A Román Nemzeti Banknak vannak eszközei arra, hogy megvédje a lejt az orosz–ukrán katonai konfliktus hatásaitól, de a háború sokat rontott az idei inflációs kilátásokon – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának tagja.

Látványosan gyengültek a középkelet-európai térség devizái – köztük a lej is – az euróhoz képest, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Csakhogy míg a román fizetőeszköz gyengülése március elején leállt, a régió más államaiban, például Csehországban, Lengyelországban, de különösen Magyarországon az euró árfolyama szinte folyamatosan emelkedett. Mi a magyarázata annak, hogy ebben a légkörben a lej „állni tudja a sarat?”

Elöljáróban elmondanám, hogy a Román Nemzeti Banknak a térség többi jegybankjától jelentősen eltérő árfolyam-politikája van: az úgynevezett menedzselt lebegtetés árfolyamrendszerét alkalmazza, miközben a magyar, a lengyel vagy a cseh központi bank teljesen szabadon lebegő árfolyam-politikát folytat. Ha úgy érezte, hogy magasabb a volatilitás, a román jegybank korábban is igyekezett ezt csillapítani. Akár felfele, akár lefele mozdult az árfolyam, mind a két irányba lépett.

Romániában már a 2000-es évektől ez az árfolyam-politika van érvényben, a jegybank pedig az azóta eltelt időszakban nagyon sok tapasztalatot gyűjtött az árfolyam-menedzselésben. A lej stabilitásához hozzájárultak más tényezők is. A portfolio.hu például nagyon helyesen írta a napokban azt, hogy a román devizapiac nem olyan mély, mint a magyar vagy a lengyel, vagyis a tranzakciók volumene relatíve alacsony (ezért a jegybank sokkal kisebb intervenciókkal is meg tudja védeni az árfolyamot – szerk. megj.), és a Román Nemzeti Banknak a devizatartalékai is magasabbak, mint mondjuk a magyar jegybanké.

A térség több központi bankjának évtizedek óta szabadon lebegő árfolyama volt, és szerintem igen nagy kihívás erről nagyon rövid idő alatt áttérni egy másfajta árfolyam-politikára. Azért a hosszú évek alatt felépült a Román Nemzeti Banknak egyfajta kredibilitása, a piac ismeri és alkalmazkodik az árfolyam-politikájához, mert volt ideje ehhez alkalmazkodni.

Lefordíthatom a válaszát úgy, hogy tulajdonképpen az elmúlt napokban a jegybank folyamatosan beavatkozott a pénzpiacon, és ezért maradt stabil a lej árfolyama?

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjaként ezt nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. Ilyesmit nem szoktuk kommentálni, mert el akarjuk kerülni a lej elleni spekulációkat.

Mennyire járult hozzá a lej stabilitásához, hogy az elmúlt hetekben eurómilliárdok érkeztek Romániában az EU helyreállítási alapjából, illetve az a tényező, hogy a GDP-arányos román államadósság relatíve alacsony?

Valóban fegyvertény, hogy az elmúlt időszakban relatív értelemben még több deviza érkezett az országba, ami növelte Románia valutatartalékát, ez ugyanis egy plusz eszköz a befektetők szemében. Minél nagyobb a devizatartalék, annál nagyobb biztonságban van az árfolyam, annál nehezebb mondjuk spekulatív támadást indítani a lej ellen.

A külföldi befektetőknek is szerepük van az árfolyam alakulásában. Ők jönnek, és lehet, hogy másik nap mennek is. Amikor az országba jönnek, eurót, dollárt adnak el és lejt vesznek, ami erősíti a lejt. Viszont a távozásuk éppen ellenkező irányba hat az árfolyamra. Alapvetően egy alacsonyabb államadósság egy ilyen helyzetben pozitívum. Magyarországhoz képest az államadósság terén jobban állunk, de mondjuk Lengyelországhoz, Csehországhoz képest GDP-arányosan mérve nem olyan nagy mértékű a különbség.

