Az orosz gazdaságot a hadiipar pörgeti, a Kreml idén a hadseregre fordítja a központi költségvetés mintegy 40 százalékát.

Az első nyugati gazdasági szankciók életbe léptetése óta folyamatosan sulykolja a Kreml-párti propaganda, hogy a büntetőintézkedések hatástalanok, az orosz gazdaság, köszöni szépen, jól van, sőt, virul.

A túlzott oroszbarátsággal nem vádolható Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisa szerint idén várhatóan 2,6 százalékkal nő az orosz GDP, minden bizonnyal meghaladja majd az EU gazdaságának a bővülését. Ennek a növekedésnek azonban a fő motorja éppen a háború, mely elképesztő költségekkel jár.

Szakértői vélemények szerint az invázió kezdete óta Oroszország 211 milliárd dollárt költött az Ukrajnában harcoló csapatok felszerelésére és fenntartására, s több tízmilliárdot veszített a visszamondott vagy elhalasztott fegyvereladások miatt. Az ukrajnai háború minden egyes napjának a költségei százmillió dolláros nagyságrendűek, ezeket a kiadásokat pedig az orosz központi költségvetésből fedezik. A 211 milliárd dolláros hadikiadás azonban a GDP-t hizlalja, papíron egy bővülő gazdaság illúzióját kelti.

A Kreml titokban tartja a pontos költségvetési adatokat, azonban szakértői vélemények szerint Putyinék idén a központi költségvetés mintegy 40 százalékát fordítják katonai kiadásokra. Ez az orosz GDP kb. 8 százalékának felel meg, ami egy elképesztően magas arány. Ez a pénz lőszer, páncélosok, aknák és más hadianyag formájában kerül ki az ukrajnai frontra, ahol aztán bámulatos gyorsasággal ócskavassá változik.

A hadigazdaság tehát a GDP kiszámításának módszertana szerint valóban növekedést produkál, azonban irtózatos áron, ugyanis létfontosságú forrásokat von el más gazdasági területektől, de az oktatástól, az egészségügytől és a szociális ellátórendszertől is. „A haditermelés elvonja a tőkét a civil ágazatoktól, melyek a fejlett gazdaságokban a hosszú távú fejlődés alapját jelentik” – olvasható a finn nemzeti bank jelentésében.

Az orosz katonai kiadások jelenleg nagyjából ugyanazon a szinten vannak, mint a Szovjetunió utolsó éveiben, hívja fel a figyelmet Faisal Islam közgazdász, a BBC gazdasági szerkesztője. A Szovjetunió a 80-as években anélkül vesztette el a fegyverkezési versenyt, hogy közvetlen katonai konfrontációba bonyolódott volna a NATO-val. A vereség oka az volt, hogy a szovjet gazdaság képtelennek bizonyult a fegyverkezési hajsza finanszírozására.

Nulla beruházás, kevés csúcstechnológia

A Moszkvából vezérelt propagandagépezet egyik kedvenc mantrája, hogy a nyugati szankciók hatástalanságát leginkább az olajpiacon láthatjuk, az oroszok ugyanis több kőolajat adnak el, mint korábban, ráadásul a szankciós ársapkánál valamivel drágábban. Ez igaz, azonban a nyugati embargó miatt az orosz kőolajat jelenleg távolabbi országokba, s kedvezőtlenebb feltételek mellett, tehát nagyobb költséggel és alacsonyabb áron értékesítik, mint a háború előtt, ami súlyosan érinti a költségvetést, melynek az olajexport a fő bevételi forrása.

„Azt akarjuk, hogy növeljük az oroszok költségeit, hogy kevesebb pénzük maradjon az Ukrajna elleni háborújukra” – mondta Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes 2023 júliusában a szankciókról. Ez mostanáig sikerült is.

A Yale Egyetem két kutatója, Jeffrey Sonnefeld és  Steven Tian szerint az orosz gazdaság több fronton is megszenvedi a háborút, aminek hosszú távú kihatásai lesznek: minimum félmillió, egyes források szerint 1 millió ember, köztük sok jól képzett szakember hagyta el az országot, a katonai behívó elől menekülve; rengeteg magántőke hagyta el az országot, beszűkültek a céges finanszírozási lehetőségek; nehezen jut hozzá nyugati technológiákhoz, ami egy sor iparág fejlődését vissza fogja vetni; szinte teljesen eltűntek a külföldi befektetések.