A termékek árrésének feltüntetésére kötelezné a kereskedőket az Országos Fogyasztóvédelmi hatóság. A vállalkozók háborognak.

Kevesebb mint három nap leforgása alatt közvitára bocsátották, ideiglenesen visszahívták, majd pedig szerdán ismét felkerült az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) honlapjára az a rendelettervezet, amelyben termékeik árrésének feltüntetésére köteleznék a kereskedőket. A szerdán elérhető változat szerint a vállalkozóknak a beszerzési árhoz viszonyított árrést kell felcímkézniük a termékre – vagy kiírniuk az eladási ár mellé a polcokokon –, ugyanakkor az online üzleteknek is fel kell tüntetniük azt. Az Európai Unión kívüli országokból származó termékek esetében, ha azt közvetítőnek vagy forgalmazóknak adják át, az átláthatóság elve érdekében közölni kell az importárat. Az uniós piacról származó termékek esetében az első forgalmazó árát kell közölni.

A rendelet indoklása szerint az üzleti- vagy szakmai titok nem írhatja felül a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget, márpedig az árképzés pontos feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztók összehasonlíthassák a termékeket és tájékozottan tudjanak választani. Cristian Popescu Piedone, az ANPC elnöke szerint egy plusz címke nem jelent áremelkedést, hanem épp azok csökkenéséhez vezethet, mert csökkenti a közvetítőket, viszonteladókat.

Háborognak a vállalkozók

Az kis- és középvállalkozók országos szervezetének alelnöke, Feliciu Paraschiv ugyanakkor áremelkedést jósol. A Digi24-nek hangsúlyozta, hogy az árrés alapvető része minden kereskedő startégiájának, annak nyilvánossá tétele árt a konkurenciának. Meglátása, hogy elsősorban a kiskereskedők kerülhetnek majd hátrányba, hiszen az alkuerejük gyengébb, magasabb árréssel kell működniük, mint a nagykereskedők.

A Concordia munkáltatói szövetség részéről Radu Burnete azt mondta, hogy már megüzenték a kormánynak is a rendelet ellenzését. „Vannak kereskedők 20-30 ezer termékkel. Hogyan tünteted fel a polcokon, főleg, hogy az árrés változó. A gyártótól a kereskedőig rengeteg közvetítő van. Ebbe szerintem a versenytanácsnak is van beleszólása, vagy nem? Mi megpróbálunk egy versenyközeget kialakítani, hogy a gyártók ne egyezzenek meg egymással az árról, most mit csinálunk, feltüntetjük az összes árrést? Sehol a világon nem halottam ilyenről” – idézte a szakembert az Economedia.ro.

A Vrancea megyei magánvállalkozók szerdán nyílt levélben fordultak az ANPC elnökéhez, mert szerintük az elképzelése torzítja a szabad kereskedelemet, visszaélésnek és elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam beleszóljon a cégek kereskedelmi politikáiba, korlátozva a versenyképességüket és a tárgyalási kapacitásaikat. A rendelettervezet visszavonására szólították fel a fogyasztóvédelmi hatóságot, és valós, konstruktív párbeszédet szorgalmaznak a problémák orvoslására.

Lehetőség a büntetésre

Miklós Zoltán, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa is ajánlatosnak tartaná, hogy az ilyen és ehhez hasonló intézkedéseket konzultáció előzze meg. A kis- és a közepes vállalkozások a gazdaság gerince, mutatott rá megkeresésünkre.

Ami a tervezetet illeti, megjegyezte, hogy ha egy kereskedő nyilvánosan megmutatja az árrést, amivel dolgozik, az valamilyen szinten növelheti a vásárlók bizalmát. Hozzájárulhat egy tisztességes versenyhelyzet kialakulásához, de eléggé utópisztikus megközelítés. A fogyasztóvédelmi hatóságról lévén szó, az elképzelés, hogy legyen egy teljesen átlátható, a fogyasztói tudatosságot elősegítő előírás, ami segít a rendelkezésre álló kínálatból választani. Ha transzparensen le van közölve az árrés és az árrésképzés, akkor a fogyasztók előnyben részesíthetik a tisztességesebben eljáró kereskedőket, azokkal szemben akik meghárom-négyszerezik a termék árát.

Csakhogy arra Miklós Zoltán is rámutatott, hogy egy üzletet fenn kell tartani, az alkalmazottakat ki kell fizetni, logisztikai, raktározási költségek is lehetnek és még számos más indirekt költség, ami valamilyen szinte az árban visszaköszön. „Ha a beszerzési árhoz képest 200 százalékos az árrés, hajlamosak leszünk mi, fogyasztók elszörnyülködni, de csak részigazságot látunk, mert nem látjuk azokat az egyéb költségeket, amelynek nincs az illető termékhez közvetlen köze, de az üzlet fenntartásához elkerülhetetlen költségek. Ilyen értelemben torzíthat is akár ez az előírás” – mutatott rá. Rámutatott, hogy nem mindegy, hogy például a Metróból az első településre kell elvinni a terméket, vagy 60-70 kilométerre egy eldugott faluba, aszfaltozatlan úton.

„Nem mondom, hogy ez újabb izmozás Piedone részéről, de akár így is lehet ezt kommentálni, értelmezni” – vélekedett a parlamenti képviselő. Megismételte, hogy szerinte szerencsésebb lenne az árrés önkéntes alapon történő feltüntetése, mert azzal egy kereskedő megkülönbözteti magát a versenytársaitól, másrészt a fogyasztók bizalmát is elnyerheti. A kötelező tétele viszont egyrészt a kereskedők baját növeli, másrészt rengeteg lehetőséget fog biztosítani a fogyasztóvédelmi hatóságnak arra, hogy ezt ellenőrizzék és büntessék. És még az sem biztos, hogy sok információt meg fogunk tudni abból, hogy mennyi az árrés.

Kapcsolódó

A kereskedők pénzéhsége ellen szállnak harcba a fogyasztóvédők

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság arra kötelezné a gazdasági szereplőket, hogy a forgalmazott termékeiken tüntessék fel az árképzésnél alkalmazott kereskedelmi árrést, adta hírül az Agerpres.  

árrés kiskereskedelem fogyasztóvédelem Fogyasztóvédelmi Hivatal

Miklós Zoltán szerint a fogyasztóvédelmi hatóság döntési kompetenciája, hogy ezt bevezesse, kérdés, hogy mi jót és mi rosszat eredményez. „Vitatható és rengeteg büntetésre lehetőséget adó előírás, amely mint mondtam, nem minden esetben fog sok releváns információt adni” – fűzte hozzá.

Az ANCP honlapja szerint a rendelet tervezete március 28-ig lesz közvitán, hogy utána harminc nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően hatályba lépjen.