A szürke gazdaság kapott egy hatalmas „gyomrost”, jellemezte Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó az idén életbe lépett, a vállalkozásokat érintő jogszabályi változásokat.

A szakértő a Maszol megkeresésére leszögezte, jelentős jogszabályi változások léptek életbe, melyeket a 239/2025-ös törvény, vagyis a „második intézkedéscsomagként” ismert jogszabály, valamint a 89/2025-ös sürgősségi kormányrendelet, közismert nevén a „kisvonat”, vagy „saláta-rendelet” tartalmaz. Az új szabályok jelentős változásokat hoznak a vállalkozások működésében, az adózásban, a munkaügyi szabályozásban, valamint az állami ellenőrzések területén.

A második intézkedéscsomag útja hosszadalmas volt, az alkotmánybíróság visszaküldte, újra elfogadták, végül már az elmúlt év december 18-án sok eleme életbe lépett, mutatott rá Debreczeni László. Kifejtette, a vállalkozásokra vonatkozó rendelkezésekkel „a szürke gazdaság kapott egy hatalmas gyomrost”, a teljesen feketén működőkre nincs hatással, viszont azokat ellehetetleníti, akik „szürke zónában” mozognak, tehát valamilyen jogi formában próbálják a tevékenység egy részét feketén működtetni, készpénzzel zsonglőrködnek.

„A tisztességes vállalkozóknak jó hír, hogy a csomag olyan eszközöket és szigorításokat vet be, melyekkel a szürke zónában ügyeskedni próbálók tevékenységét fogja megnehezíteni” – összegezte Debreczeni László.   

A kiskapukat bezárják

Az adószakértő példaként említette, hogy megnehezítik a veszteséges cégek tulajdonosainak a cég meghitelezését. Több mint harminc éve, amióta létezik a kereskedelmi társaságok törvénye, ha a saját tőke a törzstőke ötven százalék alá esett, el kellett döntse a tulajdonos, hogy törzstőkét emel, tőkésíti a céget, hogy a mutatói átmenjenek pozitív tartományba. Viszont ennek az előírásnak nem volt semmilyen adminisztratív büntetése. Ezt a gyakorlatot most megnehezítik: bevezették a büntetést, ha nem növelik a törzstőkét, a veszteséges cégek nem adhatnak vissza tagi hitelt, ha mégis megteszik és csődbe mennek, a tulajdonos a személyes vagyonával felel. Ha kiderül, hogy például a cég egymillió lej tagi hitelt utalt vissza a tulajdonosnak, akkor eddig a szintig kell felelősséget vállalni, és nem a törzstőke értékében.

„Tehát büntetnek, és megnövelték a tulajdonos felelősségét. Sokan azért bírálják ezt az intézkedést, mert szembemegy a korlátolt felelősségű társaságok szellemével, ha megnövelik a tulajdonos felelősségét, viszont a tisztességesen működő vállalkozások ebből semmit nem éreznek meg, nem lesz nagyobb a tulajdonos felelőssége, ha a mutatók rendben vannak. Persze, mindig lehet egy ilyen szigorításnak járulékos áldozata, olyan cégek, melyek konjunktúra miatt veszteségesek” – részletezte a szakértő.   

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törzstőke minimális szintjét ötezer lejre emelték, ennek nincs más jelentősége, csak jobban megerősítik a felelősségvállalás intézményét a vállalkozókban.

Továbbá megszüntették az állam felé adósságot felhalmozó cégek adásvételének lehetőségét, az ilyen cégek többségi tulajdonát csak abban az esetben lehet eladni, ha a cég törleszti az adósságot, vagy ha a vásárló/cég garanciát képez az adóhivatal fele, banki garancialevéllel, vagy lekötött pénzzel az állami kincstárban. „Ez azt a gyakorlatot próbálja visszaszorítani, hogy egy cég óriási állami tartozást halmozott fel, majd átírták például egy szíriai állampolgár nevére, és az állam így hoppon maradt” – részletezte Debreczeni László.

