéig kb. 5 milliárd euró értékben érkezett magyar, bolgár, cseh és lengyel tőke Romániába befektetések formájában. A hazai cégek által ezen négy országban végrehajtott befektetések ennek az értéknek a tizedét sem érik el, mindössze 420 millió euróra rúgnak, derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból.

A legnagyobb aránytalanság Lengyelország tekintetében mutatkozik. A lengyel cégek 1,066 milliárd eurót fektettek be Romániában, ellenben a hazaiak elhanyagolható összeget, 3,1 millió eurót vittek Lengyelországba.

Csehország esetében sem sokkal kedvezőbb a mérleg. A nálunk befektetett cseh tőke 962 millió eurót tett ki a tavalyi év végén, ellenben Csehországba csak 8,4 millió euró érkezett Romániából. Hasonló a helyzet Magyarország tekintetében is. A magyar vállalatok, élükön a MOL-lal, 2,626 milliárd eurót fektettek be idehaza, ellenkező irányban azonban csupán 153,7 millió euró áramlott.

Ennek a helyzetnek a magyarázata nagyrészt abban rejlik, hogy a rendszerváltáskor ezek országok gazdasága jobb állapotban volt a románnál, s gyorsabban alkalmazkodtak a piacgazdasághoz. „Hozzánk képest számottevő előnnyel indultak, s kezdettől fogva nagyobb bizalommal voltak irántuk a fejlett európai országok. (…) Az átmenet nálunk több időbe tellett, náluk kevesebbe. (…) A befektetések terén mutatkozó eltérések a gazdaságaink eltérő fejlettségét tükrözik. Az egy főre eső GDP tekintetében megközelítettük őket, de a vállalkozói tapasztalat, a vállalkozói hálózat tekintetében még nem. A valóságban egy gazdaságban nagyon sok múlik a cégek közti kapcsolatokon, azon, hogy mennyire vállalkozó kedvűek az emberek, mennyire bátrak” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Aurelian Dochia gazdasági elemző.

A mérleg Bulgária viszonylatában a legkedvezőbb, de szintén deficites. A bolgár cégek romániai befektetései 400 millió eurót tesznek ki, míg a román cégek 253,6 millió euró értékben végeztek beruházásokat a balkáni országban.

Bulgária esetében nem lehet azt állítani, hogy az ottani gazdaság helyzete előnyben lett volna a románnal szemben a rendszerváltáskor. „Azt hiszem, hogy a bolgár piac nem volt vonzó a romániai cégek számára, míg a bulgáriai vállalatok profitálni akartak ennek a piacnak a közelségéből” – mondja Aurelian Dochia.