Brassó megyében szinte annyi nagyvállalat működik, mint egész Olténiában, Kolozsváron pedig jóval több.

Tavaly 460,086 milliárd lejt tettek ki az állami bevételek, amiből 175,185 milliárd, vagyis a teljes összeg 38 százaléka 3732 nagyvállalat befizetéseiből jött össze. Ezek a vállalatok az adóhatóság nagy adófizetőkkel foglalkozó igazgatóságához (DGAMC) tartoznak. Romániában 800 ezernél valamivel több cég működik, a szóban forgó 3732 vállalat ennek a létszámnak hozzávetőleg a 0,45 százalékát jelenti.

Az állam ezektől 45,878 milliárd lejt szedett be áfa, 29,864 milliárdot jövedéki adó, 16,823 milliárdot társasági adó, 9,118 milliárdot pedig személyi jövedelemadó formájában, derül ki a DGAMC tavalyi évre vonatkozó jelentéséből. További 13,987 milliárd lejt egészségbiztosítási hozzájárulás, 35,938 milliárdot nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, 22,580 milliárdot pedig más címen fizettek be a nagy adófizetők.

Azt, hogy egy vállalat nagy adófizetőnek minősül-e több kritérium alapján dönti el az adóhatóság, melyek közül az árbevétel csak az egyik. A multik szinte kivétel nélkül ide tartoznak, a többséget azonban hazai tulajdonban levő cégek teszik ki.

Sokat elmond a gazdaság erő területi megoszlásáról, ha megvizsgáljuk a DGAMC portfólióját megyei bontásban. A nagy adófizetők több mint 40 százaléka, 1682 cég Bukarestben van bejegyezve. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a multinacionális vállalatok, csekély számú kivételtől eltekintve, érthető módon a fővárosban vitték a székhelyeiket.

A második helyen Ilfov áll, 275 nagy adófizetővel. Ez egyértelműen Bukarest hatása, Ilfov lévén a főváros vonzáskörzete. Utána azonban két erdélyi megye következik: Kolozsban 171, Temesben pedig 154, nagy adófizető működik. Ezeket Prahova követi 113 nagyvállalattal, majd ismét egy erdélyi megye jön, Brassó, ahol 103 nagy adófizető székel.

Szeben és Arad, ahol 86-86 nagy adófizető van bejegyezve, minimálisan van csak lemaradva Konstanca (89) és Argeș (87) mögött, s Iași (72) is csak épp hogy megelőzi Bihart (70). A magyarlakta megyék közül Szilágyban működik a legkevesebb nagyvállalat, 13. Kovásznában 16 van belőlük, Hargitában 21, Szatmárban 40, Marosban pedig 57.

A legkevesebb nagyvállalatot, mindössze 4-et, Gorj megye adja a gazdaságnak, de nem áll sokkal jobban Mehedinți (7), Teleorman (9), Krassó-Szörény (9), Ialomița (10), Giurgiu (13) és Vaslui (13) sem.

A tőkekoncentráció térségek közti szakadékát jól példázza, hogy Brassó megyében csak hárommal kevesebb nagyvállalat van, mint egész Olténiában, mely öt megyéből áll. Szintén sokatmondó a tény, hogy ha eltekintünk Bukaresttől és vonzáskörzetétől, akkor Erdély több nagyvállalatot ad, mint a teljes Ókirályság, 946-ot 829 ellenében.