Ha működőképes állapotba hoznánk is pár széntüzelésű erőművet, nem lenne hozzá fűtőanyag, mert bezártuk a bányákat, s már bányászok sincsenek.

Egymás után jelentik be a nyugat-európai államok, hogy a zavartalan energiaellátás biztosítása érdekében felfüggesztik a klímaváltozás elleni harcot, újraindítják a széntüzelésű erőműveket. Németország 10 GW összteljesítményű erőművek újbóli beüzemelését tervezi, egyelőre két éves időtartammal. „Szomorú, de egyszerűen szükséges, hogy ebben a helyzetben csökkentsük a gázfogyasztást” – nyilatkozta Robert Habeck, a berlini kormány gazdasági minisztere. A kijelentésnek különösen nagy hangsúlyt ad a tény, hogy Habeck a környezetvédő Zöldek tagja.

Ausztria egy gáztüzelésű erőművet állít át szénre, Görögország pedig növeli a szénkitermelését. Kiriákosz Micotákisz kormányfő bejelentette, hogy 2024-ig 50 százalékkal növelik a lignit kitermelését, a széntüzelésű erőművek korábban tervezett leállításait pedig elhalasztják. Csehország azt tervezi, hogy elhalasztja két erőműnek szénről földgázra való átállítását, ami jövőre volt beütemezve, a holland kormány pedig bejelentette, hogy nem fogja vissza, mint eddig, a szénerőművek termelését.

Románia nem tervez hasonló lépéseket, aminek az oka az, hogy ha akarnánk sem tudnánk újraindítani a leállított széntüzelésű erőműveket.

„A fő különbség köztünk és ezen országok között az, hogy ők már 5-6 éve létrehozták az úgynevezett kapacitás piacot a széntüzelésű erőművek számára. Ez azt feltételezi, hogy a rendszer üzemeltetője biztosítja a tartalékba került, nem termelő erőművek számára a működési költségeket, a karbantartást és a fűtőanyagot. Fel vannak készítve rá, hogy vészhelyzet esetén gyorsan újraindítsák őket. Nálunk a kapacitás piac nem létezik, amikor a minisztériumban voltam megpróbáltam létrehozni, azonban a bürokrácia megölte a projektet” – nyilatkozta Doru Vișan, volt energiaügyi államtitkár, a Hunyad Energetikai Komplexum (CEH) korábbi igazgatója.

Véleménye szerint meg kellene őrizni legalább azt, ami még működik, ez pedig lényegében a hét erőművel rendelkező Olténia Energetikai Központot (CEO) jelenti. Ezek lignitet használnak, melyet a CEO termel ki külszíni fejtéseken.

Ami a feketeszén bányászatával és azzal működő erőművek üzemeltetésével foglalkozó Hunyad Energetikai Komplexumot illeti, az véleménye szerint menthetetlen. „Nincsenek már meg csak a parosényi egységek. A többit bezárták, a bányászokat 52 éves korukban nyugdíjazták, már nem is lenne mit és kivel újraindítani” – mondja Vișan.

A hazai energetikai rendszerben a hőerőművek a teljes beépített kapacitásnak már csak 16,9 százalékát teszik ki, 3092,2 MW-tal. A vízerőművek beépített kapacitása ennek több mint kétszerese. A szél- és a napenergia, melyek teljesen az időjárástól függnek, együttesen 24 százalékot tesznek ki. A vízenergia, mely szintén ki van szolgáltatva az időjárásnak, a valós termelési kapacitás ugyanis a vízhozam függvénye, 36,3 százalékos részesedéssel bír. Jelenleg tehát a hazai energetikai rendszernek kevesebb mint 40 százaléka független teljesen az időjárástól. Az országos helyreállítási tervben a kormány vállalta, hogy 2030-ra Románia teljesen lemond a szén energetikai célú felhasználásáról.