Figyelem! – Minden cégnek kötelező a „kártyaolvasó”

Eddig az ötvenezer lejes évi forgalom alatt nem volt kötelező a kártyaolvasó, de ezt a kivételt eltörölték, hívta fel a figyelmet Debreczeni László. Hozzátette, mostantól, minden egyes cég –    függetlenül attól, hogy nincs fizikai személy ügyfele –  kötelező módon kell biztosítsa a bankkártyás fizetés lehetőségét. Ugyanakkor megváltozott a kártyaolvasó fogalma, most már „korszerű fizetési eszköznek” nevezik, rengeteg olyan applikáció van, amely lehetővé teszi, hogy a mobiltelefon kártyaolvasóként működjön.

A módosítást viszont sokan félreértik, arra gondolva, hogy ha nincs fizikai személy ügyfelük, nincs szükség kártyaolvasóra. A cégek 99,9 százalékára viszont érvényes, hiszen ha van egyetlen készpénzes tranzakciója, már köteles biztosítani a bankkártyás fizetés lehetőségét. „Ez egy óriási felkiáltójel, hiszen a büntetés húszezer és ötvenezer lej között van. Egyetlen kivétel van, ha minden tranzakció bevétel és kifizetés bankon keresztül történik, és nincs egyetlen készpénzes tranzakció sem” – részletezte a szakértő.

Arra is kitért, minden cégnek kell legyen bankszámlája, különben inaktiválják. Az új cégek hatvan napon belül kell bankszámlát nyissanak.

Félelmetes bírságok a feketemunkáért

A feketemunkát drasztikusan büntetik, húszezer lejről negyvenezer lejre emelték az egy feketén foglalkoztatott személy esetén kirótt büntetést. A maximum büntetést felvitték egymillió lejig, vagyis 25 feketén foglalkoztatott személyig bírságolnak, részletezte Debreczeni László.   

Arra is kitért, a multinacionális cégeket megszorongatják, drasztikuson limitálták az anyacégek és a leányvállalatok közötti a szerzői jogdíjakat, a menedzsment és tanácsadási költségeket, hogy ne tudják külföldre menekíteni a pénzeket. Így függetlenül a piaci ártól a meghatározott összegnél többet nem ismernek el, ebből valószínű folyik be pluszadó az államkasszába.

Lényeges még, hogy a tőzsdei nyereségek adózása megváltozott: 1 százalékról 3 százalékra, ha a részvényeket egy év után adják el, és 3 százalékról 6 százalékra, ha egy éven belül adják el.

A mikroadó 1 százalék marad, 3 százalék volt ugyan a hatvanezer eurós forgalomnál nagyobbat megvalósítók mikrovállalkozások esetében, de ettől eltekintettek, marad az 1 százalék 100 ezer euróig.

Debreczeni László ugyanakkor bosszantónak tartja, hogy az e-számla feltöltésének határidejét öt naptári napról öt munkanapra módosították, mert sok cégvezető panaszkodott, hogy a szabadnapokon nehézkes feltölteni a számlákat a rendszerbe. „Nem ezt kellett volna módosítani, hanem eltörölni a határidőt. Ha nincs határidő, ahogy a számlát kiállítják, az adóhivatal azonnal látja, akkor nincs lehetőség adóelkerülésre, a számlázás valós időben megy, nem »felvételről«. Ha akarunk a feketegazdasággal valamit kezdeni, akkor nem hátrafelé kell menni, hanem haladni előre” – szögezte le az adószakértő.   

Debreczeni László összegezte a második intézkedéscsomag és a „kisvonat-rendelet” által bevezetett, a vállalkozókat érintő módosításokat.

A fiskális eljárási törvénykönyv módosításai értelmében 2026. január 1-jétől inaktívvá válik minden olyan társaság, amely nem rendelkezik bankszámlával vagy nem nyújtotta be pénzügyi beszámolóit. Az inaktívvá vált és később sem reaktivált cégeket feloszlatják, felszámolják és törlik a cégjegyzékből.

