Románia a meglévő vasúti hálózat karbantartására és korszerűsítésére sem képes, kétséges, hogy képes lenne megépíteni egy méregdrága új vonalat.

Idén júliusban Bukarestben találkozott a magyar és a román kormányfő. A megbeszélésén többek között a Bukarest és Budapest közti gyorsvasút is szóba került, Orbán Viktor tusványosi beszédében is megemlítette a beruházást. A két miniszterelnök egy évvel korábbi megbeszélésén egyébként szintén téma volt a két fővárost összekötő gyorsvasút.  

Marcel Ciolacut a román sajtó faggatta a bombasztikus tervről, a miniszterelnök pedig a tőle megszokott stílusban válaszolt: „Nem az számít, hogy mennyibe kerül, hanem az (…), hogy ennek a beruházásnak milyen sokszorozó hatása lesz a magyar és a román gazdaságra”.

A két ország közti gyorsvasút terve immár visszatérő motívum a két ország vezetői közti tárgyalásokon. Első alkalommal 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején vetődött fel, a novemberi közös magyar-román kormányülésen alá is írtak egy megállapodást a Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasútról. Az elképzelés szerint a vonal Temesvár térségében lépte volna át a határt, s Dél-Erdélyben haladt volna.

Az évek teltek, s egyáltalán nem meglepő módon, a tervről semmit sem lehetett hallani. Aztán 2018 tavaszán, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Lucian Șova román szállításügyi miniszter, pár nappal később pedig a Szijjártó és bukaresti kollégája, Teodor Meleșcanu találkozóján ismét napirendre került. Előbbivel a Budapest-Bukarest TGV-ről tárgyalt a magyar diplomácia vezetője, míg utóbbival a Budapest és Kolozsvár közti gyorsvasútról.

Azt csak sejteni lehet, hogy utóbbi az előbbinek a része lenne, ami azt jelenti, hogy a nyomvonalat már nem Dél-Erdélyen, hanem Észak-Erdélyen keresztül képzelik el. Akkoriban arról is beszámolt a sajtó, hogy a budapesti kormány 1 milliárd forintot különített el a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányára, 2020-ban pedig kiírták rá a közbeszerzési eljárást. Azóta eltelt közel négy év, de semmit sem lehet tudni a megvalósíthatósági tanulmányról.

A budapesti kormány egyébként nem csak Bukaresttel kötné össze gyorsvasúttal a magyar fővárost, hanem Belgráddal és Varsóval is.

A román szállításügyi tárca 2022-ben két nyomvonal-tervezetet készített. Az első egy teljesen új, 590 kilométeres vasútvonal építésével számol, mely Pitești, Nagyszeben, Kolozsvár és Nagyvárad érintésével érné el a magyar határt. A másik elképzelés szerint a majdani gyorsvasút a már meglévő, korszerűsítés alatt álló, illetve korszerűsítésre váró vasúti infrastruktúrát használná. Románia még hozzá sem kezdett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, állítólag a közeljövőben ki fogják írni rá a közbeszerzési eljárást.

Mi az a TGV?

Tusványosi beszédében Orbán Viktor TGV-ként emlegette a magyar-román gyorsvasutat. A TGV a franciaországi gyorsvasút neve, melyen az elektromos szerelvények 300 km/óra körüli sebességgel közlekednek. Romániában és Magyarországon sem létezik olyan vasúti pálya, melyen akárcsak ezt megközelítő sebességgel haladhatnának a vonatok.

Az idehaza folyamatban levő, csigalassúsággal haladó korszerűsítések eredményeként a szerelvények maximális sebessége 160 km/órára nő majd a modernizált szakaszokon többségén. Kolozsvár és Nagyvárad között egyes szakaszokon, mivel a pálya kanyargós, 120 km/óra lesz a megengedett végsebesség, arról nem is beszélve, hogy nem mindenhol van két sínpár. Teljesen egyértelmű, hogy ha majd nagy nehezen véget érnek a folyamatban levő korszerűsítések, nem fogunk azonnal belevágni ugyanott egy újabba, hogy a pálya megfeleljen a gyorsvasúti műszaki feltételeknek.

Ebből az következik, hogy csak akkor lesz igazi gyorsvasút Budapest és Kolozsvár, illetve Budapest és Bukarest között, hogy ha teljesen új pályát építünk. A Statista adatai szerint a 2014-ben átadott LGV Mediterranean vonal építési költségei kilométerenként 19,7 millió euróra rúgtak. Tíz év alatt a költségek minden bizonnyal számottevően emelkedtek, de, hogy ne essünk túlzásokba, maradjunk a 20 millió eurós értéknél.

A közlekedésügyi tárca által javasolt 590 kilométeres nyomvonal esetén ez közel 12 milliárd eurót, 60 milliárd lejt jelent, ami 12 százaléka annak az összegnek, amit 2014 és 2023 között infrastrukturális beruházásokra költöttünk. Természetesen ez csak az infrastruktúra ára, amire rájön még a szerelvények egyáltalán nem elhanyagolható ára. Ha első lépésben csak Budapest és Kolozsvár között épülne meg a gyorsvasúti vonal, akkor 150 kilométerrel számolva 3 milliárd eurós, 15 milliárd lejes költség terhelné a román felet.

Kapcsolódó

50 km/órával közlekednek Romániában a 120 km/órás sebességre tervezett vonatok

A szerelvények maximális haladási sebességét a vasúti pálya műszaki állapota határozza meg.  

vasút vonat vasútfelújítás

Mindkettő csillagászati összeg, figyelembe véve, hogy Romániának az előttünk álló évtizedben euró tízmilliárdokat kell költenie autópályaépítésre és a meglévő vasúti infrastruktúra korszerűsítésére. Ugyancsak sokmilliárd euróba fog kerülni az áramtermelési kapacitás és az országos áramelosztó hálózat fejlesztése. Mindezekre úgy kell majd előteremtenie a pénzt a kormánynak, hogy közben 2031-re 3 százalékra csökkentse a GDP-arányos költségvetési hiányt, ami idén 7 százalék körül lesz.

Nem elhanyagolható szempont, hogy az Európai Számvevőszék 2018-as jelentése szerint egy gyorsvasút építése csak akkor térül meg, ha évente legalább 9 millió utast szállít. Bukarest és Budapest között ez nehezen teljesíthetőnek tűnik.

Álmok és a sivár valóság

A román kormány a magyartól függetlenül is gondolkodik egy 200 km/órás végsebességű gyorsvasút megépítésén, mert Nagyváradot kötné össze Konstancával. Ennek csak a megvalósíthatósági tanulmánya 120 millió euróba kerülne, a teljes beruházás pedig 17 milliárdba.

„Álmodozunk, miközben az ország a hagyományos vasúti hálózat karbantartására sem képes, s az elmúlt 20 évben pedig nem született meg egy olyan felújítási és korszerűsítési stratégia, mely jelentős előnyökkel járna” – kommentálta a Pro Infrastructură Egyesület a kormány gyorsvasút-tervét. A Budapest-Bukarest gyorsvasút egy újabb álom, de annak igazán szép. Egyszer majd meg is valósulhat, a fiatalabbak talán majd utazhatnak vele.

Meglehet, hogy mielőtt hozzáfognánk a Budapest-Bukarest gyorsvasúthoz, érdemes, s ugyanakkor sokkal olcsóbb lenne vasúttal összekötni Nagyváradot Debrecennel, illetve Temesvárt Szegeddel. Mindkét projektről beszélnek évek óta, a megvalósítás irányában azonban semmiféle előrelépés nem történt.