Egyre több romániai adófizető fordul különféle chatbotokhoz adózással kapcsolatos kérdésekkel, jogszabályok értelmezésével vagy konkrét döntések előkészítésével. A mesterséges intelligencia (AI) által adott válaszok, bár rendkívül meggyőzőek és professzionálisnak tűnnek, könnyen tévesnek bizonyulhatnak, és adóellenőrzéshez, késedelmi kamatokhoz vagy komolyabb pénzügyi veszteséghez vezethetnek.

A felületes tanácsok súlyos következményeit jól szemlélteti az a külföldi brókeren keresztül befektető adózó esete, aki egy hibás AI-válasz miatt 55%-os pótlékkal szembesült, vagy annak a magánszemélynek a példája, akinek az Írországból származó osztalékánál hagyta figyelmen kívül a rendszer a kettős adóztatásról szóló egyezményt.

A felelősségvállalás és a biztosítás védelme

„A probléma az, hogy a chatbot – bármelyik platformról is legyen szó – nem vállal felelősséget egy hibás válasz következményeiért, míg mi, szakemberek felelősséget vállalunk az általunk adott szakmai válaszokért és javaslatokért. Adózási kérdésekben rendkívül fontos, hogy ki áll a válaszok mögött” – mutatott rá a Maszol megkeresésére Debreczeni László adószakértő.

A szakember hangsúlyozza: az AI jó kiindulópont lehet az alaptájékozódásra, és számos területen hasznos, de konkrét adózási döntések előtt érdemes szakemberrel egyeztetni.

„Amikor pénzügyi kár keletkezhet, azt kell szem előtt tartani, hogy aki tanácsot ad, vállalja-e azért a felelősséget. Az adótanácsadóknak és könyvelőknek kötelező módon van felelősségbiztosításuk. Noha a jogszabály által előírt kötelező szint alacsony, mi kiemelten figyelünk arra, hogy olyan biztosítást kössünk, amely teljes egészében lefedi a tevékenységünk kockázatait. A vállalkozóknak meg kell érteniük: akkor van baj, amikor baj van. Utólag már hiába nézzük a szerződést, hogy mekkora a felelősségbiztosítás, akkor már késő gondolkodni” – fejtette ki Debreczeni László.

Egy vállalati könyvelő vagy belső munkatárs korlátozottan, legfeljebb öt minimálbér értékében felel, ha pénzügyi kárt okoz a cégnek, és azt is csak abban az esetben, ha elismeri a tévedését. Ez az összeg elenyésző egy több százezer eurós kár mellett.

„Van egy szint, amikor külsős szakembert érdemes felkérni a felelősségvállalásra. Ez a biztonság ára, hogy nyugodtan aludhassunk, mert tudjuk: ha baj van, kapunk kártérítést. A magánszemélyeknek is azt javaslom, mérlegeljék, mennyi pénz forog kockán. Minél kisebb az összeg, annál alacsonyabb a kockázat. Egyébként az AI maga is minden válaszában jelzi, hogy tévedhet, és szakértővel való konzultációt javasol” – tette hozzá az adószakértő.

Többéves elmaradások és súlyos bírságok a hiányos AI-tanácsok miatt

Az mesterséges intelligencia különösen akkor válik kockázatossá, amikor a tények elemzését, a dokumentumok vizsgálatát és a helyes adójogi besorolást helyettesíti. Mivel a chatbotok habozás és gondolkodás nélkül válaszolnak, nem mérlegelik, hogy az adott helyzet esetleg jóval bonyolultabb-e az alapkérdésnél.

„Az AI hasznos lehet tájékozódásra, de kockázatossá válik, amikor a tények elemzését, a dokumentumok vizsgálatát és a helyes adójogi besorolást helyettesíti. Minden egyszerű kérdésekkel kezdődik: az AI kifogástalanul, habozás és gondolkodás nélkül válaszol, nem mérlegelve, hogy az adott helyzet esetleg bonyolultabb-e, mint a puszta kérdés. És itt kezdődik a probléma” – idézi Ioana Dragu adótanácsadó, a Think People menedzserének nyilatkozatát a HotNews.

A szakember egy konkrét, közelmúltbeli példát is megosztott: egy adózó, aki külföldi brókeren keresztül fektetett be, az AI válasza alapján azt feltételezte, hogy az adót a bróker automatikusan levonta.

A nem rezidens bróker azonban nem tartozik a romániai forrásadó-levonási rendszer hatálya alá, így az adózó kötelessége lett volna a jövedelem bevallása az egységes adóbevallásban (Declarația Unică). A mulasztásra csak 4–5 évvel később derült fény, amikor az adóhatóság hivatalból adómegállapító határozatot hozott, és 55%-os mértékű kamatot, valamint késedelmi pótlékot számolt fel.

Alida Dragotă, a cég tanácsadója a külföldről származó osztalékok esetét emelte ki mint olyan területet, amelyet a chatbotok hajlamosak leegyszerűsíteni, figyelmen kívül hagyva a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket.

Példaként említette, hogy egy Írországból származó osztalék után például 25% adót vontak le külföldön, ám az adózó utólag szembesült azzal, hogy Románia a kétoldalú egyezmény alapján ennek csak 3%-át ismeri el, a különbözetet pedig itthon is meg kell fizetni.

„Egy hibás tanács nem csupán pénzbe kerül. A kamatok és pótlékok mellett az adózónak időt kell fordítania az önellenőrző bevallások benyújtására, adminisztratív stresszel kell számolnia, a vállalatok esetében pedig reputációs kockázat is felmerül. Sokszor drágább helyrehozni a hibát, mint megelőzni” – hívta fel a figyelmet Alida Dragotă.