A görög szigetvilágban minden egyes  lakosra száznál több vendégéjszaka jut, míg a leginkább látogatott erdélyi megyében ötnél kevesebb.

2024-ben két olyan uniós régió volt, ahol a vendégéjszakák száma több mint százszorosa volt a lakosságénak, derül ki az Eurostat adataiból. Görögország dél-égei régiójában minden egyes lakosra 126,9 vendégéjszaka jutott, a Jón-szigeteken pedig 103,4.

A dobogó legalsó foka Olaszország alpesi régiójának, Dél-Tirolnak jutott, ahol a mutató értéke 68,9. Görögországnak még egy képviselője van a Top 20-ban, Kréta, ahol tavalyelőtt 55,6 vendégéjszaka jutott egy lakosra.

Némileg meglepő módon a ranglistára a legtöbb régió Ausztriából került fel: Tirol (50,6 vendégéjszaka/lakos), Salzburg (44,1 vendégéjszaka), Karintia (19,9 vendégéjszaka) és Vorarlberg (18,7). Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy, ellentétben a mediterrán régiókkal, ahol az idegenforgalom a nyári hónapokra koncentrálódik, ezek egész évben vonzzák a turistákat.

A toplistán képviselteti magát Horvátország (Dalmácia – 67,5 vendégéjszaka), Spanyolország (Baleári-szigetek – 60, Kanári-szigetek - 44), Portugália (Algarve – 44,5, Madeira – 37,4), Hollandia (Zeelaand – 33,8), Franciaország (Korzika – 30,3), Málta (20,1 vendégéjszaka), Németország (Pomeránia – 18,8) és Ciprus (18,5) is.

Idehaza nincs olyan régió, amelyet megrohannának a turisták. A vendégéjszakák száma 2024-ben Konstanca megyében volt a legnagyobb, 5,564 millió. A tengerparti megyében hozzávetőleg 715 ezren élnek, ami azt jelenti, hogy két évvel ezelőtt 7,78 vendégéjszaka jutott minden egyes lakosra.    

Erdélyben Brassó volt a leglátogatottabb megye 2,823 millió vendégéjszakával. A dél-erdélyi megye népessége 596 ezer fő, vagyis egy lakosra 4,73 vendégéjszaka jut. Ezek európai viszonylatban nagyon szerény értékeknek minősülnek, amelyek hűen tükrözik a hazai idegenforgalom fejletlen voltát.