Magyarországon duplája a kikapcsolódás kedvéért utazók aránya, mint Romániában.

Az uniós tagállamok közül Romániában a legkisebb azok aránya, akik turisztikai céllal utaznak, derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. 2024-ben az uniós polgárok 65 százalékkal utazott kikapcsolódás céljából legalább egy alkalommal, minimum egy éjszakát töltve el egy szálláshelyen, 2,3 százalékkal, 5,7 millióval többen, mint egy évvel korábban. A teljes létszám közel 249 millió fő volt.

Lényegesen kisebb azoknak az aránya, akiknek az utazása legkevesebb 4 vendégéjszakát tett ki, uniós szinten 52 százalék.

A turistáskodást maguknak megengedők aránya Hollandiában (83,6 százalék), Luxemburgban (83,1 százalék) és Finnországban (83 százalék) a legnagyobb. A másik végletet Románia (27,65 százalék), Bulgária (32,5 százalék) és Olaszország (38,7 százalék) képviseli. A nyaralók aránya idehaza az uniós átlagnak kb. a 40 százaléka. A magyarországi utazók aránya duplája a hazainak, 55,76 százalék.

Az egykori szocialista országok közül Csehországban a legnagyobb a turisztikai céllal utazgatók aránya, 75,87 százalék. A turizmus a gazdag nyugat-európai tagállmokban népszerűbb, a kakukktojást Dánia jelenti, ahol ahol a lakosság csupán 64,1 százaléka nyaral.

A többség, a teljes lakosság 31 százaléka, kizárólag belföldön utazott, 25 százalék belföldön és külföldön egyaránt, 10 százalék peedig kizárólag külföldön.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a hazai lakosság 24,7 százaléka belföldön utazott, 2,7 százaléknak külföldi úticélja volt, s 0,2 százalékot tesznek ki azok, akik külföldön és belföldön is jártak.

A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a szóban forgó évben a romániai turisták 9,6 milliárd eurót költöttek el külföldön, 1 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A legtöbben Görögországot, Olaszországot, Bulgáriát, Spanyolországot, Ausztriát, Magyarországot, Németországot és Törökországot keresték fel.