Az adófizetési részletfizetés feltételei is szigorodnak: a jövőben kötelező lesz kezességi szerződést bemutatni a társaság tulajdonosaival, azaz a tényleges kedvezményezettekkel. Amennyiben a részletek megfizetése elmarad, a tulajdonosok személyes vagyonukkal azonnal felelőssé válnak. Az egyszerűsített részletfizetés felső határát magánszemélyek esetében 100 ezer lejben, jogi személyeknél 400 ezer lejben maximálják. Emellett létrejön egy online árverési platform is, amelyen a pénzügyi hatóság által lefoglalt nagy értékű ingóságokat és ingatlanokat értékesítik.

Mint fentebb írtuk, a modern fizetési eszközök használata terén megszűnik az eddigi kivétel, amely szerint az évi 50 ezer lej alatti forgalmú kisvállalkozások mentesültek a POS-terminál felszerelése alól. A jövőben minden kereskedelmi társaságnak – még azoknak is, amelyek kizárólag jogi személyekkel állnak kapcsolatban – biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét bankkártyával vagy mobilalkalmazásokon keresztül. A szabály be nem tartása 20–50 ezer lejes bírságot von maga után. Kivételt csak azok a cégek képeznek, amelyek teljes mértékben banki átutalásokon keresztül működnek, készpénzforgalom nélkül.

A tőkeminimum szabályai is változnak. Azoknak a társaságoknak, amelyek 2024-ben meghaladták a 400 ezer lejes árbevételt, 2025. december 18-tól legalább 5 000 lejes jegyzett tőkével kell rendelkezniük. A meglévő kft-eknek ezt legkésőbb 2027. december 18-ig kell teljesíteniük, ellenkező esetben bárki, illetve a cégbíróság is kérheti a társaság feloszlatását. Az újonnan alapított cégek minimális jegyzett tőkéje 500 lej lesz.

A társasági törvény módosításai tiltják az osztalék előrehozott kifizetését, amelyet tulajdonosi kölcsönnek álcáznak. Amennyiben a cég saját tőkéje a jegyzett tőke 50 százaléka alá csökken, nem fizethet vissza tulajdonosi kölcsönöket és nem oszthat osztalékot. A szabályok megszegése 10 000 és 200 000 lej közötti bírságot von maga után, a jogosulatlanul kifizetett összegekért pedig a tulajdonosok egyetemlegesen felelnek. Ha a saját tőkét nem állítják helyre, a tulajdonosi kölcsönöket kötelezően jegyzett tőkévé kell alakítani, ellenkező esetben akár 300 ezer lejes bírság is kiszabható.

Az adótörvény módosításai szerint szűkül a külföldi kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett menedzsment-, tanácsadási és szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos szolgáltatások költségelszámolása. A tőzsdei értékpapírokból származó nyereség adókulcsa emelkedik, a kriptovaluta-nyereség adója pedig 10 százalékról 16 százalékra nő. A CASS járulék felső plafonja 72 minimálbérre emelkedik az engedélyezett természetes személyek esetében.

Január 1-jétől 25 lejes logisztikai díjat vezetnek be az Európai Unión kívülről érkező, 150 euró alatti értékű csomagokra. A díjat a külföldi eladó, a feladó vagy a közvetítő köteles megfizetni.

A „kisvonat” rendelet értelmében 2027-től megszűnik a minimális forgalmi adó és az építményadó, az e-Factura rendszerben pedig a számlák feltöltési határideje munkanapokra módosul.
Az új szabályozás célja az állami bevételek növelése, az adóelkerülés visszaszorítása, valamint a vállalkozások működésének szigorúbb ellenőrzése, miközben az állami hatóságok – az adóhatóság, a vámhatóság és a munkaügyi felügyelet – testkamerákat is használhatnak az ellenőrzések során, az érintettek beleegyezése nélkül.