A háború pénzpiaci hatásaként az egész világon zuhantak a tőzsdei árfolyamok, viszont a héten látványos korrekciók voltak, többek között a bukaresti értéktőzsdén is, annak ellenére, hogy teljesen bizonytalan a katonai konfliktus kimenetele. Mi a magyarázata a hektikus mozgásoknak?

A XXI. század Európájában azért a pénzpiacok számára is sokkoló a háború, erre a befektetők sem igazán számítottak. Az Ukrajna elleni orosz támadásnak nagyon sok gazdasági hatása van, mert Oroszország energia-nagyhatalom, Európa pedig kiszolgáltatott helyzetbe került. A tőzsdei mozgások teljesen érthetőek, mert egy ilyen háború nagyon át tudja írni a gazdaság pályáját, az inflációs folyamatokat, befolyásolják a gazdasági szereplők jövőjét, nyereségességét. Azt is hozzá kell tenni, hogy a piacok is sokszor túlreagálnak helyzeteket, működik itt is a nyájszellem, a félelem. Ezek a reakciók hasonlatosak ahhoz, mint amikor az emberek a bizonytalanság miatt megrohanják a pénzváltókat, vagy – mint a héten Romániában történt – a benzinkutakat.

A befektetők igyekeznek racionális döntéseket hozni, de azért az érzelmek is szerepet játszanak. Nehéz eligazodni, amikor egyik nap még úgy néz ki, hogy elzárják a gázcsapokat, a másik nap pedig úgy néz ki, hogy azért mégis jön a gáz a vezetékeken. Ez óriási volatilitást, napi változásokat tud generálni a pénzpiacokon. Vannak olyan tőzsdei szereplők, akik hamarabb lépnek, vannak, akik később. Idő kell ahhoz, amíg a piac megtalálja, hogy ebben a környezetben melyek a fundamentálisan is alátámasztott piaci árak: mennyi mondjuk egy ilyen helyzetben egy banknak az értéke. Eltérések is megmutatkoznak a bizonytalanságnak való kitettségben, van olyan vállalat, amelyiket jobban érinti, van olyan, amelyiket kevésbé érinti ez a válság.

Az inflációs előrejelzések már a háború kitörése előtt borúlátóak voltak, áprilisra már két számjegyű inflációt vizionált legutóbb a központi bank. Az orosz–ukrán válság mennyire rontott ezen a perspektíván?

A központi bank február elején tette közzé a legfrissebb inflációs jelentését, amikor még nem számolt egy katonai konfliktus kockázatával. Abban a forgatókönyvben valóban két számjegyű inflációra számítottunk, abból kiindulva, hogy áprilisban hatályukat vesztik az energiaárakat korlátozó és növekedésüket kompenzáló jogszabályok. Az akkori helyzethez képest az infláció szempontjából pozitív változást jelent, hogy időközben kiderült: áprilistól továbbra is megvédi az állam a háztartási fogyasztókat az energiadrágulástól. Ha itt megállt volna a történet, akkor azt hiszem, hogy egy számjegyű inflációnál maradtunk volna. Ám ebben a háborús helyzetben az energiaárak tovább emelkedtek, drágultak a nyersanyagok és a gabona is. Tény, hogy óriási a volatilitás, ha például a hollandiai földgáztőzsdét nézzük, tegnap 300 euró környékén volt, ma pedig ebben a pillanatban, amikor ez az interjú készül, 148 euró környékén van a gáz megawatt-óránkénti ára.

Az árak tehát nagyon gyorsan változnak, de alapvetően az irányukat tekintve az infláció szempontjából felhajtó erejűek. Mivel nagyon nagyok a mozgások, nem mernék számszerű előrejelzésbe bocsátkozni az inflációval kapcsolatban. Várjuk meg, hogy egy kicsit nyugodjanak le a piacok, lássuk, hogyan alakul az ukrajnai helyzet, de nyilvánvaló, hogy ez a háború sokat rontott az inflációs kilátásokon, a gazdasági növekedést pedig lefele húzta.