Nyugat-Európában erős társadalmi viták kísérik a bevándorlás kérdését. A számok az iszlám jelenlétével, a mecsetépítéssel és a keresztény hagyományok átnevezésével kapcsolatos feszültségeket is jelzik. Egy friss flamand felmérés szerint sokan úgy érzik, hogy a gyors demográfiai változások alapjaiban alakítják át közösségeiket.

A belga VRT megbízásából készült, „Flandria fényképe” néven ismert társadalmi kutatás  szerint a flamandok jelentős része aggodalommal figyeli a bevándorlás következményeit és a társadalom gyors átalakulását. A felmérés adatai szerint a válaszadók 56 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy tart attól: a flamandokat lassan bevándorlók, illetve külföldről érkezők váltják fel.

A kutatás külön is vizsgálta a különböző korcsoportokat. A 45 és 64 év közöttiek körében 58 százalék, a 65 év felettiek esetében 59 százalék értett egyet ezzel az állítással. Figyelemre méltó, hogy a 12 és 17 év közötti fiataloknál is magas, 58 százalékos volt az egyetértés aránya. A VRT értékelése szerint a flamand lakosság körében továbbra is jelentős a félelem attól, hogy a bevándorlás hosszú távon megváltoztatja Flandria társadalmi összetételét. A felmérés nemcsak a demográfiai változásokkal kapcsolatos aggodalmakra kérdezett rá, hanem az iszlám jelenlétével összefüggő társadalmi attitűdökre is. 

Az adatok szerint a flamandok 52 százaléka tartana attól, ha mecset épülne a lakóhelye közelében. Mindössze 23 százalék mondta azt egyértelműen, hogy nyitott lenne egy mecsetre a saját környezetében. A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy azok közül is, akik nem tartanak attól, hogy a bevándorlók „felváltják” a flamandokat, 22 százalék nem szeretne mecsetet a szomszédságában.

Kapcsolódó

Svédországban már a 13 éveseket is védeni kell a bűnbandák beszervezési kísérlete ellen

A szociális szolgálatok által veszélyeztetettnek minősített fiatalok esetében a hatóságok elektronikus felügyeletet rendelhetnének el.

migráció Svédország bűnözés bevándorlás

Az iszlám jelenlétével kapcsolatos kérdésekben szintén magas aggodalmi szint mutatkozott. A flamandok 60 százaléka mondta azt, hogy nyugtalanítja az iszlám jelenléte Flandriában. Ez az arány a 45 és 64 év közöttiek körében 65 százalék, a 65 év felettieknél pedig 67 százalék volt, bár ezek az értékek valamelyest alacsonyabbak, mint a 2023-as és 2024-es adatok. A 12 és 17 év közötti fiataloknál 61 százalékos arányt mértek, a kutatók pedig ebben a legfiatalabb csoportban emelkedő tendenciát jeleztek.

A VRT által 2009 óta folytatott „Flandria fényképe” egy olyan követéses társadalmi vizsgálat, amely a flamand lakosságot foglalkoztató főbb társadalmi témákat méri. A mostani eredmények alapján a bevándorlás, az identitás, az iszlám jelenléte és a hagyományos kulturális jelképek kérdése továbbra is jelentős társadalmi vitákat vált ki. A kulturális és vallási hagyományok körüli feszültségeket jól mutatja a karácsonyi vásárok elnevezéséről szóló vita is. Belgiumban az elmúlt években több helyen a hagyományos „karácsonyi vásár” megnevezést semlegesebb „téli vásár” elnevezésre cserélték. 

Mi lesz a karácsonyi vásárral?

A VRT kutatása szerint ez a kérdés szintén megosztja a társadalmat, különösen az idősebb és fiatalabb generációk között. A flamandok 57 százaléka szerint a karácsonyi vásárnak egyszerűen karácsonyi vásárnak kell maradnia. A semlegesebb elnevezésekkel szembeni ellenállás az idősebb korcsoportokban a legerősebb: a 45 és 64 év közöttiek 64 százaléka, a 65 év felettiek 67 százaléka ellenzi a hagyományos név lecserélését. A fiatalabbaknál ez az arány alacsonyabb: a 18 és 24 év közöttiek 41 százaléka, a 25 és 44 év közöttiek 45 százaléka utasítja el a „karácsonyi vásár” elnevezés megváltoztatását.

Patrick Loobuyck, az Antwerpeni Egyetem és a Genti Egyetem etikafilozófusa szerint a diverzitással szembeni ellenérzéseket mutató számok „meglehetősen magasak”. Értékelése szerint a flamand társadalom nehezen birkózik meg a gyors társadalmi változásokkal. Loobuyck úgy fogalmazott: az embereket olyan kérdések foglalkoztatják, amelyek a társadalom önazonosságát érintik: kik vagyunk, milyen lesz Flandria jövője, és mi lesz a jelenlegi lakosság helye ebben a jövőben. Loobuyck szerint a lakosság összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. 

