Nőtt a hús-termelés Romániában, kivéve a szarvasmarha-ágazatot
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) nemrég közzétett adatai szerint 2026 márciusában nőtt a sertés-, juh-, kecske- és baromfihús-termelés Romániában az előző hónaphoz és az egy évvel korábbi időszakhoz képest, viszont a szarvasmarha-ágazatban visszaesés történt.
A sertéságazatban márciusban 330 ezer állatot vágtak le, szemben a februári 289 ezerrel és a tavaly márciusi 298 ezerrel. A hasított (carcasă) sertéshús súlya elérte a 30 884 tonnát, míg februárban 27 490 tonnát, egy évvel korábban pedig 27 972 tonnát jegyeztek. Az ipari vágóhidakon 307 ezer sertést dolgoztak fel, amelyekből 28 736 tonna hús származott.

Jelentős növekedést regisztráltak a juh- és kecskeágazatban is. Márciusban 395 ezer állatot vágtak le, míg februárban 108 ezret, 2025 márciusában pedig 221 ezret. A hasított hús mennyisége 4250 tonnára emelkedett, szemben a februári 1641 tonnával és az egy évvel korábbi 2825 tonnával. Az ipari vágóhidakon 190 ezer juhot és kecskét dolgoztak fel, összesen 2201 tonna hasított hússal. A baromfiágazatban szintén emelkedtek a mutatók. Márciusban 33,854 millió szárnyast vágtak le, míg februárban 31,216 milliót, tavaly márciusban pedig 24,692 milliót. A baromfihús-termelés 54 885 tonnát tett ki, szemben az előző havi 51 055 tonnával és a tavaly márciusi 41 086 tonnával. A termelés döntő része ipari vágóhidakon történt.
Ugyanakkor a szarvasmarha-ágazatban csökkenés történt. A statisztikai adatok alapján kevesebb szarvasmarhát vágtak a vizsgált időszakban. Vagyis az idén márciusban 37 ezret, míg februárban 38 ezret, egy évvel korábban pedig 39 ezret. A hasított hús mennyisége idén márciusban 6150 tonna volt, szemben a februári 6277 tonnával és a 2025 márciusában jegyzett 6661 tonnával.
Az INS adatai szerint az átlagos hasított súly 2026 márciusában szarvasmarháknál 166,2 kilogramm, sertéseknél 93,6 kilogramm, juhoknál és kecskéknél 10,8 kilogramm, baromfik esetében pedig 1,6 kilogramm volt.
Az intézet közlése szerint az adatok kizárólag a fogyasztási célú állatvágásokra vonatkoznak.
Az INS ugyanakkor részletesen ismerteti azt is, mit takar a statisztikákban szereplő „hasított súly” fogalma. Szarvasmarhák esetében ez a levágott állat testének súlyát jelenti a bőr, a vér és a belső szervek eltávolítása után, fej, tőgy, farok, vese körüli zsír és lábak nélkül. Sertéseknél a hasított súlyba nem számítják bele többek között a belső szerveket, a szőrt, a patákat, a nyelvet, a hájat és a rekeszizmot sem. A juhok és kecskék esetében a bőr, a fej, a lábak és a belső szervek eltávolítása utáni testtömegről van szó, ugyanakkor a vesék és a vese körüli zsír a hasított test részét képezik. A baromfiknál a tollazat, a pehely, a belső szervek, valamint a fej, a nyak és a karmok nélküli súlyt veszik alapul.
A statisztikai intézet szerint az átlagos hasított súlyt úgy számítják ki, hogy a teljes hasított hús mennyiségét elosztják a levágott állatok vagy szárnyasok számával.
CSAK SAJÁT