Az első egy minden alapot nélkülöző handabandázás, míg a második megvalósítása nagyrészt politikai akarat kérdése, de nem biztos, hogy jó lenne.

Február végén az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) által rendezett CEO Business Forum nevű rendezvény vendége volt Marcel Ciolacu. A megjelent cégvezetők előtt a miniszterelnök olyan prognózisokkal rukkolt ki, olyan ragyogó jövőt vázolt fel Románia számára, hogy tátott szájjal hallgathatták azok, akik tisztában vannak az ország jelenlegi gazdasági helyzetével.

A kormányfő szerint Románia néhány éven belül a kontinens egyik nagy gazdasági hatalmává válhat. Véleménye szerint négy év alatt, tehát 2028-ra, a bruttó hazai termék (GDP) 500 milliárd euróra emelkedhet. Állítása szerint a kormány ezt éves szinten a GDP 7 százalékával megegyező értékű beruházásokkal kívánja elérni, s ez lesz a célkitűzés az előttünk álló időszakban.

Ciolacu merész kijelentésekre ragadtatta magát a bérezés tekintetében is, hogy 2028-ra 2 ezer eurós bruttó átlagbért és 1200 eurós bruttó minimálbért ígérve.

Csak a számok ne volnának

A „nagy gazdasági hatalom” teljességgel homályos kifejezés, de ennek ellénre is teljesen kizártnak tűnik, hogy néhány éven belül Románia ilyen státusra emelkedne európai viszonylatban, feltéve, hogy adatokban bízunk, nem pedig a miniszterelnök jóstehetségében.

A végleges tavalyi gazdasági adatok sok ország esetében még nem ismertek, a 2022-esek azonban azt mutatják, hogy egyelőre a középmezőnyben tanyázunk, elérhetetlen távolságban az élcsapattól. Tavalyelőtt 285,88 milliárd euro volt a hazai GDP, amivel a 12. helyen álltunk az Európai Unióban.

Ciolacu azonban nem csupán az EU, hanem a kontinens viszonylatában vizionálja Romániát gazdasági nagyhatalomnak, ebben a kontextusban pedig csak a 16. helyet foglaltuk el, Oroszországgal nem számolva. Ez a helyzet akkor sem változik, ha kicsit csalunk, s a mi tavalyi gazdasági teljesítménytünket vetjük össze a többi állam 2022-es GDP-jével.

Közvetlenül előttünk, de azért tisztes távolságban Dánia áll 376,08 milliárd euróval. A mérvadó szakemberektől származó, leginkább optimista becslések szerint Románia GDP-je 485 milliárd dollár lehet 2028-ban, ami euróban 450 milliárd körül van. Ezzel nagy valószínűséggel csak Dániát előznénk meg, mivel Ausztria tavalyelőtt 446,93 milliárd eurónál tartott, s valószínűtlen, hogy öt év alatt ne tornászná fel néhány milliárd euróval a bruttó hazai termékét.

“Nagyon nagy túlzás az, amit Ciolacu mondott. Öt év alatt 38 százalékos, dollárban számított növekedésre lenne szükség. A prognózisok 3,7-3,8 százalékos növekedéssel számolnak, ami akkor is kevés lesz, ha figyelembe vesszük az inflációs- és az árfolyamhatást” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) közgazdász adjunktusa.

Véleménye szerint semmi meglepő nincs a miniszterelnök kijelentéseiben, elvégre „választási kampány van, lehet dobálózni az adatokkal”.

Európa legnagyobb gazdaságai a német, a brit, a francia, az olasz és a spanyol, melyek 2022-es gazdasági teljesítménye 3869,9 és 1327,1 milliárd euró között változott. Az egykori szocialista országok közül Lengyelországé a legnagyobb gazdaság 656,9 milliárd eurós teljesítménnyel, ami a 9. legnagyobb érték a kontinensen.     

A Pénügyminisztérium honlapján az olvasható, hogy 2025-ben 350 milliárd euró lesz az ország GDP-je, ami nagyon valószínűtlen, hogy összejönne, mert két év alatt közel 17 százalékos, euróban számított növekedést feltételez.

Hol marad a termelékenység?

Jelenleg a bruttó minimálbér 670 euró körül van, ahhoz tehát, hogy beteljesüljön Ciolacu jóslata, 2028-ig szinte meg kellene duplázódnia. “Ha egy vállalkozói fórumon a miniszterelnök az átlagbér és a minimálbér növekedéséről beszél, annak egyértelmű üzenete van: ne gyertek, ne fektessetek be, mert nagy bérköltségetek lesz. Ez sem meglepő, mert Romániában a szociáldemokrata kormányok a szakszervezetek szerepét játsszák” – mondja Králik Lóránd.

Hangsúlyozza, az egészséges az, ha a fizetések a termelékenységgel összhangban emelkednek. Románia jelenleg azért vonzó a külföldi befektetők számára, mert a termelékenység viszonylag magas, a bérszint pedig elég alacsony. Ha a kormány lerontja a termelékenység/bér arányt, akkor az akadályozni fogja a tőkebeáramlást, véli a PKE oktatója.

Az erőltetett bérfejlesztésnek egy másik hátulütője is van, ugyanis gerjeszti az inflációt. A kormány azért srófolja fel gyors ütemben a minimálbért, mert ennek köszönhetően garantáltan nőnek a költségvetési bevételek, ráadásul az emberek úgy érzik, hogy több van a zsebükben, amiből politikai tőkét lehet kovácsolni, bár a több pénz nem biztos, hogy nagyobb vásárlóerőt jelent.