A sokszínűség már nem korlátozódik a városokra, hanem szinte mindenütt érzékelhető. Az emberek ezt látják és érzik, és a változások következményeit az oktatásban és a társadalomban is észlelik. Ugyanakkor Loobuyck óvott attól, hogy a demográfiai változásokat olyan elméletek keretében értelmezzék, amelyek szerint tudatos terv állna a folyamatok mögött. Szerinte időnként megjelenik az a feltételezés, hogy az elitek szándékosan engedik a tömeges migrációt, ami tovább növeli a már meglévő bizonytalanságot.

A belgiumi adatok egy szélesebb európai vita részeként jelennek meg. Franciaországban és Németországban is készültek olyan felmérések, amelyek szerint a társadalom jelentős része tart a demográfiai változásoktól. Németországban a válaszadók közel fele értett egyet azzal az állítással, hogy az európaiakat fokozatosan afrikai és közel-keleti bevándorlók váltják fel. Franciaországban egy felmérés szerint a választók 60 százaléka vélte úgy, hogy az országban a francia lakosságot nem európai népesség váltja fel.

Kapcsolódó

Kevesebben kaptak menedéket tavaly az Európai Unióban

Az előző évhez képest 18 százalékkal kevesebb, 361 325 kérelmező kapott nemzetközi védelmi státuszt az Európai Unió valamely tagállamában tavaly - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.  

menekültek migránsok bevándorlók bevándorlás

Belgiumon belül Brüsszel demográfiai adatai is gyakran szerepelnek ezekben a vitákban. A közölt adatok szerint a brüsszeli gyermekek és tinédzserek 72 százaléka nem uniós migrációs háttérrel rendelkezik, miközben a belga származású belgák aránya ebben a csoportban 10,5 százalék. A migrációval kapcsolatos vita Nagy-Britanniában is új lendületet kapott, miután a brit kormány a nettó migráció csökkenéséről számolt be. A hivatalos adatok szerint a nettó migráció 171 ezerre mérséklődött, amit Keir Starmer miniszterelnök és Shabana Mahmood belügyminiszter a határok feletti ellenőrzés helyreállításaként értékelt.

A részletesebb adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a 2025 decemberével záruló évben összesen 813 ezren vándoroltak be Nagy-Britanniába. Ebből 110 ezren brit állampolgárok voltak, akik visszatértek az országba, 76 ezren uniós állampolgárok, míg a legnagyobb csoportot a nem uniós országokból érkezők alkották, 627 ezer fővel. Ugyanebben az időszakban 642 ezren hagyták el az Egyesült Királyságot, köztük 246 ezer brit állampolgár, 118 ezer uniós állampolgár és 278 ezer nem uniós állampolgár. A brit állampolgárok nettó egyenlege így 136 ezres csökkenést mutatott, ami a közölt értékelés szerint az 1960-as évek óta a legnagyobb brit kivándorlási hullám. A bevándorlók között 138 ezer indiai, 56 ezer pakisztáni, 54 ezer kínai és 47 ezer nigériai állampolgár szerepelt. A migrációt figyelő szervezetek szerint a brit bevándorlási rendszer továbbra is működési zavarokkal küzd, és évente még mindig több százezer külföldi állampolgár érkezik az országba.

Németországban a vita másik fontos eleme a migráció költsége

A német szövetségi pénzügyminisztérium „menekültköltség-jelentése” szerint 2025-ben a migráció a szövetségi költségvetésnek 24,8 milliárd euróba került. Ez azonban csak a szövetségi szintű kiadásokat tartalmazza. A tartományok és az önkormányzatok külön költségei miatt a teljes összeg a közölt becslések szerint jóval magasabb, meghaladhatja a 40 milliárd eurót, egyes értékelések szerint pedig akár az 50 milliárd eurót is elérheti. A kiadások több területet fednek le, köztük a menekültek és migránsok elhelyezését, a szociális juttatásokat és az integrációs programokat. A tartományok szerint a szövetségi támogatás nem fedezi teljes mértékben a helyi szinten jelentkező költségeket. A vita része az is, hogy az állam mennyiben járul hozzá azoknak a jóléti rendszerben részesülőknek az egészségbiztosítási költségeihez, akik nem fizettek rendszeres járulékot a rendszerbe.

A német egészségbiztosítási pénztárak országos szövetsége szerint a kormány által fizetett havi összeg nem fedezi a tényleges ellátási költségeket. A különbség több milliárd eurós hiányt okoz, amely végső soron a járulékfizetőkre hárulhat. A migrációval összefüggésben a közölt értékelések említik a lakhatási költségek emelkedését, a közlekedési terhelést, a kórházak zsúfoltságát, a hosszabb várakozási időket és a biztonsági kiadásokat is.

Az látszik, hogy a németekre minden oldalról egyre nagyobb nyomás nehezedik a tömeges bevándorlás miatt, és bár korábban sokan azt állították, hogy a külföldiek majd finanszírozni fogják az elöregedő német társadalom nyugdíjait, ez az elképzelés egyre kevésbé tűnik reálisnak. Ehelyett most inkább az körvonalazódik, hogy a német időseknek még tovább kell dolgozniuk, miközben a kormányzati körökben erősödik az a törekvés, hogy a nyugdíjkorhatárt 73 évre emeljék.