A nemzetközi befektetők árgus szemekkel, aggódva figyelik, hogy mit művelnek a román politikusok, a benyújtott borsos számlát pedig nem a PSD-s korifeusok, hanem az átlagember fogja megfizetni.  

Politikai káoszba taszította Romániát a PSD döntése, amellyel megvonta a támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől, ennek pedig súlyos gazdasági következményei lesznek. Az első negatív hatások máris jelentkeztek. A másodlagos piacon, ahol a befektetők egymás között adják és veszik a tőzsdére már bevezetett értékpapírokat, a tízéves futamidejű román államkötvények kamatjai már pénteken növekedésnek indultak.

A kormánykoalíció összeomlásának az előszele drasztikusan, 0,40 százalékponttal emelte meg az állampapírok kamatját. A bukaresti kormány által kibocsátott kötvényekkel a hét elején még 6,69 százalékos éves kamattal kereskedtek, ami a legalacsonyabb szint volt a közel-keleti háború kitörése után, pénteken azonban 7,14 százalékra nőtt a kamatszint. A tendencia, jóval enyhébben, de hétfőn is folytatódott, a kamat 7,17 százalékra nőtt.

A tőzsde szintén negatívan reagált a biztosra vehető kormányválságra, írja a cursdeguvernare.ro. A Bukaresti Értéktőzsde részvényindexe, a BET, 1,87 százalékkal csökkent hétfőn, ami a legnagyobb mértékű visszaesés volt az utóbbi hetekben. Jelzésértékű, hogy miközben a tőzsdei árfolyamok világszerte emelkedtek, azt követően, hogy Irán bejelentette a Hormuzi-szoros megnyitását, a BET pénteken is csökkent, 0,4 százalékkal.

A politikai bizonytalanság nem tett jót a valutaárfolyamnak sem: a bankközi piacon, bár csak rövid időre, de az euró árfolyama átlépte az 5,1 lejes szintet. A múlt heti valutatranzakciók volumene jóval meghaladta az átlagos értéket, a teljes forgalom 60 százalékára pedig pénteken került sor, ami a belpolitikai helyzet romlásával kapcsolatos félelmeknek a számlájára írható.

Vár ránk a bóvli

Mindez azonban eltörpül azon veszély mellett amit a leminősítés kilátása jelent. Egyelőre Románia mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél (Fitch, Standard&Poors’s, Moody’s) a befektetésre ajánlott legalsó kategóriában van. A hitelminősítők az utóbbi hónapokban mgerősítették az ország befektetésre ajánlott besorolását, azonban egyértelművé tették, hogy könnyen lecsúszhatunk a bóvli kategóriába, ha Románia letér a költségvtési konszolidáció útjáról.  „A leminősítésre nagy esély van, hiszen amúgy amúgy is negatív kilátású volt a besorolásunk. Egy ilyen lépes nagyon megdrágítaná az új hitelek felvételét, ami még nagyobb nyomás alá helyezné a költségvetést, akár több százmillió eurós többletköltséget jelenthetne” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem docense.

Idén a kormány 6,2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, ami azt jelenti, hogy a kiadások előreláthatóan 127,7 milliárd lejjel haladják meg a bevételeket. Ezt a különbséget hitelekből kell fedeznünk, nagyon nem mindegy, hogy mekkora kamatra vesszük fel őket. A teljes finanszírozási igény ennél is magasabb, 278,5 milliárd lej, mivel a korábban felvett kifutó hiteleket újonnan felvett kölcsönökből fizetjük vissza. Ekkora összegnél már 1 százalékponttal nagyobb kamat is hatalmas többletköltséget jelent.  

A  dráguló hitelfelvétel nagyon nehéz helyzetbe hozná a kormányt, mivel nemigen vannak tartalékai egy ilyen helyzet kezelésére. „A kormány kénytelen lenne újabb bevételi források után nézni, ami további megszorításokat jelentene” – mondja a közgazdász szakember. Hozzáteszi, hogy egy elhúzódó kormányválság esetén nem volnának tarthatóan az aktuális devizaárfolyamok, borítékolható, hogy növekedésnek indulna az euró és a többi fontos valuta árfolyama.

