Döbbenetes bírságokkal ösztönöznék az adóbefizetést, pedig kétséges a hatékonysága

Három pilléren nyugszik a kormány adócsomagja: az Adótörvénykönyv módosítása, a közintézmények költséghatékonysága és az adóbehajtás ösztönzése. Ebből a legszomorúbb a bírságok durva növelése, a törvényhozók még mindig úgy gondolják, hogy büntetésekkel lehet rávenni a cégeket a fegyelmezettebb adózásra, holott igencsak kétséges, hogy ez működni fog, szögezte le a Maszol megkeresésére Debreczeni László adószakértő.

Kifejtette, az Adótörvénykönyv leglényegesebb módosításai, hogy az építkezésben, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az IT-szektorban csökkennek vagy megszűnnek az adókedvezmények, a mikrovállalkozások esetében a 60 ezer eurós évi forgalom felett, valamint az IT, a vendéglátóipar, és az egészségügy területén megjelenik a 3 százalékos adókulcs, a jelenlegi 1 százalék helyett. Az áfát minimálisan módosították, a változások lényegében nem nagy horderejűek.

Debreczeni László a Kovászna megyei RMKT rendezvényén | Fotók: Cont-Exp Facebook oldala

Ami viszont, sokkal vészesebb, hogy megnövekedtek a bírságok, sőt korlátozták annak a lehetőségét, hogy bizonyos határidőn belül a pénzbüntetés minimumának a felét be lehessen fizetni, hívta fel a figyelmet az adótanácsadó.

A legtisztességesebb vállalkozó is büntethetővé válhat

Rámutatott, a kasszagépek törvénye alapján, akár százezer lejes bírságot is kiróhatnak arra a vállalkozóra, aki elmulasztja azt használni. Előfordulhat, hogy az alkalmazott próbál meg csalni, nem üt be a pénztárgépben néhány eladást, hogy este, zárás után majd hazaviszi a pénzt, ilyen esetben a vétlen munkaadója hatalmas, százezer lejes bírságot kockáztat. Az alkalmazott ugyan szintén büntethető, ám esetében a bírság ezertől-kétezer lejig terjed.

A pénztárgép használatának elmulasztásáért eddig figyelmeztetést is kiróhatott az adóellenőr, ám ezt az enyhe megrovást kivették a lehetőségek közül, azzal érvelve, hogy a borravaló hivatalosításával semmi nem indokolja, hogy plusz pénz legyen a kasszába, minden bevételre lehet nyugtát adni, vagyis nem lehet különbség a készpénzösszeg és a pénztárgépben megjelenő jövedelem között.

Illusztráció: Pixabay

Viszont nem vették figyelembe a mindennapokban gyakran előforduló helyzeteket, hogy az aprót gyakran otthagyják a vásárlók. Ha csak néhányan otthagynak a nap folyamán pár banit, máris megmutatkozik a különbség, és a vállalkozás büntethető, hívta fel a figyelmet az adószakértő. Rámutatott, ezzel az a gond, hogy a legtisztességesebb vállalkozó is büntethetővé válhat, és a bírságok óriásiak.

A durva bírságok soha nincsenek akkora hatással az adóbehajtásra, mint ahogy a törvényhozók gondolják, nem életszerű, hogy a feketén, szürkén tevékenykedők azonnal abbahagyják ezt, viszont a tisztességesek tévedések, kisebb vétségek esetén is ráfáznak, részletezte Debreczeni László. 

Az e-számla azoknak kihívás, akik még kézzel írottat állítanak ki

Az e-számla vállalkozások közötti használata rendet hozhat ugyan, de félő, hogy visszakozni fognak, és mégsem vezetik be, vagy elhalasztják a nem használata esetén kiróható bírságot, arra hivatkozva, hogy a vidéki boltok nem tudnak e-számlát kiadni és fogadni. Sok helyen még mindig kézzel írják a számlát, esetükben az e-számla használata egyből három lépcsőfok megugrását jelenti: hozzá kell szokniuk, hogy rendszerben állítják ki, be kell szerezzék az elektronikus aláírást, és gondoskodniuk kell, hogy a számla bejut a e-rendszerbe.

„Ez egy jó kezdőlépés a digitalizáció fele, már két éve készítgetik, így a könyvelési programok jól tudják kezelni. Valójában, amikor elindul a cégek közötti e-számlázás, ugyanúgy állítják ki a számlát mint eddig egy akármilyen könyvelési programmal, egyszerű beállítás kérdése lesz, hogy a háttérben futó program eljuttatja azt a pénzügyminisztérium szerverén keresztül az adóhivatalhoz is” – fejtette ki az adószakértő. Hozzátette, mindez egyáltalán nem bonyolult, valójában csak azok vannak bajban, akik mai napig kézzel írják a számláikat.

Megszűnhet az anomália: a könyvelők tájékoztatják az adóhivatalt a pénzmozgásokról

Az e-számla cégek közötti alkalmazása tulajdonképpen azt a jelenlegi anomáliát szünteti meg, hogy az adóhivatalt a könyvelők tájékoztatják a tranzakciókról. Minden pénzmozgást a következő hónap 25.-ig kell lejelentsenek, ami azt jelenti, hogy egy november 2-i tranzakcióról december 25-én értesül az adóhivatal. Ötvenöt nap alatt bármi megtörténhet, ha valaki csalást követett el, már bottal üthetik a nyomát.

Kovászna megyei RMKT rendezvénye

Viszont ha életbe lép az operatív rendszer legtöbb öt nap alatt fel kell tölteni a számlákat. Magyarországon például tovább léptek, ha a számla értéke meghalad egy bizonyos szintet, még aznap fel kell tölteni a rendszerbe, így az adóhivatal rögtön látja a jelentős tranzakciókat, ha kockázatot feltételez, azonnal lépni tud, és tulajdonképpen ez a rendszer lényege, fejtette ki Debreczeni László.

Kérdésünkre arra is kitért, a rendszer jelenleg nincs felkészülve olyan helyzetekre amelyek a hétköznapokban folyamatosan előfordulnak, például a pékség kiállítja a számlát, ám a falusi kisboltban, csak akkor fogadják el, amint meg is számolták a leszállított kenyeret. Ha a számok nem találnak, a számlát javítani kell. Hasonlóképpen, ha a beszállító fekete zoknit tüntetett fel a számlán, és közben kéket vitt az üzletbe.

Ezeket még finomhangolni kell, szögezte le az adótanácsadó, meglátása szerint, nagy eséllyel január elsejétől bevezetik ugyan a cégek közötti e-számlázást, de hagynak türelmi időt a beszokásra, nem bírságolnak azonnal a tévedésekért, a mulasztásokért.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?