Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében szervezték meg pénteken az V. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Konferenciát, ahol mások mellett Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának vezetőtanácsi tagja tartott előadást. Beszédében átfogó képet festett a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, az infláció alakulásáról, valamint a globális és hazai kihívásokról.

Bálint Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy hajlamosak vagyunk – rendszerint nem alaptalanul – sötétebben látni a helyzetet, mint amennyire az valójában indokolt. „Ha a közelmúlt gazdasági helyzetére gondolunk – például Romániában vagy Magyarországon – gyakran úgy érezzük, hogy minden rosszul megy, különösen ha csak bizonyos sajtóforrásokra vagy kommentekre támaszkodunk. Ennek a negatív percepciónak van alapja, de fontos megérteni, hogy számos nehézség mellett is vannak fejlődési lehetőségek” – mondta.

A szakember rámutatott, hogy ha az elmúlt 160 év első 130–140 évében az ország fejlettségi szintje a nyugat-európai átlag 20 és 40 százaléka között mozgott, az elmúlt két-két és fél évtizedben valami megváltozott: Románia gazdasági fejlettsége felkapaszkodott a nyugat-európai átlag 60–70 százalékára. A fejlődés tehát mérhető. „Hallottam már azt az érvet, hogy »a GDP-t nem lehet megenni«, de a GDP jelentős részét az élelmiszeripar és a hozzáadott érték adja. Persze vannak problémák ezzel a mutatóval, de azt mindenképp jelzi, hogy Románia és a régió érezhetően előrelépett az elmúlt évtizedekben” – hangsúlyozta az előadó.

Gazdasági növekedés és társadalmi percepció

Bálint Csaba szerint Romániában a nettó minimálbér euróban számolva körülbelül 500 euró, míg az átlagbér 1 000 euró körül van. Fontos megjegyezni, hogy a bérek eloszlása nem egyenletes; a legtöbb dolgozó ebben az 500–1000 eurós tartományban található. A 2000-es évek elején Romániában a bruttó bér euróban számolva körülbelül 3000 euró volt évente. „Ha ebből levonjuk az adókat, akkor is jelentős növekedést láthatunk az elmúlt két évtizedben. Még ha időnként nehéznek is érezzük a jelenlegi helyzetet – és valóban sok kihívással kell szembenézni –, érdemes hangsúlyozni, hogy komoly fejlődés történt” – nyomatékosította.

Közölte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatóival készítettek egy elemzést, amely megmutatja, hogy a fejlődés Románián belül nagyon eltérő. A bruttó hazai terméket (GDP) és a béreket tekintve a nagyvárosok – Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Brassó – sokkal magasabb értékeket mutatnak, míg a keleti és a déli régiók jelentősen le vannak maradva. Az országon belüli gazdasági különbségek Magyarországhoz, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is nagyobbak.

A lakosság egy főre jutó nettó pénzügyi vagyona tekintetében azonban Románia lemaradásban van: ez az érték Romániában körülbelül 10 ezer euró, míg Lengyelországban 15 ezer, Magyarországon 20–25 ezer, Csehországban pedig 30 ezer euró körül mozog. Ez azt mutatja, hogy bár a fizetések tekintetében Románia kezd felzárkózni a régióhoz, a vagyonmutatókat vizsgálva még jelentős a lemaradás.

Gazdasági növekedés és fejlődés

A gazdasági siker képlete valójában nagyon egyszerű. Az egyik oldalon ott van a GDP, vagyis az, amit megtermelünk, amit előállítunk. Ehhez pedig két alapvető tényező szükséges – nemcsak makrogazdasági, hanem mikroszinten is:

• Munkaerő – Legyen elérhető munkaerő, amely dolgozni tud, hiszen termelés nincs emberi erőforrás nélkül. Az elv egyszerű: minél több ledolgozott munkaóra, annál nagyobb gazdasági teljesítmény.
• Termelékenység – Nemcsak az számít, hányan dolgoznak, hanem az is, hogy milyen hatékonyan végzik a munkájukat. A hatékonyság javításához két kulcstényező szükséges:
  • Tőke – Van-e elegendő infrastruktúra, gyárak, gépek, számítógépek, traktorok?
  • Technológiai fejlődés – Ez nemcsak csúcstechnológiát jelent, hanem általános tudást és menedzsmentismereteket is.

Ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható növekedést érjünk el, nemcsak a munkaerő számít, hanem az is, hogy milyen környezetet és lehetőségeket biztosítunk számára – tette hozzá Bálint Csaba.

Mi várható?

A tavalyi év végleges adatai még nem állnak rendelkezésre, de az elemzői konszenzus 1,3 százalékos növekedéssel számol, ami továbbra is optimistának tűnik. A Román Nemzeti Bank nem ad ki gazdasági növekedési előrejelzést, de például a Babeș–Bolyai Tudományegyetem minimum 1 százalékos növekedést vár, így az 1,3 százalékos becslés is kissé derűlátónak tűnik.

Az alapforgatókönyv szerint – amely a piac több mint 30–40 elemzőjének előrejelzéseire támaszkodik – idén várhatóan gyorsulás következik be, a pénzügyminisztérium hivatalos becslése 2,5 százalék, míg az elemzői konszenzus 2,6 százalék.

„Összességében azonban Románia hagyományosan 3–4 százalékos gazdasági növekedést szokott produkálni, amihez képest a tavalyi év, az idei év, és valószínűleg a 2026-os év is gyengébb lesz” – tette hozzá az előadó.

Bálint Csaba figyelmeztetett: a költségvetési hiány magas, a külkereskedelmi mérleg is jelentős deficitet mutat, és a kettő szorosan összefügg. Ezért elengedhetetlen a költségvetési hiány csökkentése.

A szakember végül a gazdasági siker képletét is megosztotta a hallgatósággal: kemény munka, hatékonyság és stabilitás. A mesterséges intelligencia új kihívásokat és lehetőségeket hoz, amelyekre fel kell készülni – tette hozzá.