Hasonlóan látják a helyzetet más gazdasági-pénzügyi szakemberek is. „Ha ez a politikai válság tartós lesz, akkor a pénzpiacok reagálni fognak, mivel ők kiszámíthatóságot és nyugalmat akarnak. A piaci árfolyamok és a kamatok a háború miatt már megemelkedtek; Románia számára, amely egyébként is sokat fizetett, ez azt jelenti, hogy még többet fog fizetni” – nyilatkozta Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke.

Véleménye szerint létfontosságú, hogy az ország nem térjen le a deficit csökkentését célzó költségvetési politika útjáról.

„A jelenlegi politikai botrány nem szolgálja Románia érdekeit. A piacok nagyon rosszul fogadják. (…) Nem szabad feladnunk a költségvetési kiigazítást” – hangsúlyozza Dăianu.

Damoklész kardja a PNRR fölött

A Bolojan-kabinet nagyfokú népszerűtlensége az államháztartás fenntarthatóvá tételét célzó, fájdalmas, de szükséges, megszorító intézkedések számlájára írható. A konszolidációs program feladása súlyos következményekkel járna, figyelmeztetnek más szakmbrek is.

„A költségvetési konszolidáció érdekében folytatni kell a reformokat, a konszolidáció utjáról való letérés azzal a következménnyel jár, hogy a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülünk.Gyakorlatilag a mostani költségvetési hiány is fenntarthatatlan, még sokat kell dolgoznunk a csökkentésén. A piacok azt figyelik, hogy folytatjuk-e a reformokat vagy nem, ennek függvényében fognak dönteni” – mondja Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) az elnöke.

Kapcsolódó

Mi az az adósbesorolás, s miért létfontosságú, hogy Románia ne kerüljön a bóvli kategóriába?

Óriási szükségünk van hitelekre, s nagyon nem mindegy, hogy mekkora kamatra. Minél rosszabb egy ország adósságbesorolása, annál nagyobb kamatokat kénytelen fizetni.    

államadósság eladósodás államháztartás hitelminősítés

„Ahhoz, hogy költségvetési konszolidációt hajts végre, politikai stabilitásra és politikai elkötelezettségre van szükség. Politikai bizonytalanság esetén az elkötelezettség és a konszolidációs folyamat megkérdőjeleződik. Akkor pedig a piac reagálni fog: nőnek a hitelköltségek, romlik az árfolyam. Sokkal kisebb lehet a gazdasági növekedés, recesszióba is kerülhetsz. Leronthatják az adósbesorolásodat. Számtalan lehetséges forgatókönyv van” – nyilatkozta Ionuț Dumitrescu, Ilie Bolojan tanácsadója, a Raiffeisen Bank korábbi vezető közgazdásza.

A hazai gazdaság számára tulajdonképpen életmentő, hogy idén 10 milliárd eurót költhetünk az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Ennek azonban az a feltétele, hogy legkésőbb augusztus 31-ig egy sor reformot valósítsunk meg, amelyekhez elengedhetetlen a működőképes kormány, a stabil parlamenti többség. A legfontosabbak az új közalkalmazotti bértörvény elfogadása, az állami vállalatok vezetőségeinek szakmai, nem pedig politikai alapon történő kinevezése, az adóhatóság megreformálása, az adóbehajtás hatékonyságának a növelése. A felsorolt reformok végre nem hajtása egyenként 770-973 millió euró elvesztését vonná maga után. Kizárt, hogy egy elhúzódó kormányválság esetén ezeket határidőre véghez lehetne vinni, eurómilliárdok elúszását kockáztatjuk.

„Húszmilliárd eurót terveztünk be a költségvetésbe uniós forrásokból, vagyis van egy nagy biztonsági zónánk. Ehhez azonban reformokra van szükség, valamint arra, hogy betartsuk az ígéreteinket” – szögezi le a CFA Románia elnöke.