A nyerstej jelenlegi felvásárlási ára a termelési költségeket sem fedezi, nyereségről szó sem lehet.

Az Európai Unió valamennyi tagállama közül Romániában a legkisebb az egy tehénre eső tejtermelés, írja az economica.net. Az Eurostat adatai szerint Romániában egy szarvasmarha átlagban 3362 liter tejet ad egy év alatt. Az ágazat hazai színvonaláról mindent elmond, hogy Dániában 10 097 liter megtermelt tej jut minden egyes marhára, Észtországban pedig 10 020 liter.

A hazai hozamnál még a bolgár is magasabb, ott ugyanis átlagosan 3628 liter tejet adnak a tehenek. Az Európai Unióban megtermelt nyers tej közel kétharmadát öt tagállam adja: Németország (20,9 százalék), Franciaország, Hollandia, Lengyelország és Olaszország.

Az ágazat az elmúlt években is súlyos gondokkal küzdött, amire idén rátett a szárazság, illetve az ebből adódó takarmányhiány és a magas infláció.

„Eladjuk a farmot, mert nagyok a takarmánnyal kapcsolatos kiadások, a nyerstej ára pedig nagyon alacsony. A mi vidékünkön 1,65 lejért veszik át literjét, ami a költségek harmadát sem fedezi. Nem éri meg teheneket tartani, mert kicsi a szubvenció, a kormány érdeklődése az ágazat iránt pedig nulla. A feldolgozók tudják, hogy nincs mit csináljunk a tejjel, ezért alacsonyan tartják a felvásárlási árat” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak egy 11 szarvasmarhát tartó máramarosi gazda.

Más vidékeken a feldolgozók akár 2,7 lejt is megadnak a nyerstej literjéért, azonban még ez is kevés, mivel nagyon megugrottak a termelési költségek. „Az aszály miatt nincs elegendő és megfelelő minőségű takarmány az állatok számára. Ez kívül még ott van az áram és a gáz drágulása, a fejési költségek növekedése. A takarmánnyal kapcsolatos kiadások legalább 50 százalékkal nőttek idén” – Dimitrie Muscă, a kürtösi Combinatul Agroindustrial tulajdonosa. Elmondása szerint tőle 2,5 lejért veszik át a feldolgozók a tej literjét, miközben a Lengyelországból és Magyarországról származó alapanyagért 2,8-3 lej/litert is fizetnek.

Az ágazat minden problémája a nem megfelelő szubvencionálásra vezethető vissza, véli Ionuț Costin Lupu, a 60 tenyésztőt tömörítő HolsteinRo egyesület elnöke. Elmondása szerint Románia már 2020-ban bevezethette volna a nyugat-európai szintet megközelítő mértékű állami támogatást, azonban erre a mai napig nem került sor. „A fő problémánk az, hogy nem adják meg nekünk az esélyt, hogy korrekt módon versenyezhessünk a nyugat-európai tenyésztőkkel” – nyilatkozta a gazda, hozzátéve, hogy míg Magyarországon 806 euró az egy szarvasmarha után fizetett szubvenció, addig nálunk csak 150 euró. Ez az oka annak, hogy Romániától eltérően, Magyarország nem csak a belső szükségletet kielégítő mennyiségű nyerstejet termel, hanem exportálni is tud.